Miért mennek csődbe sikeres női kézicsapatok?

Szombaton még Podgoricában játszott a női kézilabda Bajnokok Ligája B-csoportjában a sorozatot korábban háromszor is megnyerő norvég Vipers, hétfőn viszont arról adtak tájékoztatást, hogy beszüntetik a klub működtetését. Nemrég a román élvonalban 11. helyen álló, két magyar játékost, a válogatott Papp Nikolettát és Pál Tamarát foglalkoztató Gloria Buzau is visszalépett a küzdelmektől, a tulajdonos önkormányzat ugyanis nem volt elégedett az eredményekkel.

A bodzavásári klub 2021-ben Román Kupát és Szuperkupát nyert, három alkalommal a nemzetközi porondon is megmérette magát. Papp Nikolettáéknál előzetesen semmi nem utalt a visszalépésre, a Vipers helyzete viszont hónapok óta bizonytalannak tűnt, októberben már majdnem csődöt jelentett, de akkor még a klubelnök arról beszélt, hogy megmenekültek.

„Amikor először felszínre kerültek a problémák, egyértelmű volt, hogy ebből nem lesz kilábalás – mondta a Nemzeti Sportnak Szabados Gábor, sportközgazdász. – Ilyenkor egy krízismegoldáson mindig keresztül kell esnie a gazdasági szervezetnek, ez lehet a teljes csőd és újraindulás alacsonyabb osztályból, vagy a profi ágazat leépítése, esetleg a költségek jelentős lefaragása.”

Utóbbi úgy is történhet, hogy elküldik a nagy fizetésű játékosokat, helyettük fiatalokkal szerepelnek a továbbiakban, vagy úgy, hogy a kiesést kockáztatják. Szabados szerint az, hogy mostanában ennyi eset történik a kézilabdában – a Buducsnoszt is anyagi nehézségekkel küzd, a norvég Larvik hat éve dőlt be, hazai példának meg ott van pedig a Siófok és az Érd – nem a sportág sajátossága.

„Ha azt nézzük, hogy az európai sportpiacon melyik sportágban mennyi pénz mozog, akkor azt látjuk, hogy a labdarúgás kimagaslik, de mögötte a kézilabda és kosárlabda viszonylag közel áll egymáshoz. Ha valaki csapatsportba fektetne, a futball sokaknak elérhetetlen, a kézilabda viszont annyival lejjebb van anyagilag, hogy helyi szinten jelentős befektetők fel tudnak építeni egy nemzetközi léptékkel is mérhető csapatot. Így viszont a kockázat is nagyobb, ha velük történik valami, az a klubnak is problémát okozhat.”

Szabados szerint a legfontosabb kérdés, hogy az egyesület ki tud-e termelni annyi pénzt, amennyibe a csapat működtetése kerül.

„Két hibát követhet el a vezetőség: túlbecsüli a bevételeket és alábecsüli a költségeket, majd amikor szembejön a valóság, a kettő között tátong egy nagy rés… Ugyan nem kézilabdában, de láttam olyat is, hogy rég véget ért az idény, de a klub csak akkor számolta el, hogy mennyi pénzt is költött.”

A Vipers szurkolóinak némi reményt jelenthet a korábbi rivális Larvik példája. A 2011-ben BL-győztes együttes 2019-ben nem kapta meg a licencet, ám a másodosztályból idén már az Európa-liga főtáblájára jutott.