Sziporkáztak a soproniak, összeomlott a Diósgyőr

Rangadóvá lépett elő a találkozó, elsősorban annak köszönhetően, hogy az előző bajnoki fordulóban a diósgyőriek nagy meglepetésre megverték a Pécset. Mindkét együttes szakvezetője vegyes előérzettel várta az összecsapást. A diósgyőriek egészséges önbizalommal, ám edzőjük, Milen Vukicsevics szerint elég fáradtan jöttek Sopronba, hiszen németországi Európa-kupás meccsükről csak csütörtök este érkeztek vissza Miskolcra, és szombat reggel már újra utaztak, méghozzá az ország másik végébe.
Farkas Sándort egész másfajta gondok gyötörték. A GYSEV-Orsi a hét elején tartott "fejtágítást” követően jól küzdve és helyenként javuló játékkal, fölényesen verte a litván bajnokot, ám a csütörtöki edzésen a baltiak ellen brillírozó brazil Alessandra komolynak tűnő térdsérülést szenvedett. Ezzel ugyan Farkas mester számára megoldódott a "Melyik légióst hagyjam ki?” című probléma, viszont a cseh csillag, Nemcová is térdproblémákkal küszködik, és jelezte, csak végszükség esetén vállalja a játékot…
Mozgalmasan kezdődött a mérkőzés, mert Bogojevics egy betörés után tíz másodperccel a kezdést követően az eredményjelző táblát, majd nem sokkal ezt követően Gaither egy mentés ürügyén az egyik reklámtáblát "rendezte át”. Zakaluzsnaja szerzett ügyes centerkosarat, majd a másik oldalon Horváth Adrienn emelt be szép stílusban egy tempót. Ezután Balogh Judit percei következtek, a fiatal és kétségkívül igen tehetséges Szlimák Hajnalka számára megoldhatatlan feladatot jelentett a soproni hetes őrzése. A negyed közepére tízpontos előnyt szereztek a soproniak, akik közül Bevilaqua "levette” a pályáról Brosovszkyt, Bogojevics pedig betörésekből szerzett kosarai mellett néhány pazar gólpasszal is kitűnt.
A negyed második felében a diósgyőriek Gaither és Hadzsovics jóvoltából átmenetileg kiegyenlítetté tették a játékot. A játékrész hajrája aztán megint Baloghról szólt, akivel az időközben pályára kerülő Szemerédi sem tudott mit kezdeni, a soproniak csapatkapitánya tizenöt ponttal zárta az első tíz percet. A második szakasz elején létrejött a Balogh–Balogh párharc: Judit és Gabriella nem nagyon mozdult egymás mellől. Zakaluzsnaja mindkét palánk alatt sorra szedegette a lepattanókat, ám ezek mellett a személyi hibákat is sebesen gyűjtögette, a tizenharmadik percben egy támadófault formájában már a harmadikat szedte össze. A negyed közepén leült ő is és Balogh is – és velük együtt a GYSEV játéka is. A vendégek ekkor azért nem tudtak közelebb férkőzni a soproni csapathoz, mert játékosaik siettették a támadások befejezését, elkapkodták akcióikat. Aztán a hoszszabb holtponton Seres triplája lendítette át a GYSEV-et, majd az egyik oldalon Csávás, míg a másikon Szőke emelt be egy hármast. Az etap végén aztán, miközben közel húszpontosra duzzadt a különbség, Gaither – Zakaluzsnaja sorstársaként – ugyancsak megkapta harmadik személyijét, szintén egy támadóhiba folytán.
Mindkét fél részéről több rossz dobással indult a második félidő. A címvédő rendezte hamarabb sorait és "első felindulásból” produkált egy 10–0-ás szakaszt, nem is annyira sziporkázó támadójátékának, mint inkább szoros, kemény és megalkuvást nem tűrő védekezésének köszönhetően, mellyel szemben tanácstalan volt a DKSK. Aztán a harmadik negyed közepén Vukicsevics zónát rendelt el és ez meg is zavarta a soproni együttest. Kellett a kisszünet a GYSEV-nek a harmadik és a negyedik játékrész között, hogy Farkas Sándor rávezesse a helyes útra lányait a területvédekezés ellen. Az instrukciók jók lehettek, ám ez önmagában még nem jelentett volna túl sokat, ha a hazai játékosok nem tudták volna megvalósítani az edző által kért taktikai elemeket. Szőke nagyon megszórta magát a sarokból, több triplát is bevágott az utolsó negyedben, és Zakaluzsnaja is nagyon eredményesen játszott ekkor. A harmincötödik percben még nem lehetett tudni, kinek szólt a vastaps: az addig remeklő Bogojevicsnek, vagy az őt váltó, mindössze tizenöt éves Honti Katának. Néhány perccel később viszont már egyértelműen utóbbinak, szép, középtávoli tempódobása a palánkról hullott a teljesen széteső diósgyőriek kosarába. Ami meg ezután következett, azt úgy lehetne jellemezni: a kislány nagy játéka! Honti ezt követően ugyanis egy hárompontost is behajított, majd a századik soproni pont is az ő nevéhez fűződött – a mérkőzés utolsó momentuma, Dénes hárompontosa már csak hab volt a tortán.