Ne bántsák ezt a csapatot!

Az eredmény nem tragikus, a mutatott játék viszont az – szólt az összegzés a szombaton lejátszott, 2–0-s vereséggel végződő, görögök elleni Eb-selejtezőről. Itt az újabb nehéznek tűnő akadály, Norvégiában kell tisztes eredményt elérnie a válogatottnak.

Bírja a kritikát?

Fát lehet vágni a hátamon – mondja Várhidi Péter kapitány.

– Sokkal durvább a hangnem, mint amire számítottam, de ez sem tántorít el, végigcsinálom mindazt, amit vállaltam.

Miért csodálkozik a bíráló hangnemű írásokon, ha nincs miért lelkesedni?

Aki a csapatot pocskondiázza, elfelejti: én és a stáb nem sikert sikerre halmozó válogatottat vettünk át, s tettünk tönkre fiatalítás címszó alatt, hanem a máltai vereség után nulláról indultunk. Ha az eredmények még nem is igazolják, máris léptünk előre: csökkent az átlagéletkor, tehetséges fiatalok kapnak lehetőséget.

Bocsánat, ez nem feltétlenül igaz. Még a harminchat éves Végh Zoltánt leszámítva is idősebb volt az előző évek válogatottjainál a Krétán szereplő csapat…

Nem tudok olyan korábbi válogatottat, amely fiatalabb lenne a mostaninál. Vannak nagyon fiatalok is a keretben, akik a jövőt képviselik. Ilyen Hrepka Ádám, Németh Krisztián, Farkas Balázs, Filkor Attila vagy Vass Ádám, de a posztjukon játszó társak előrébb tartanak náluk.

Azért érdekes a téma, mert egy igazán fiatal csapattól a szurkolók könnyebben elfogadnák az eredménytelenséget is.

Lehet… De könyörgöm, a magyar válogatott nem mostanában lesz világbajnok! Az a célunk, hogy a világranglistán tízhúsz helyet előrelépjünk, ám még messze vagyunk a görögöktől és a norvégoktól is. Nem hagyom bántani ifjú játékosaimat, és nem engedem, hogy engem külső nyomás eltántorítson a céltól.

Mert mi is ez a cél?

Ütőképes, a közép-európai mezőnyhöz felzárkózó magyar válogatott kialakítása. Olvassák csak vissza, amit a kinevezésemkor nyilatkoztam: az első évre azt terveztük, hogy megtaláljuk a válogatott gerincét. Rengeteg tehetségünk van, s akik a csapatot alkotják, már nem csak epizodisták külföldi klubjukban. Ez a kivezető út!

Szép, amit mond, de bizonyára hallotta a felvetést, hogy a válogatott bizniszcsapat, a válogatási elveit az üzleti érdekek befolyásolják.

Amikor először a fejemre olvasta valaki, még mosolyogtam rajta, de már nincs kedvem viccelődni a témán. Leginkább az MTK-játékosok kapcsán vetődött fel a médiában, hogy azért hívom be őket, mert felsőbb utasításra játszatni kell a kékfehér srácokat. Itt van a keretben harminchat évesen Végh Zoltán, senki sem gondolhatja, hogy a jövője miatt kapott lehetőséget, s itt van Balogh Béla, aki az egyik legjobb formában lévő magyar védő.

Állítólag a Huszti-ügy is ezért pattant ki: a játékos hiába van jó formában, mást kellett játszatni…

Huszti Szabolcs odajött hozzám, s azt mondta a görög meccs előtt: nincs olyan állapotban, hogy most segíteni tudja a válogatottat.

Igaz, hogy Gera Zoltánnal előbb pszichológus beszélt hosszasan a görög meccs után, majd ön is diskurált vele?

Ha most arra akar kilyukadni, hogy Gera Zoltán lelki válságban van, ki kell ábrándítanom. Beszélgettem vele, ahogyan Végh Zoltánnal is – vagyis a legnagyobb tekintélyű két játékossal, ez természetes. Gera Zoltán partner mindenben.

Mi lesz, ha Oslóban súlyos vereséget szenved a válogatott? Lemond?

Miért kellene lemondanom? Az út elején előfordulnak buktatók. De ki kell tartani a fiatalítás mellett.