Edzőzabáló százévesek - Vasas, DVTK, DVSC, ETO, FTC, Újpest

Az időrendet tekintve az 1885. június 16-án alapított Újpesttel kell kezdeni a sort, bár a lila-fehérek félig-meddig kivételnek tekinthetők, mert bár a centenáriumi esztendőben volt a csapatnál edzőváltás, mindez nem a bajnokság közben, hanem a szezon végén történt.

Az NB I 1984–1985-ös kiírásában az Újpesti Dózsa néven szereplő együttes Temesvári Miklós irányításával a 10. helyen végzett a bajnokságban, ez a futballklub addigi történetének második legrosszabb szereplése volt (az 1910–1911-es idényben is 10. lett az UTE, ám akkor ez a pozíció a kiesést jelentette). Temesvári helyett a nyáron az Újpest egyik legendája, Göröcs János lett a vezetőedző, ám kezdetben vele sem indult be a lilák szekere, az 1985–1986-os szezonban csupán a 11. helyen végzett a Dózsa. A következő évben viszont ezüstérmes, majd egy évre rá bronzérmes lett a csapat.

Az Újpestnél 14 évvel fiatalabb Ferencváros 1999-ben ünnepelte centenáriumát, s ez az esztendő meglehetősen zűrzavaros volt a klub történetében. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy az FTC legendás labdarúgója, Nyilasi Tibor irányítsa a 100. születésnapon a Fradit, hiszen az 1998–1999-es bajnokságot még vele kezdte el a csapat. Ám az őszi szezonban a vártnál jóval gyengébben szerepeltek a zöld-fehérek, a 7. helyen zárták a félévet (11 ponttal lemaradva a listavezető MTK-tól), ezért 1998. december 17-én Torgyán József klubelnök bejelentette, hogy szerződést bont Nyilasival és segítővel, másfél hét múlva pedig Marijan Vlakot nevezte ki vezetőedzőnek. A horvát szakember ült a kispadon 1999. május 1-jén, a ZTE ellen hazai pályán 4–0-ra megnyert mérkőzésen, ezzel ünnepelték a labdarúgók és a szurkolók a klub május 3-i születésnapját.

A centenáriumi esztendő aztán nem múlt el további edzőváltásokkal. A Ferencvárost a második helyre behozó Marijan Vlak a nyáron távozott az Üllői útról, elfogadva a horvát Croatia Zagreb ajánlatát. Helyette az ősfradista Mucha József lett a csapat vezetőedzője, ám a szakembert az őszi negyedik forduló után – két vereséget (Vasas 1–2, Gázszer 2–3), egy döntetlent (ZTE 1–1), majd a Vác elleni 2–0-s győzelmet követően – leváltották, a horvát Stanko Poklepovic lett az új vezetőedző, s vele az FTC a bajnokság végén az 5. helyen zárt.

1902. március 12-én alapították meg a Debeceni VSC-t, akkor még MÁV Debreceni Gépjavító Műhelymunkások Sport Egyesülete, „Egyetértés" néven (1912-től lett DVSC). A hajdúsági alakulat kis híján másodosztályú csapatként élte meg centenáriumát, a 2000–2001-es szezonban ugyanis a tizenkét csapatos NB I-ben a 11. helyen végzett, így elvileg kiesett. Ám az NB I B Keleti csoportjának bajnoka, a BKV Előre anyagi okokra hivatkozva nem vállalta az élvonalbeli indulást, ezért a DVSC maradt az NB I-ben.

A piros-fehérek Pajkos János irányításával kezdték a centenáriumi szezont, és az őszi félév végén a 8. helyen álltak. December közepén azonban Pajkost menesztették, a szakmai munkát Dajka Lászlóra bízták. A Loki a bajnokság végén is nyolcadik lett, június 8-án Dajka szerződését felbontották, és Szentes Lázár lett az új vezetőedző, akinek irányításával egymást követő két évben is bronzérmet szerzett a DVSC – 2004-ben úgy, hogy az utolsó forduló előtt még vezette a táblázatot, ám a záró játéknapon 3–1-re veszített az Üllői úton, így a Ferencváros lett a bajnok, az Újpest az ezüstérmes, a Loki pedig csak bronzérmes.

1904-ben a győri „waggongyárban" alapították meg az Egyetértés Torna Osztályt, a Győri ETO-t, amely az esztendő tavaszán le is játszotta első mérkőzését a fővárosi Typografia ellen. 2004-ben ünnepelte centenáriumát a patinás győri klub, nem minden gond nélkül. A 2003–2004-es szezont Varga Zoltán irányításával, öt bajnokin szerzett négy ponttal és a Magyar Kupából való kieséssel kezdte a zöld-fehér alakulat, a bodajki kupavereség után, szeptember elején Varga helyett Kiprich József lett a vezetőedző.

A Kipu becenévre hallgató szakember a 10. helyen vette át a csapatot, és decemberben a 9. pozícióban adta át az addigi szakmai igazgatónak, Reszeli Soós Istvánnak, akivel végül a 10. helyen zárt a csapat, négy ponttal megelőzve a 11. helyezett, már osztályozós Békéscsabát (egyenes ágon nem volt kieső, mivel 12-ről 16-ra emelték az élvonal létszámát). Győrben egyébként – eltekintve a rendkívül halovány bajnoki szerepléstől – méltóképpen ünnepelték meg a centenáriumot, mert meghívták a német sztárcsapatot, a Bayern Münchent, amely a május 18-i gálameccsen, 20 ezer néző előtt 4–1-re legyőzte az ETO-t. Ballack (2), Makaay és Santa Cruz találataira hazai részről Igor Nicsenko válaszolt.

2009-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját a – hosszas huzavona után – 1909. augusztus 3-án megalapított, egykor Kispesti AC-nak hívott Budapest Honvéd. A centenáriumi esztendő edzőváltással kezdődött Kispesten, a 2008–2009-es bajnokság tavaszi első fordulója (a Vasas elleni 3–1-es vereség) után Pölöskei Gábor helyett Sisa Tibor lett a futballcsapat vezetőedzője. A 13. helyen állt ekkor a Honvéd – nem éppen ünnephez méltó pozíció... –, és a bajnokság végéig nem tudott előrelépni, ugyanezt a helyezést tartották meg a piros-feketék, mégsem voltak különösebben csalódottak a kispesti szurkolók. Kedvenceik ugyanis – gyakorlatilag feláldozva a bajnoki szereplést – a Magyar Kupában a döntőig meneteltek, és a fináléban legyőzték a Győri ETO FC-t.

Századik születésnapján tehát kupagyőztes lett a Honvéd, kiléphetett a nemzetközi porondra, de abban már nem volt sok köszönet. Az Európa-liga selejtezőjében a török Fenerbahcét kapta ellenfélnek, és az isztambuli 5–1-es vereség után a hazai 1–1-gyel kiesett a kupából. 2009 őszén a bajnokságban nagyon rosszul ment a csapatnak, a 12. forduló után az utolsó helyen állt, Sisa Tibor távozott, helyette az olasz Massimo Morales lett az edző (aki végül a 9. helyre hozta be az együttest). A 2009-es, centenáriumi esztendőben tehát két edzőváltás is volt Kispesten.

Miskolc diósgyőri városrészében sportörténelmi nap volt 1910. február 6-a, hiszen ekkor alakították meg a Diósgyőri Vasgyári Testgyakorlók Körét, a DVTK-t. A piros-fehér klub 2010-ben színes programsorozattal készült a 100. születésnapjára, volt ünnepség a régi játékosok, edzők részvételével, a stadion ún. napos oldalán új, fedett lelátó épült, könyv és DVD is megjelenta klub történetéről, ám a centenáriumot beárnyékolta a labdarúgócsapat borzalmas szereplése, a gárda ugyanis a 2009–2010-es szezon végén az utolsó helyen zárva kiesett az NB I-ből. A 2010-es esztendőben ráadásul többször is edzőt váltottak Diósgyőrben.

Az őszi 15 fordulóban Aczél Zoltán irányította a csapatot, amely a félszezont a 15. helyen zárta. Decemberben a vezetőség bejelentette, hogy 2010. január 4-től Tornyi Barnabás lesz a DVTK új vezetőedzője. A szakember hat bajnokin ült a kispadon, a gárda ezalatt mindössze egy pontot szerzett, és lezuhant az utolsó helyre. A Vasas otthonában elszenvedett vereség után Tóth László vette át a csapat irányítását, majd az utolsó négy fordulóban a most is a DVTK-t irányító Benczés Miklós volt a vezetőedző. Hat hónap alatt tehát háromszor váltott edzőt a százéves jubileumát ünneplő együttes, amely búcsúzott az élvonaltól, ám egy év múlva, ezen a nyáron visszajutott a legjobbak közé.

A DVTK-val pontosan egy napon alapították a Tatabányai SC-t, amely a szocialista időszakban Tatabányai Bányász SC néven lett stabil élvonalbeli együttes. A klub 2010-ben ünnepelte 100. születésnapját, a labdarúgócsapat ekkor az NB II Nyugati csoportjában szerepelt, 2008 nyarán ugyanis kiesett az első osztályból. A centenáriumi esztendőben szezon közbeni edzőváltás nem volt Tatabányán, viszont a bajnokság végén, a nyári szünetben P. Nagy László (aki a 2009–2010-es idényben végig a labdarúgócsapat vezetőedzője volt) helyett Herédi Attilára bízták a csapat irányítását. Az egykori újpesti labdarúgó 2011 márciusáig vezette az FC Tatabánya edzéseit, a tavaszi első forduló után – a főszponzor távozását követően – közös megegyezéssel állt fel a gárda kispadjáról, a korábbi vezetőedző (addig másodedző) P. Nagy László vette vissza az irányítást.

A bevezetőben már említettük a Vasast – sőt írásunk aktualitását éppen az angyalföldieknél történtek adják –, az 1911. március 16-án alapított klub labdarúgócsapata a centenáriumi esztendőben közel állt ahhoz, hogy kiessen az NB I-ből, hiszen az őszi szezon végén a 13. helyen szerénykedett, s csupán egy ponttal volt többje, mint a már kieső pozícióban lévő Haladás. 2010 tavaszán viszont nagyon elkapta a fonalat a Komjáti András edzette csapat (a szakember még az ősszel Giovanni Dellacasát váltotta a kispadon), első hét bajnokiján nem talált legyőzőre, feljött egészen a 7. helyig.

A hajrá aztán gyengébbre sikerült, végül 11. lett a Vasas, de ez még mindig jobb, mint a mostani pozíciója, hiszen öt forduló elteltével jelenleg a 15. (kieső) helyet foglalja el, mindössze egy pontot összekaparva. Nem csoda, hogy hétfőn Komjátit Marijan Vlak váltotta, Érdekesség, hogy a horvát szakember másodszor ül le centenáriumát ünneplő magyar csapat kispadjára (lásd fentebb a Ferencvárost!).