A szervezőbizottság keddi tájékoztatása szerint a költségeket a 2013-as pályázatban ennek nagyjából felére, 5.4 milliárd dollárra becsülték.
Amint azt az olimpiáról készített 800 oldalas beszámolóban kiemelték, a többletköltségek nagy részét az egyéves halasztás és a koronavírus-járvány miatti rendkívüli intézkedések okozták, a költségkímélő erőfeszítéseknek köszönhetően azonban sikerült a büdzsét 1.5 billió jen, azaz 11 milliárd dollár alatt tartani.
A szervezőknek 4.7 milliárd, Tokiónak 4.3 milliárd, míg a japán kormánynak 1.3 milliárd dollárt kell ebből finanszíroznia. A beszámolóban megjegyezték, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése nyomán a játékokat nézők nélkül rendezték, így a szervezők a 661 millió dollárra tervezett jegybevétel nagy részével sem számolhattak.
„A küldetést, hogy az olimpia örökségét átadjuk a következő generációknak, elértük” – idézte a Kyodo japán hírügynökség Szejko Hasimotót, a szervezőbizottság elnökét, aki a 2030-as szapporói téli olimpiai pályázatot is vezeti majd.
A szervezőbizottság – amely június végén oszlik fel – 2.7 milliárd dolláros hazai szponzori bevételhez jutott.
A tokiói olimpián 11420, a paralimpián rekordot jelentő 4403 sportoló vett részt tavaly július 23. és augusztus 8., valamint augusztus 24. és szeptember 5. között.
Olimpia 2040: Varsó megkezdte a kandidálás előkészítését
Szőke Alex: Valamiért mindig a nehezebb utat kapom
