Ahogy az utóbbi hetekben, úgy a Portugália–Törökország mérkőzésen is Cristiano Ronaldóra irányult a legnagyobb figyelem, fontos kérdés volt, hogy a szélső át tudja-e menteni klubjában mutatott fergeteges formáját a kontinenstornára, illetve hogy mennyire zavarják meg az átigazolásával kapcsolatos pletykák. Nos, erre az első meccsen még nem kaptunk egyértelmű választ. Bár a végső esélyesek között számon tartott portugálok többet birtokolták a labdát, és a helyzetek kidolgozásában is ellenfelük fölé nőttek, az első félidőben végül csak egy-egy lesgólig és kapufáig jutottak Pepe, illetve Ronaldo révén. Persze ebben nagy szerepe volt a rendkívül fegyelmezetten futballozó török védelemnek és Volkan Demirel kapusnak is, az egyedüli csatárként szereplő Nuno Gomes például gyakran elveszett a fehér mezes hátvédek gyűrűjében. A fordulás után továbbra is „Európa braziljai” kezdeményeztek többet, de Ronaldo után Nuno Gomesen is kifogott a kapufa. Az újabb kihagyott helyzetek után nem a világklasszis támadósor valamelyik tagja, hanem a váratlanul előremerészkedő Pepe révén szerezték meg a vezetést a portugálok. A törökök a szerencsének is köszönhetik, hogy nem kerültek még nagyobb hátrányba, hiszen az első gól után Nuno Gomes fejesével már harmadszor találta el a keretet a négy évvel ezelőtti döntős. Raul Meireles ráadásban szerzett gólja végül megpecsételte a sorsukat, egyúttal roppant mód megnehezítette a dolgukat a hátralévő napokra.
1. FÉLIDŐ
1–15. PERC
Mindkét hadvezér módosított a tervezett kezdőcsapaton: Fatih Terimé volt az érdekesebb húzás, hiszen Hamit Altintop egy sorral hátrébb, a védelem jobb szélén kezdett, míg Luiz Felipe Scolari a középpályáját rajzolta át. A labdaszerző Miguel Veloso helyett a Sporting fedezetsorában általában előtte játszó Joao Moutinho került a középső ötösbe, ám hiába volt így eggyel több alkotó a portugál csapatban, csak a szabálytalanságok sokasodtak az első percekben, amelyek a látványos fogáskereséssel teltek.
15–30. PERC
Belelendültek a felek, ami a portugáloknak tett jót, mert a kezdeti tömörülés után nagyobb lett a két védősor közötti távolság, így a bordó mezes szélsők szabadabban száguldozhattak. Simao Sabrosa egyszer meg is verte emberét a bal szélen, az ezt követő szögletből született Pepe lesgólja. Amint tudta, Cristiano Ronaldo tovább tette a labdát, mert mindig hárman rontottak rá, így Petit nyugodtabban forgathatta a csapatot. A törökök középen próbálkoztak csatáraik lefordulásaira építve.
30–45. PERC
A csapatok felvették az utazósebességet, és Ronaldo sem bírta már az önzetlenséget: egyszer végigszlalomozott a török játékosok által szegélyezett középső folyosón, a balösszekötő helyéről azonnal kapura lőtt, azaz kezdett vándorolni a pályán. Amúgy is támadóbb lett a portugál válogatott, csak Petit maradt hátrébb labdákat gyűjteni, Moutinho fellépett Ronaldo, Deco és Simao vonalába. A fehér mezes alakulat azonban alkalmazkodott az új szituációhoz, Kazim-Kazim révén pedig aktív volt a török jobbszárny.
2. FÉLIDŐ
1–15. PERC
Fatih Terim reagált is, meg nem is Scolari húzására, a második félidőre behozott egy védekező embert, ám egy másikat feljebb tolt, így lett a török 4–4–2-ből 4–3–3 – mégis a változatlan védelem kezdett szerencsétlenkedni. A portugálok már nem mindig a széleken próbálkoztak, átívelték a támadótérfél közepét, és a támadó középpályások ezután rontottak rá a tisztázásra kényszerített védőkre. A törökök közben lendületes kontrákat vezettek, általában a bal oldalon. Hullámzó lett a meccs ebben a szakaszban.
15–30. PERC
Ronaldo átment a bal oldalra, s ezzel megbolygatta a szálakat, kétszer is helyzetet teremtve a török védelem jobb oldalán. Ettől függetlenül Nuno Gomes szenvedett a négy fehér mezes bekk között, akiket a fedezetek is kisegítettek – Emre Belözoglu meg fáradhatatlanul küzdött a kezdőkör környékén a bordó túlerővel –, így a portugálok kénytelenek voltak keresztbe tenni-venni a labdát lehetőségre várva. Ezen a kissé statikus állapoton segíthetett egy-egy mélyről jövő próbálkozás, az egyik ilyenből gól is született.
30–45. PERC
Az utolsó negyedórában a játékosok már nem tartották be a taktikát. A törökök az idő haladtával egyre kevésbé ügyeltek a biztonságra, s egyre többen zárkóztak fel a támadásépítéshez, a portugálok pedig ha hozzájuk került a labda, tartani próbálták. Csupán Ronaldo maradt a támadók vonalában, gyakorlatilag egyszemélyes csatársorként. A védők nem válogattak az eszközökben, ha a törökök támadásait kellett megállítani.