A párizsi játékok szervezői ígéretet tettek a környezeti hatások minimalizálására. Vajon sikerül nekik?
Tévhit: : Az olimpiák elkerülhetetlenül súlyosbítják a klímaválságot.
Valóság: A párizsi olimpián a felére csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást a 2012-es londoni és 2016-os riói játékokhoz képest. A változást nagyrészt a megújuló energiával, az alacsony szénlábnyommal felépíthető és elbontható mobil lelátókkal, valamint az olimpiai falu lakásokként hasznosuló energiahatékony épületeivel érik el.
Tévhit: : Füstmentes olimpia nem létezik.
Valóság: Az olimpiák történetében az 1988-as téli játékokon jelent meg először a füstmentesség törekvése, a párizsi rendezvény pedig teljes egészében füstmentes lesz. Érdekesség, hogy az olimpiai lángot egy ideje már újra a régi görögöktől ellesett zöld megoldással, a Nap sugaraival gyújtják meg.
Mint a példák mutatják, az ártalomcsökkentés lehetősége még a világ egyik legnagyobb tömegrendezvényén is adott. A többi az egyéni döntéseken múlik – ugyanúgy, mint a a dohányzás és a füstmentes technológiák esetében.
Tévhit: A füstmentes termékek aeroszolja is tartalmaz kátrányt.
Valóság: Az égés nélkül működő füstmentes technológiák használata során nincs égés, nincs füst, nem keletkezik kátrány. A káros anyagok száma lényegesen alacsonyabb a füstmentes alternatívák aeroszoljában, mint a cigarettafüstben, azonban a káros anyagoktól kizárólag a leszokással szabadulhatunk meg teljes mértékben. Az egészségünk és a környezetünk egészsége érdekében a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú termékeket.
Tévhit: A nikotin felelős a dohányzással kapcsolatos legtöbb egészségügyi ártalomért.
Valóság: A dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedések fő okozója az égés során keletkező füst. A füstmentes termékek esetében nincs égés, így füst sem keletkezik. Azonban a nikotin sem kockázatmentes: erős függőséget okoz, számos negatív hatása ismert, például megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, és káros hatással van az emberi reprodukciós rendszerre.
Az egészségünk szempontjából a legjobb megoldás az, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha pedig már dohányzunk, akkor saját magunk és szeretteink érdekében, valamint a környezetünkért is azzal tesszük a legtöbbet, ha végleg leszokunk. A leszokással ugyanis egyértelműen csökkenthető a dohányzáshoz kapcsolódó betegségek kialakulásának kockázata. Már a leszokás első napjától kimutathatók a pozitív egészségügyi változások, ezért aki elhatározza, hogy leszokik, azt fontos minden eszközzel támogatni.
Amennyiben a cigarettázásról történő leszokás valamilyen okból nem történik meg, mindenképpen indokolt tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Ma már léteznek olyan füstmentes alternatívák, amelyek a cigarettánál lényegesen alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járnak.*
Kényelmes a mítoszokra támaszkodni, de az egészségünkről szóló döntéseket csak a tények alapján érdemes meghozni.
* Abban az esetben, ha a cigarettázást párhuzamosan sem folytatják. A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, függőséget okoznak.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Erőpróba a javából – Kapolcsi-Szabó Bence jegyzete
