Áprilisban Luis Martin, a spanyol El País újság szakírója kijelentette, az angol bajnokság a világ legkiegyenlítettebb és legjobb küzdelemsorozata, és több szaktekintély is megerősítette, amit az újságíró mondott. A Real Madrid korábbi edzője, Vicente del Bosque, az egykoron Angliában légióskodó Albert Ferrer, Gaizka Mendieta vagy éppen Fernando Hierro is egyetértett az állítással, hangsúlyozva, hogy a Bajnokok Ligája elődöntőjében a Premiershipet három csapat képviselte, ami ékes bizonyíték a bajnokság erejére (igaz, végül a negyedik, az AC Milan jutott a trónra).
A 2006–2007-es idény valóban minden igényt kielégített. A bajnoki címért óriási küzdelmet vívott a címvédő Chelsea és a Manchester United. Kettejük harca csaknem az utolsó fordulóig tartott, s csupán a befejező körben dőlt el, hogy a Watford mellett melyik két együttes búcsúzik az élvonaltól. A szakírók szerint az aranyért folytatott csata a hidegháború angol változata volt. Az amerikai tulajdonú Manchester United és az orosz milliárdos, Roman Abramovics kezében lévő Chelsea harca sajátos verziója volt az amerikai és orosz nagyhatalom második világháború utáni, csaknem ötven évet felölelő versenyfutásának. A két angol klub között az egész idényben szakmai, morális és verbális csaták zajlottak, amelyek végigkísérték a szezont. A Glazer família által irányított Manchester United magán hordozta az amerikai eszmények sajátosságait: a szabadság ideológiáját, amely végül legyőzte a katonás orosz fegyelmet. A „vörös ördögök” tulajdonosa azt tette, amit 2005 májusában, megérkezése után ígért: nem háborgatta a csapat legendás menedzserét, Sir Alex Fergusont, financiálisan is támogatta a skótot, amikor meg akarta erősíteni a csapatot, és ami a legfontosabb, hagyta szabadon dolgozni és dönteni. A hadszíntér másik felén ugyanakkor az önkényuralom jelei mutatkoztak. Roman Abramovics kedvencét, az ukrán Andrij Sevcsenkót szerződtette, noha José Mourinho nem ragaszkodott a világklasszishoz. A portugál menedzser nemcsak a csatáron, hanem még ezer más „apróságon” is összekülönbözött az ellentmondást nem tűrő tulajdonossal, s kettejük elmérgesedő viszonya nem tett jót a Stamford Bridge légkörének. A szerződtetések (amiért az angol kluboknál elsősorban a menedzserek felelősek) alapján úgy tűnt, hogy nem Mourinho, hanem Abramovics dönti el, ki kerüljön a Chelsea-hez. Andrij Sevcsenko vitát gerjesztő megszerzése után januárban újabb összetűzés zajai szűrődtek ki a klubházból. Ekkor José Mourinho védővel szerette volna megerősíteni sérülésektől tizedelt keretét, ám az orosz mágnás nem adott pénzt a portugálnak. Ez utólag súlyos hibának bizonyult, hiszen általános a vélemény, hogy a kékek a védelmük bizonytalanságai miatt maradtak le az aranyról.
FŐLEG A WATFORD CSATÁRÁÉRT SZORÍTHATTUNK
Priskin Tamás
Egyetlen, mondhatni állandó magyar szereplője volt az angol élvonal küzdelmeinek, ám sajnos sokszor Priskin Tamással kapcsolatban sem azért kellett izgulni, rúg-e gólt, hanem hogy benevezik-e egyáltalán az aktuális mérkőzésre. A 20 éves támadó összességében nem keltett csalódást első idényében, amikor lehetőséget kapott az élvonal mezőnyéhez képest gyengécske Watfordban, valamit mindig hozzá tudott tenni csapata játékához. Fejlődése a másodosztályban is garantált, de ehhez többet kell játszania, mint a legutóbbi évadban.
Csapata: Watford FC
Gól: 2
Gólpassz: 2
Sárga lap: 2
Piros lap: 1
Játszott perc/mérk.: 755/16
Értéke a transfermarkt.de alapján: 1.37 millió euró (342.5 millió forint)
Király Gábor
Úgy védett öt találkozón az élvonalban, hogy az idényt a másodosztályban töltötte. Augusztusban a Crystal Palace-szal vágott neki a Championship küzdelmeinek, de az élvonalban kétszer is kölcsönben védhetett, először az Aston Villánál, majd a West Ham Unitednél, utóbbi együttesben azonban csak a kispadon ücsörgött. Király Gábor öt találkozón ugyan csak nyolc gólt kapott a Premiershipben, voltak bravúrjai is, mégis mindenki arra emlékszik leginkább, amikor az FA-kupában bevédte Ole Gunnar Solskjaer lövését, ami újrajátszást és kiesést hozott a Villának. A rutinos kapus három év után váltott, a nyár elején a Burnleyhez szerződött.
Csapata: FC Burnley
Kapott gól: 8
Sárga lap: –
Piros lap: –
Játszott perc/mérk.: 450/5
Értéke a transfermarkt.de alapján: 2.5 millió euró (625 millió forint)
Máté Péter
A Debrecen egykori védője, aki kölcsönbe került a Readinghez, rendkívül pechesen kezdte szigetországi karrierjét. Miután első tétmérkőzésén a Ligakupában a Darlington ellen góllal debütált, a Chelsea elleni tartalékbajnokin súlyosan megsérült, emiatt az egész szezont kihagyta. A 195 centiméter magas középső védő a nyári felkészülést már a többiekkel együtt végzi, s megpróbálja visszaverekedni magát az első idényében remeklő Reading szűkebb keretébe. Ezt azért teheti, mert a DVSC-TEVA – ellenszolgáltatás nélkül – december 31ig meghosszabbította albioni „kimenőjét”.
Csapata: FC Reading
Gól: –
Gólpassz: -
Sárga lap: -
Piros lap: –
Játszott perc/mérk.: –
Értéke a transfermarkt.de alapján: 300 ezer euró (80 millió forint)