Radulovics és Kindl ellenállhatatlan volt

A torna első fordulójának legnagyobb meglepetését Ausztria legjobbjai szolgáltatták, hiszen legyőzték a világbajnok franciákat. Emellett a szinte hősi fegyvertény mellett szinte eltörpült Szlovénia sikere az oroszok ellen, vagy az Eb előtt csaknem széthulló szerb csapat győzelme Horvátországgal szemben. Viszszatérve az osztrákokra, nem véletlenül jártak örömtáncot Herbert Müller szövetségi kapitány tanítványai, akik persze fogadkoztak, hogy pénteken is mindent megtesznek az újabb kiemelkedő eredményért. Csakhogy ekkor Magyarország volt az ellenfelük, amely a nyitó fordulóban szinte csak bemelegített Fehéroroszország két vállra fektetésével.
Ezt azt jelentette, hogy Kiss Szilárd nagyszerűen debütált világversenyen szövetségi kapitányként. Az osztrákok elleni, immár csoportrangadóvá előlépett öszszecsapás előtt a mester arról beszélt, hogy nem lehet abból kiindulni, milyen teljesítményt nyújtottak tanítványai a fehéroroszok legyőzésekor, mert Ausztria egészen más stílusban kézilabdázik, és teljesen más jellegű csatában kell bizonyítaniuk legjobbjainknak a második fordulóban. A csata előtt dr. Tállay András elmondta: sokat javult Radulovics Bojana lövőkezének ujjsérülése. "Az Európa-bajnokság előtti utolsó edzésen húzódott meg a gyűrűsujja, de szerencsére nem nagy a baj" - vélekedett a csapatorvos.

Két gyors osztrák góllal kezdődött a csata, és a mieink csodálkozva néztek egymásra, hogy történhetett ez? Aztán gyorsan felébredtek, és egyenlítettek, mert sokkal bátrabban és erőszakosabban kézilabdázva, többet kezdeményezve támadtak. Némi idegeskedés és kapkodás után 6-5-nél vették át a vezetést, amikor a Dunaferr hét játékosa volt a pályán. A Dunaújváros-Ausztria csata Radulovics góljával alakult 8-6-ra, majd a rettenetes rohanást Herbert Müller edző időkéréssel állította meg.




---- A levegőre inkább a vendégeknek volt szükségük, mert ők kevés cserével játszottak, és alighanem a franciák legyőzése is több erőt vett ki belőlük, mint a magyarokból a Fehéroroszország elleni fölényes diadal.
A félidő derekán Kiss Szilárd lehívta Pálingert és 12-11-nél Sirina állt a magyar kapuba. A mieink kezdtek lehiggadni, biztos helyzetig járatták a labdát, miközben Ausztria mind támadásban, mind védekezésben egyre gyakrabban bakizott. A magyar kapitány cserékkel frissítette együttesét, amely a fantasztikus formában kézilabdázó - jó passzokat adó, temérdek gólt lövő - Radulovics vezérletével kezdett elhúzni (15-11). Ferlingék pokoli erőszakosan védekeztek, támadásban pedig a győriek, Görbicz és Mehlmann próbálkoztak.

Az osztrákok erőltették a gyors leindításokat és némi meglepetésre sorozatban négy gólt lőttek (15-15). Logvin és Spiridon gólzáporát nem nézhette tétlenül Kiss Szilárd, aki négy perccel a szünet előtt időt kért. A folytatásban újra az újvárosi sor kapott bizalmat, támadásban kiegészülve a ferencvárosi Tóth Tímeával, akinek a kapufa is segített, amikor gólját lőtte.
A játékvezetők következetesen kiállítással büntették a szándékos lökést. Ennek a szigorú elbírálására külön is felhívták a figyelmüket az Európa-bajnokság előtti, győri EHF-eligazításon, amelyet Andorka Sándor, az EHF bíróküldésért felelős szakembere vezetett. A félidő utolsó percében Lovász Zsuzsa itta meg a levét ennek a szigorúan vett szabálynak.
A fordulatos, nagy iramú első játékrész legjobbja a nyolc gólig jutó Radulovics volt, valamint jót tett a magyar együttesnek Sirina beállása is.
A második félidő is Sirina bravúrjával kezdődött, majd Kindl góljának örülhetett a szurkolók hada. Spiridont két percre kiállították Radulovics lerántásáért, de a Romániából honosított lány nehezen fogadta el az ítéletet, azt reklamálta, hogy a világ legjobbjának választott dunaújvárosi átlövő csak eljátszotta a szabálytalanságot. A bírók jószívűek voltak, a reklamálásért nem kapott plusz büntetést.
Kindl nagyon belejött a gólszerzésbe - sorozatban háromszor talált be az egyébként jó napot kifogó Rusnachenko kapujába. Sirina nevét nem véletlenül skandálta kórusban a közönség, hiszen a győri kapusnak oroszlánrésze volt abban, hogy Magyarország biztosan tartotta előnyét (23-19). Egy-egy vitatható bírói döntés, illetve az ítélet elmaradása miatt mindkét kispad hevesen tiltakozott, de főleg Herbert Müller méltatlankodott.
Kindl Gabriella már-már radulovicsi magasságokba emelkedett, hiszen továbbra is ontotta a gólokat a fáradó osztrákoknak. A játékrész derekán (26-20) időt kért Ausztria, amely becsülettel küzdve haladt az elkerülhetetlen vereség felé. A mieink Kindl, Radulovics és Sirina vezérletével továbbra is sziporkáztak (28-21), és a végjátékra csak az maradt a kérdés, hogy mekkora lesz a magyar győzelem különbsége.
Ünnepelt a csarnok, és volt is ok az örömre, mert együttesünk Eb-esélyeshez méltó, látványos, okos játékkal nyerte meg a csoportrangadót. Az itt szerzett két pontot minden bizonnyal magával viszi a csapat a debreceni középdöntőbe.
Ma pihennek a D- és a C-csoport csapatai, vasárnap pedig a tavalyi vb-döntő visszavágóját játssza Győrött Magyarország és Franciaország. ---- Kiss Szilárd: Az első fordulóban látottak alapján, amikor az osztrákok legyőzték a világbajnok Franciaországot, sokan talán arra gondoltak, hogy ijesztő ez az eredmény. Mi azonban nem rettentünk meg, és a bátorság, az önfeláldozás a játékunkon is látszott. Az első félidőben kiegyenlített volt a küzdelem, a másodikban viszont egyértelműen felülkerekedtünk, mert lényegesebben frisebbek voltunk ellenfelünknél. Azt hiszem, az osztrákokból túl sokat kivett a franciák elleni győzelem.

Herbert Müller: Csak dicsérni lehet a magyar együttest, világszínvonlú küzdelemben maradtunk alul az Európa-bajnokság nagy esélyesével szemben. Főleg a két csapat támadójátéka érdemelt figyelmet, védekezésben akadtak adósságok mindkét oldalon. A csúcsformájához közeli két együttes mérkőzött. Elégedett vagyok csapatommal, mert az utolsó percig becsülettel küzdött. Remélem, a további mérkőzéseken a bírók sportszerűbben ítélkeznek, mert ezúttal - főleg az első félidőben - olykor sújtottak bennünket.

Szóról szóra

Sirina Irina: - Abban már csütörtökön biztosak voltunk, hogy jobban fogunk játszani, mint a fehéroroszok ellen. Ez így is történt. Annak ellenére, hogy Ausztria csapata lényegesen jobb ellenfél volt, nagyon összekaptuk magunkat és annak külön örülök, hogy ehhez a szép győzelemhez teljesítményemmel én is hozzá tudtam járulni. Remélem, a franciák ellen folytatódik ez a játék és csoportelsők leszünk.

Nagy Ivett: - Már oldódott a görcs valamennyiünkben. Mind védekezésben, mind támadásban kevesebb hibával játszottunk, s javuló játékunknak köszönhetjük, hogy legyőztük azt az osztrák válogatottat, amely a vébéaranyérmes legyőzésével magasra tette számunkra a lécet.

Kulcsár Anita: - Nagyon fontos mérkőzésen a csapat minden tagja remekül küzdött. Jól védekeztünk, s amikor Radulovicsot igyekeztek kikapcsolni a játékból, a többiek tehermentesítették őt, Sirina pedig nagyszerűen védett.

Kindl Gabriella: - Mindenki hozzá tudott tenni valamit a sikerhez, ennek köszönhetjük a győzelmünket. Kemény csatát nyertünk meg, egy kifejezetten erős osztrák együttes ellen. Örülök neki, hogy erőre kaptam a második félidőben.

A nap embere

Radulovics Bojana: "Ausztria nagyon jó csapat, biztos vagyok benne, hogy sok-sok gondot fog okozni a későbbi ellenfeleinek. Fantasztikus közönség előtt játszottunk, hálásak vagyunk a szurkolóinknak, hiszen rengeteg segítséget kaptunk tőlük. Amikor nekem nem ment a játék Kindl Gabi szórta a gólokat, ha pedig őt semlegesítették, akkor jöttem én - azt hiszem ma tökéletes volt a munkamegosztás a csapaton belül. Mit mondhatnék mást, reménykedem a hasonló folytatásban!"


Mozart

Az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) osztrák főtitkára, Michael Wiederer jó humorérzékéről is közismert szakember. Amikor a franciák legyőzése után a lelkes osztrák szurkolók örömükben Mozart Kugelnt, országuk egyik jelképének számító édességet osztogattak a győri drukkereknek, Wiederer megjegyezte: "Ha pedig Ausztria a döntőbe jut, és nyer, akkor maga Mozart fog zenélni a lányoknak." ---- Nagyon tetszett a mérkőzés, igazi csoportrangadót vívott a két csapat. Az osztrákok ezúttal is igazolták, hogy nem véletlenül győzték le a világbajnok francia válogatottat. A két szakvezető remekül felkészítette játékosait az ellenfélből, ez mind támadásban, mind védekezésben látszott. Ausztria főként a mérkőzés elején nagyon jól kihasználta a mieink sok cseréjét, így gólokat szerzett, hétmétereseket harcolt ki a gyors középkezdésből. Ráadásul a találkozó első szakaszában a magyar védők nem tudták tartani az egy egyeket, s ebből is akadt némi probléma. Az osztrákok talán többet kockáztattak, bátran vállalták a gyors játékot, pedig tudták, hogy nekik rövidebb a cserepadjuk. A félidő végére minden tekintetben rendeződött a magyar együttes játéka, úgy láttam, jót tett a hátsó alakzatnak Sirina becserélése. Kiss Szilárd időkérése után pedig látszott, hogy a csapat végrehajtotta, amit a kapitány kitalált. A második félidő elején az osztrákok még tudták tartani a lépést, ám a játékrész derekán belefáradtak saját játékukba, nálunk pedig a két oldal jól kiegészítette egymást. Feltűnő volt, hogy a nagy iramú meccsen viszonylag kevés volt a hiba, és ami még nagyon tetszett a mieinknél, hogy védekezésben sokat ütköztek, ezzel is felőrölve az ellenfelet. Ez a teljesítmény mindenképpen biztató a folytatásra.

Skaliczki László - a férfiválogatott szövetségi kapitánya ---- A hazai szurkolók már a második mérkőzés után megérdemlik az aranyérmet

Alakul. Mármint a hangulat. Csütörtökön a rajton okozott még egy kis homlokráncolást, hogy a fehéroroszok elleni derbin nem kellett kirakni a "Megtelt" táblát, ám de részint a nyitány, az nyitány másfelől pedig kis hazánkban még az óvodások is tudják, hogy a beloruszok nem igazán említhetők egy lapon olyan nagyságokkal, mint Radulovics, Görbicz vagy éppenséggel Pálinger.
Vagy ahogy a Veszprémből az Eb idejére elcsábított szpíker szokta volt mondani, a kapuban, a 16-os számmal játszó: Páálingeer Kataliiin! Ha már itt tartunk, az elsőrangú hangulatfelelős az osztrákok elleni meccs előtt felsorol mindenkit, aki csak él és mozog a két kispad körül, egyvalakit hagy ki csupán.
Naná, hogy Prokop sporttársról van szó, aki mostanság már nem tagja a "Team Austriának", ám, aki kicsit is járatos a sportágban, az pontosan tudja, az elmúlt évtizedekben tökéletesen összeforrt a neve az osztrák női kézilabdával. Most kapaszkodjanak meg: amit sosem hittünk volna, egy kicsit mintha hiányozna a gőgös Gunnar. "Vessenek a mókusok elé" (idézet by Woody Allen), de az évek során az ember már-már annyira megszokta e nagyhatalmú kisember nagy jeleneteit, hogy most már rendeltetésszerűen várnánk a külön- show-t.
No nem mintha a jelenkor osztrák kapitánya, Müller úr nem élne együtt a játékkal. Ugrál, ordít, reklamál, csapkod, vagyis ezer fokon ég, csakhogy Prokop a terület nagymestere, majdhogynem utánozhatatlan.
Mint ahogy Radulovics is az. Alig negyedóra alatt hét gólt rámol be a rivális kapujába, mire a magyar tábor bőszen bakizik, akarom mondani, "bokizik". Egy szó, mint száz: kifogástalan a hangulat Győrött, teli a csarnok, ennyi mosolygós arcot ritkán látni egyszerre és már most az Európa-bajnokság elején borítékolható, hogy a szurkolás terén emlékezeteset alkot majd a magyar tábor. Rögtön tegyük hozzá, szükség van minden tenyérre és torokra, elvégre magasan a léc, hiszen csak a közelmúltban olyan fergeteges hangulatú sporteseményeket rendeztek hazánkban, mint az öttusa-világbajnokság, a vízilabda-kontinenstorna, vagy a szegedi kajak-kenu vb.
S most itt az újabb esemény, melyből a java még hátravan. A kellékek adva vannak: a csapatunk bombaerős, a táborunk szenzációs, a hangulat ragyogó.
Csak Prokop mester tűnne fel a színen…