A kolozsváriak szerint megsértette a CFR Cluj játékosait Luiz Felipe Scolari, a Chelsea menedzsere, aki a keddi BLmérkőzés előtt arról beszélt: ha nem lenne biztos csapata sikerében, már most csomagolna, s indulna haza Brazíliába. A szakvezető fogadkozásának alapja, hogy a „nyitott kérdések kvartettjében”, az A jelűben a Roma, Chelsea, Bordeaux hármas bármely tagja lehet csoportelső, de csoportharmadik is.

Tanulságos szakmai vita bontakozott ki a Milan háza táján az utóbbi napokban, miután Kaká a nyilvánosság előtt panaszkodott a Ronaldinho érkeztével adódó taktikai nehézségekre. A klubot sújtó sérülések (többek között Ronaldinho és Clarence Seedorf is kidőlt) következtében aztán éppen a vasárnapi, Catania elleni bajnokira állt elő olyan helyzet, hogy a brazil elől senki sem „szívta el a levegőt”. Élt is az alkalommal: az ő fejese nyomán esett a mérkőzés egyetlen gólja.

Szombatonként jelentkező sorozatunkban olyan személyiségeket, eseményeket mutatunk be a nemzetközi labdarúgás múltjából és jelenéből, akik vagy amelyek az adott kor politikai, társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. A kilencedik részben Paolo Di Canióval, a Lazio volt futballistájával foglalkozunk, akinek hírhedt karlendítései világszerte óriási felháborodást keltettek.

Nem sok hiányzott ahhoz, hogy Andrij Sevcsenko hosszú idő után ismét főszereplővé váljon a Milan otthonában, gólja után azonban a Lazio egyenlített, majd a hosszabbításban megfordította a meccset az Olasz Kupa szerda késő esti nyolcaddöntőjében.

Tizennégy bajnokit játszott a Milan az idényben, tízet Andrea Pirlo nélkül, négyet vele. A mérleg érdekessége, hogy a középpályással mindössze egy pontot szerzett a csapat, ha viszont hiányzott, eddig sohasem kapott ki. Néhányan már óvatosan pedzegetik a korábban szentségtörésnek (és a jelenlegi körülmények között is igen merésznek) számító gondolatot: Pirlo lett a Milan kerékkötője.

Nincsenek pontos statisztikáink, de megkockáztatjuk, Európában a tízes számú mez viselői közül egyedülálló mutatóval „büszkélkedhet” Orosz Péter, az OFI Kréta támadója: egyetlen percet sem játszott bajnokin csapatában. A nyáron főszereplőnek szerződtették, ám érthetetlen okból azóta mostohagyerekként kezelik a görög élvonal utolsó előtti, 15. helyén szerénykedő klubjánál – nem csoda, hogy a válogatottba vágyódó csatár már a télen menekülne az országból.

Három látványos gólt és 2–1-es hazai győzelmet hozott az Internazionale–Napoli bajnoki rangadó. A fekete-kékek győzelme a Milan esti palermói veresége után különösen felértékelődött.

Rendhagyó rangadót rendeznek vasárnap az angol bajnokságban, hiszen a Chelsea és az Arsenal összecsapása ezúttal csak a nevek szintjén számít kiemelkedő találkozónak, tekintve, hogy Arsene Wenger együttese tízpontos hátrányban van a listavezető londoni kékekkel szemben. S ahogy a francia szakvezető is elismerte: vereség esetén csapata végképp kiszállhat a bajnoki címért folyó versenyből.

A mostoha időben lejátszott mérkőzésen a Juventus könynyedén átgázolt a Regginán (4–0), így a táblázaton az Inter mögött – a vasárnapi meccsek végéig biztosan – a második helyen áll.

Szombatonként jelentkező sorozatunkban olyan személyiségeket, eseményeket mutatunk be a nemzetközi labdarúgás múltjából és jelenéből, akik vagy amelyek az adott kor politikai, társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. A nyolcadik részben a huszadik század legjobb osztrák sportolójának választott Matthias Sindelarról lesz szó, aki az 1938-as Anschlusst követően nem volt hajlandó a náci Németország válogatottjában szerepelni, majd tisztázatlan körülmények között, 35 évesen meghalt.

Az Internazionale otthonában elszenvedett 1–0-s bajnoki vereség kijózanító pofonként érte a hetek óta ragyogó formában futballozó Juventust, ám a jelek szerint az ijedtség sem vezetett kapkodáshoz: Claudio Ranieri vezetőedző a biztos továbbjutás tudatában kulcsjátékosai (Pavel Nedved, Amauri) pihentetése mellett döntött. A Zenit számára így nem tűnik elérhetetlennek a létfontosságú győzelem kiharcolása.

Szombatonként jelentkező sorozatunkban olyan személyiségeket, eseményeket, folyamatokat mutatunk be a nemzetközi labdarúgás múltjából és jelenéből, akik vagy amelyek az adott kor politikai, társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. A hetedik részben arról lesz szó, miként tudta a ma a „népek olvasztótégelyének” számító, soknemzetiségű Nagy-Britannia fokról fokra leküzdeni gátlásait a színes bőrű labdarúgókkal szemben.

A kiesési zónából iszkoló Roma a fővárosi rangadón Júlio Baptista góljával legyőzte a Laziót, és ezzel átadott a múltnak egy érdekes statisztikát: a csapat öt év után nyert derbit Francesco Tottival soraiban.

Szombatonként jelentkező sorozatunkban olyan személyiségeket, eseményeket mutatunk be a nemzetközi labdarúgás múltjából és jelenéből, akik vagy amelyek az adott kor politikai, társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. A hatodik részben a nyughatatlan argentin lázadóval, a „fidelista és chávista” Diego Maradonával foglalkozunk, aki büszkén vallja, 1986-ban boszszút állt az angolokon a Falkland-szigeteki háborúért.

Sorozatunkban olyan személyiségeket, eseményeket mutatunk be a nemzetközi labdarúgás múltjából és jelenéből, akik vagy amelyek az adott kor politikai-társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. Vasárnap lesz 35 éve, hogy a chilei Nemzeti Stadionban feloszlatták a Pinochet-rezsim koncentrációs táborát, mivel a pályán a válogatottnak vbpótselejtezőt kellett volna játszania a Szovjetunióval. Nem játszott.

„A folyamat, amelyet mások öregedésnek neveznek, Del Pierónál különös módon jelentkezik: egyre motiváltabbá, elszántabbá és pontosabbá válik” – írta jegyzetében Candido Cannavo, az egyik legtekintélyesebb olasz sportújságíró. A Real Madrid elleni szerdai győzelem (2–0) során két gólt szerző, vasárnap 34 éves Juventus-csapatkapitány csodálatos teljesítménye felett nehezen tér napirendre a spanyol és az olasz futballvilág.

A Milan–Napoli mérkőzésen mindkét csapat játékosai azzal a tudattal léptek pályára, ha nyernek, együttesük a tabella élére ugrik. A 2005 után újra első hazaiak éltek az alkalommal.

Sorozatunkban olyan személyiségeket, eseményeket mutatunk be a nemzetközi labdarúgás múltjából és jelenéből, akik vagy amelyek az adott kor politikai, társadalmi életében is jelentős szerepet játszottak. A negyedik részben Didier Drogbáról lesz szó, aki – honfitársai szerint – véghezvitte azt, amire még az ENSZ erői is képtelenek voltak: békét hozott az öt éven át polgárháborútól sújtott Elefántcsontpartnak.

Miközben Adriano hazatéréssel fenyegetőzik, Julio Cruz és Hernán Crespo pedig már a Roma felé kacsingat, az Internazionale a hiányzók távollétében döntetlenre végzett az Alberto Gilardinót és Adrian Mutut nélkülöző Fiorentinával.