Vizes vb: Bajnokként jött, úszott és távozott – Csurka Gergely véleménye

„Te, figyelj, az hogy van, hogy a fiúk négy vegyesét most hirtelen előre rakták az első napra, mi meg úszhatunk itt a legvégén?”

„Mit tudom én, mindig az van, amit az amerikaiak akarnak.”

„Mindegy, leúszom. Bár jó lenne kevesebbet.”

„Akkor csináld azt, amit Pellegrini a 2010-es eindhoveni rövid pályáson a négy gyors döntőjében. Kimászol kétszáz után, és ott hagyod az egészet.”

„Na igen, az óriási volt. És utána közölte az olasz médiával, hogy egy életre leszámolt a négyszázzal. Én meg még mindig tolom a négy vegyest.”

Katinka virul. Fél óra az előfutam kezdetéig, és vidáman nevet mindenkivel. Igaza van – feszült eleget, görcsölt eleget, feszítették eleget, görcsöltették eleget. Az úszást mindig is imádta, most végre élvezi minden pillanatát. Igen, van egy afféle farewell tour hangulata az egésznek; nem lennénk meglepve, ha utoljára láttuk volna úszni világbajnokságon, ám egyetlen pillanat sem telik sóhajtozással, az egész egy vidám sodródás az eseményekkel. Már amennyire a vidámság és a négyszáz vegyes megfér egymás mellett.

Továbbra is a lebrutálisabb számról beszélünk, ami jobban fáj, mint bármelyik másik – nem véletlen, hogy Phelps is ezt hagyta el először a repertoárjából. Katinka meg 34 évesen is gyűri. Igaz, hogy a vegyes zónában azt kérte az újságíróktól, kivételesen sétáljanak vele, „mert ha megállok, akkor meghalok”, de ezt is a létező legszélesebb mosolyok közepette.

Tény, ez már nem ugyanaz, mint hét éve, amikor világrekordot döntött (aminek a közelébe sem kerül senki), vagy akár három éve, amikor még mindig uralta a mezőnyt, és olyasmit ért el, amit soha senki a vb-k történetében: négyszer duplázott ugyanazon úszásnemben (200 és 400 vegyes aranyak 2013-től 2019-ig).

Ám ha esetleg nem tűnt volna fel, egyetlen európaiként jutott be a fináléba, ahol a másik hétből hat ifjú hölgy egyaránt az ezredforduló után született, az aranyéremért csatázó McIntosh, Grimes kettős konkrétan 2006-ban, amikor Katinka már a budapesti Eb-n szerepelt. Persze, Sjöström is harminc pluszosan nyert újabb aranyakat – ám pontosan tudjuk, nagyon más 50 gyorsra edzeni, mint a négy vegyesre. Ahol még mindig a világ negyedik legjobbja, legyőzve az olimpiai bajnok japán Ohasit.

A közönség tombolva ünnepelte, ugyanúgy, mint öt éve, amikor győzött. Nem véletlenül. Eleget tett azért, hogy a neve előtt és mögött szereplő számok már senkit se érdekeljenek – Katinka bajnokként jött, bajnokként úszott és bajnokként távozott.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!