Amikor valaki a mini, a gyerek, a serdülő, az ifjúsági és a juniorkorosztályban is országos bajnoki címet nyer, majd az utánpótlásból a felnőttmezőnybe lépve az Extraligában, valamint a Magyar-kupában is diadalmaskodik csapatával, akkor jogosan merül fel a kérdés: hogyan érte el ezt a bravúrt? A még mindig csak 18 esztendős Mihály Dorka ráadásul az átlagosnál jóval fiatalabban gyűjtötte be a bajnoki aranyérmeket, úgy tűnik, mintha egy vagy inkább több lépéssel saját korosztálya előtt járna.Mihály Dorka ráadásul az átlagosnál jóval fiatalabban gyűjtötte be a bajnoki aranyérmeket, úgy tűnik, mintha egy vagy inkább több lépéssel saját korosztálya előtt járna.
„Amikor kilencévesen elkezdtem röplabdázni, a suli miatt nem tudtam a saját korcsoportom fél háromkor kezdődő edzésein részt venni, így nem tehettem mást: az idősebbek foglalkozásaira jártam. A kényszer szülte ezt a helyzetet, és nem volt könnyű, mert eléggé félénk kisgyerek hírében álltam, de szerencsére a csapattársaim hamar elfogadtak, nem közösítettek ki amiatt, mert náluk fiatalabb voltam.”
Mihály Dorka (18) mindent megnyert, amit Magyarországon röplabdában meg lehet nyerni • Forrás: Vasas Óbuda
A Vasas Óbuda röplabdázója rengeteget profitált abból, hogy az idősebbekkel szívott egy levegőt – ez természetesen jelenleg is elmondható róla a felnőttcsapatban.
„Leginkább azt, hogy felnőttem. A sport az életem mindennapi részévé vált, sok tulajdonságom ezáltal forrt ki, például, hogy sokkal komolyabb vagyok, mint a velem egyidősek. Már kisgyerekként megértettem, hogy a sikerért tenni kell, ez a maximalista hozzáállás jellemez azóta is az élet minden területén. Nem mondom: akadtak olyan pillanatok, amikor eltört a mécses, mert egyszerre túl soknak tűnt a sportot összeegyeztetni a tanulással. És olyan is előfordult, hogy a koromból adódóan kissé lenéztek az ellenfelek. A serdülőbajnoki aranyérmünkre ezért különösen büszke vagyok: ott az egész csapatunk három-négy évvel fiatalabb volt a riválisokénál, senki nem hitte el, hogy nyerhetünk − csak mi.”
Arról, hogy mennyire lehet tudatosan építeni asportolói karriert, szintén határozott véleménye van a 18 éves liberónak, aki amúgy tavaly váltott erre a posztra – előtte négyesütőt játszott.
„Ezt, ha akartam volna, sem lehet tudatosan felépíteni. Az elején abszolút csak hobbiként tekintettem a röplabdázásra – örökmozgó vagyok, ezért a szüleim mindenképpen javasolták, hogy sportoljak valamit, én pedig már kisgyerekként is imádtam a labdát, így esett a választásom erre a sportágra –, majd ahogy jöttek a sikerek, nyilván úgy éreztem én is egyre jobban magam a pályán. De, még amikor tizenhat éves koromban a Vasas felnőttcsapatába kerültem, akkor sem gondoltam arra, hogy élsportoló leszek. Úgy érzem, az idén szembesültem igazán azzal, hogy hova jutottam azáltal, hogy szerepet kaptam a Bajnokok Ligájában. Hatalmas élmény volt több ezer ember előtt a világ élmezőnyébe tartozó csapatok ellen pályára lépni. Rengeteget tanultam már csak abból is, hogy elemeztük az ellenfelek játékát. Nem tudom, ha maradtam volna az eredeti posztomon, kaptam-e volna ennyi lehetőséget: valószínűleg nem. Kubában (Jakub Gluszak, a Vasas női csapatának vezetőedzője – a szerk.) teljesen megbízom,ő vetette fel tavaly, hogy mi lenne, ha az új szezontól liberóként játszanék. Nem volt ismeretlen a poszt; korábban, ha a liberónk lesérült, én helyettesítettem, szóval reméltem, hogy nem okoz gondot az átállás.”
Nem okozott, mint ahogy azon kérdés megválaszolása sem, hol folytassa pályafutását. Még jó, hogy a Vasasban. Ami pedig a koronavírus-járvány miatti kényszerszünetet illeti: nos, Dorka igyekszik pozitív maradni.
„Mivel az idén érettségizem, megpróbálom úgy felfogni a történéseket, hogy most legalább jut időm tanulni. Emellett a családommal is többet lehetek együtt. Megszokták már, hogy mindig távol vagyok, így nekik is furcsa a helyzet− most az egész napomat velük töltöm. De már nagyon hiányzik a csapat, a közös kalandok. Elvileg augusztusig nem lesznek edzések… Nem tudom, hogyan bírom ki addig.”
További korosztályos hírek RÖPLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.
