Cozma-gyilkosság: ügyészségi indítvány a felülvizsgálatra

PEREK, ÍTÉLETEK

Az ügyben az ügyészség 2010. április 15-én emelt vádat elkövetett emberölés, valamint más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott tagját a 30 éves sárbogárdi Raffael Sándor szúrta szíven, a bűnügynek összesen 27 vádlottja volt; közülük hetet vádoltak az életellenes bűntettel összefüggésben, garázdasággal pedig 25 gyanúsítottat.

2011. június 23-án hozott elsőfokú ítéletében a bíróság életfogytig tartó fegyházbüntetést szabott ki az első- és másodrendű vádlottra, Raffael Sándorra és Németh Győzőre; a harmadrendű vádlott, Sztojka Iván 20 évi fegyházbüntetést kapott. A bíró a vádlottakat társtettesként, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletében, valamint bűnsegédként, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek.

2012. április 27-én a Győri Ítélőtábla jelentősen enyhítette a három fővádlott büntetését: Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év börtönbüntetésre ítélték, míg Sztojka Iván 20 év fegyházbüntetését 8 év börtönre változtatta Nagy Zoltán tanácsa.

A bíróság az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott esetében a társtettesként, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérletét, valamint a bűnsegédként, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletét átértékelte, így Raffael Sándort egyrendbeli emberölésben, egyrendbeli társtettesként és egyrendbeli bűnsegédként elkövetett testi sértésben mondta ki bűnösnek. Németh Győzőt jogerősen egyrendbeli (Ivan Pesic sérelmére elkövetett) emberölés kísérletében és kétrendbeli testi sértésben marasztalta el, az utóbbiak egyikében társtettességét állapítva meg. Sztojka Iván esetében a fellebbviteli fórum háromrendbeli testi sértést állapított meg, amelyek közül kettőt társtettesként, egyet bűnsegédként követett el. Mindhármukat tíz évre eltiltották a közügyektől.

A bíró azt mondta, nem lehet a vádlottak akarategységére következtetni, mivel Raffael Sándor indulatos állapotában szúrási szándékát rögtön megvalósította, Németh Győző nem vett részt a Marian Cozma elleni támadásban, arra pedig nem mutatnak konkrétumok, hogy Sztojka Iván a halálos szúráskor támadta volna Marian Cozmát, így tevékenysége „legfeljebb fenyegető jelenlétként értékelhető”. A többi büntetést a tanács helybenhagyta.

Mivel az ügyészség korábban az emberölés bűntettétől elkülönítette a csoportosan elkövetett és a köznyugalmat súlyosan megzavaró, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettét, az utóbbi ügyben később született ítélet. 2012. május 25-én a Cozma-ügyben garázdaság miatt indított perben első fokon hirdettek ítéletet. Az elsőrendű vádlott, Raffael Sándor három és fél év letöltendő börtönbüntetést, a másodrendű vádlott, Németh Győző három év négy hónap börtönbüntetést, míg a harmadrendű vádlott, Sztojka Iván három év letöltendő börtönbüntetést kapott. A bíróság a 25 vádlottat különböző arányban a 25 millió 104 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, és különböző időtartamra a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. Az ítélet indoklásában elhangzott, hogy a bíróság bizonyítottnak találta: 2009. február 7-én nem spontán összejövetel, egy születésnap miatt gyülekeztek a későbbi garázdasági ügy vádlottjai Enyingen, hanem egy korábbi, Székesfehérváron történt konfliktust akartak megtorolni. Továbbá elhangzott az is, hogy a vádlottak eredendően erőszakos cselekmény miatt gyülekeztek, közülük többen nagy mennyiségű alkoholt és kábítószert fogyasztottak, és kést tartottak maguknál. A bizonyítási eljárás során azt is megállapították, hogy a vádlottak agresszív, kötekedő és konfliktuskereső magatartást tanúsítottak. Ezt súlyosbító körülményként értékelték.

2012. június 4-én kezdődött az üggyel kapcsolatos kártérítési per a Fővárosi Törvényszéken. A Cozma család összesen 200-250 millió forint kártérítést kér.

VISSZHANGOK

2012. április 28-án a Győri Ítélőtábla jogerős enyhítő ítéletére az MKB Veszprém kézilabdaklub mélységes felháborodással reagált.

Április 29-én Morvai Krisztina jobbikos európai parlamenti képviselő nyílt levélben kérte a Győri Ítélőtábla elnökét, hogy az interneten tegye megismerhetővé az érdeklődők számára a másodfokú ítéletet és az annak alapját képező elsőfokú ítéletet.

Május 7-én Orbán Viktor kormányfő az Országgyűlésben kifejtette: az emberi élet a legfontosabb dolog, ezért a mainál sokkal nagyobb védelmet érdemel. A miniszterelnök egy – a másodfokú ítéletet bíráló – kérdésre úgy válaszolt, hogy négyszemközt ugyan egyetértene a véleménnyel, de ha Magyarország miniszterelnöke bármely egyedi bírósági döntést kritika alá von, akkor nem jár el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazságszolgáltatásra nyomást akarna gyakorolni a kabinet.

Május 14-én Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Darák Pétertől, a bíróságokat felügyelő Kúria elnökétől az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kérte. A miniszter hangsúlyozta: a bíróság döntésének megítélését miniszterként nem befolyásolhatja véleményével. A miniszter arra vonatkozóan kért szakértői véleményt a Kúria elnökétől, hogy az utóbbi időszak ítélkezési gyakorlata a társadalom elvárásainak megfelelő, kellő szigort mutat-e az olyan kiemelkedő esetekben, mint amilyen a Cozma-gyilkosság volt.

Darák Péter az MTI-nek nyilatkozva május 18-án kifejtette: a Kúria az alaptörvény és a többi jogszabály alapján mindent megtesz az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításáért.

A Magyar Helsinki Bizottság értelmezése szerint a végrehajtó hatalom kísérelt meg nyomást gyakorolni a bírói karra a levéllel. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az alaptörvény szerint „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók″. Navracsics Tibor miniszter válaszában úgy érvelt, hogy a jogerősen lezárt ügyekben fogalmilag is kizárt nyomást gyakorolni az igazságszolgáltatásra, és ő a miniszteri kötelességének tett eleget a Kúria elnökének írt levelével.