Ez még csak az első lépés (2.)

Gondoljunk azokra az emberekre, akik a meccs után alig találtak szavakat a boldogságukra, akiknek ez a játék és ez a siker határtalan örömöt csempészett az életükbe. És ha a hit visszatér, a politika sem maradhat közömbös, fontossá válik, mennyire figyel oda vagy hagyja magára a sportot, azon belül pedig a labdarúgást.

3. A futball megítélése

Érdekes, hogy most olyan médiumok, amelyek legfeljebb ritkán és akkor is csak szőrmentén, a magyar futballról szólva pedig többnyire maró gúnnyal foglalkoznak a sporttal, most vezető hírként tálalták a győzelmet, és az eddig lesajnált futballistákat már-már csodajátékosoknak kiáltották ki. Ez is azt jelzi, hogy rengeteg lehetőség rejlik labdarúgásunkban, ám kedvező megítélés híján ezeket szinte lehetetlen kiaknázni. Sokat segíthet, hogy – akár a Honvéd Hamburg elleni döntetlenjét – az Eurosport hosszabb összefoglalójának köszönhetően az egész kontinens láthatta a válogatott szerdai sikerét, és ezzel a magyar futball ázsiója is növekedhet. Néhány hasonló győzelem kell csupán, hogy újra szívesen látott ellenfél legyen a magyar csapat, arról nem is szólva, hogy a magyar játékosok iránti kíváncsiság is jócskán megnőhet.

4. Játékosok eladhatósága

Az egészen biztos, hogy a szerdán pályára lépett magyar labdarúgók menedzserei elégedetten dörzsölték a tenyerüket. Mint már említettük: egész Európa láthatta a remek játékot, azaz olyan meccsen mutathatták meg magukat legtehetségesebb futballistáink, amelyre az ellenfél miatt szinte az egész világ odafigyelt. Ha Dzsudzsák Balázs mondjuk az azeriek ellen villog így, mi akkor is örülünk, ám sokan nem tudnának róla, a világbajnok Massimo Oddo többszöri kicselezése viszont remek ajánlólevél oda, ahol ezt a játékot igen magas szinten űzik. Emlékezzünk Torghelle Sándorra: a németeknek lőtt két gólja repítette őt a Premier League-be, ha nincs az a meccs, aligha figyel fel rá bármelyik angol csapat. Az ilyen siker emeli a futballista presztízsét, ami a piacon azonnal euróban kifejezhető értékben válik kézzelfoghatóvá. Az európai átigazolási időszak augusztus 31-én éjfélkor jár le, több mint meglepő lenne, ha – maradjunk nála – a fiatal debreceni nem kelne el, és nem magasabb áron, mint ha az olaszok elleni meccs előtt kellett volna megkötni az üzletet.

Összegzés

Nem ünneprontásnak szánjuk, de mindehhez hozzá kell tenni: csupán lehetőségeket soroltunk fel, azt próbáltuk összefoglalni, milyen folyamatoknak lehet a kiindulópontja egy világraszóló győzelem. Tudnunk kell: ez az eufória hamar emlékké szelídül, majd könnyen el is illanhat, ha a siker kérészéletűnek bizonyul. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezentúl sohasem kaphat ki a magyar válogatott, hiszen itt az élő példa, az olaszok világbajnokként szenvedtek vereséget, de ettől még nem dől össze a világ, nem számítana meglepetésnek, ha jövőre mondjuk megnyernék az Európa-bajnokságot. A magyar válogatott számára sokkal nagyobb a tét, mert először egy egész országot kell megnyernie magának, és utána következhetnek az olyan célok, mint kijutás a világbajnokságra, a mostanihoz hasonló győzelem tétmeccsen. Az első lépést megtette a csapat, de amit mi most felsoroltunk lehetséges következményként, csak akkor válhat valósággá, ha megteszi a másodikat, a harmadikat és a többit is.

A lehetőség óriási, de a hit lángja még csak pislákol, a gyenge, eladhatatlan teljesítmény – például csúf vereség a bosnyákoktól – hamar el is fújná. Ebben az esetben Olaszország legyőzése nem érne többet egyetlen, árva szép esténél, és megint ott lennénk, ahol kicsit még most is vagyunk: ahol a part szakad.