Gyász: A három unokámé az elsőség – Balogh Mártára emlékezünk
Balogh Márta 1962 és 1969 között 45 alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben, 1962-ben az 5. helyen zárt a csapattal, majd 1965-ben részese volt a magyar felnőtt teremkézilabdázás eddigi egyetlen világbajnoki címének. A Bp. Spartacusszal 1962-ben, 1963-ban, 1964-ben, 1965-ben és 1967-ben magyar bajnokságot, 1963-ban Magyar Kupát nyert.
„Alapvetően örökmozgó valaki vagyok. Rengeteg programom, tennivalóm van, de a fontossági sorrendben a három unokámé az elsőség” – idézi a JochaPress egy korábbi beszélgetésüket, amelyben Balogh a kezdeteket is felelevenítette.
„Tizenöt évesen beválogattak az ifjúsági válogatottba, az 1961-ben volt érettségim idején pedig már Török Bódognál is a bő keret tagja lehettem. Az 1962-es világbajnokságon tizenkilenc évesen én is játszhattam – ott még csak ötödikek lettünk.”
Ami a világbajnoki címet illeti, nem volt különösebb titok, a csapat tagjai kiváló közösséget alkottak. „Az edzések vagy a meccs után mi még legtöbbször együtt maradtunk, akár órákon keresztül is, majd villamossal vagy autóbusszal mentünk haza. Mi tényleg jó barátnők is voltunk, akik mindig a maximumra törekedtünk, s akár meg is szakadtunk egymásért. Nem éltünk vissza azzal, hogy Bogyi bácsi úgy bánt belünk, akár a hercegnőkkel. Ő soha nem kiabált – ha valaki, ő tényleg többet érdemelt volna már életében is. Az igazság az, hogy minden poszton nemzetközi szintű játékosaink voltak, az együttesnek volt karaktere és ehhez jött a hihetetlen küzdeni tudás.”
