Daniele Bonera

Daniele Bonera - AC Milan

nemzetisége:
olasz
14/0
születési hely:
Brescia
ideje:
1981.05.31.
pozíció:
jobbhátvéd, középhátvéd
magassága:
183 cm
súlya:
74 kg
korábbi klubjai:
Brescia, AC Parma
sikerei:
Meridian Kupa-győztes (1999), U-21-es Európa-bajnok (2004), olimpiai résztvevő (2004), U-21-es Eb-résztvevő (2002)

Bonera Marcelo Lippi egyik kedvenc játékosa és részben az "ő embere": bár a jobb oldalon és középen is egyaránt bevethető hátvéd már 2001-ben bemutatkozhatott a válogatottban, alapember csak a portugáliai kontinenstorna után, Lippi érkeztével lett.

Bonera 1982-ben született a csodálatos Bresciában, s a legnagyobb helyi csapatban, a Brescia Calcióban kezdett el futballozni - már 17 évesen, ifistaként is gyakran a nagyokkal edzett, de bajnokin csak 1999-en léphetett pályára, még a Serie B-ben. A feljutás után viszont megragadt a kezdőben, azaz szerencsét hozott neki a 13-as mezszám - Itália déli részében ugyanis a nálunk balszerencsésnek titulált 13 éppen hogy fortunai rokonsággal bír. Bár éppen nem villogott, de a jó átlagot mindig hozta, még a legnagyobb csatársztárok ellen is, így hamar bekerült az U-21-es válogatottba, s nemsokára már a legnagyobb tehetségek között emlegették nevét. 2001-ben, a Milan elleni mérkőzésen tűnt fel a nagyvilágnak, amikor Bonera elképesztő könnyedséggel vette le a pályáról a vörösök legragyogóbb csillagait. Trapattoni postázott is számára egy meghívót a Squadra Azurrába, s alig múlt 20 éves Bonera, amikor bemutatkozhatott a válogatottban. Hamar ki is nőtte a kék-fehér csapatot, s úgy gondolta, hogy az a legjobb, ha a fiatalokat mindig nagy szeretettel foglalkoztató Parmába igazol át - ám kissé csalódnia kellett, ugyanis a sajtosok a Parmalat váratlan csődje miatt anyagilag igencsak nehéz helyzetbe kerültek, így legnagyobb sztárjaikat el kellett hogy adják. A klub gyengülése annyiból jól jött viszont Bonerának, hogy sokkal könnyebb kitűnni egy egész mérkőzésen védekező-kontrázó gárdában, ráadásul attól sem kellett félnie, hogy olyan vetélytársai lesznek mint anno volt Thuram, Cannavaro, Sensini, Torrisi vagy Sartor.

Erőnléte kifogástalan, bátran, keményen, de nem durván lép közbe, ezenkívül ha felfut, képes jól beadni vagy kapura is lőni - nem is csoda, ha a következő évben bejelentkezett érte a Juventus és az AC Milan is. Bonera gyorsan meg is jegyezte, hogy örök életében a Milan szurkolója volt, s minden vágya hogy ott futballozhasson. Mivel a sárga-lilák egyre nagyobb anyagi csődbe kerültek, sőt, 2004-től folyamatosan a kiesés ellen küzdöttek, legnagyobb sztárjaikat szépen lassan eladogatták, ezért Bonera neve gyakran felröppent a nagyobb csapatokkal kapcsolatos átigazolási pletykákban: 2004-ben a Fiorentina, az Internazionale és a Juventus kezdett tárgyalásokat menedzserével. Utóbbiak Legrottagliéra kívánták elcserélni, hiszen tudomásukra jutott, hogy a parmaiak már nem igazán tudják folyósítani Bonera ottani viszonyok között magasnak számító fizetését. 2004 nyarán nagy csalódás volt hősünk számára, hogy Trapattoni nem vitte ki őt magával a portugáliai Eb-re a veterán Christian Panucci miatt. Kárpótlásul Bonera az U-21-esekkel megnyerte a németországi Európa-bajnokságot - a csapatkapitányt ugyan már az első csoportmérkőzésen kiállították a fehéroroszok ellen, de eltiltásának letelte után visszatért s végig kiválóan futballozott. Egyébként akkoriban klubjában és a válogatottakban is főleg középen futballozott, otthol Ferrari, az U-21-esek között Bovo kapott a jobb oldalon szerepet. Nyáron főleg Itálián kívülről csábítgatták, felmerült neve a Realnál és a Barcánál is (Rijkaard alaposan megdicsérte a fiatal játékost), a Liverpoollal és a Chelsea-vel is hírbe hozták, ám végül is nem köttetett meg az ötmillió fontos üzlet.

Talán jobb lett volna ha mégis a távozás mellett döntenek: a bajnokságot rossz formában kezdte, ráadásul októberben nagyon súlyos izomszakadást szenvedett a Treviso elleni mérkőzésen. "Pedig végre alapember lett a válogatottban, a világbajnoki selejtezők során csak sérülése miatt maradt ki a kezdőcsapatból - ha felépül s a németországi világbajnokságon is tud olyan jól futballozni, mint a Serie A-ban, akkor a legnagyobb európai klubok versengenek majd aláírásáért" - írtuk róla a torna előtt. Félig be is jött a jóslat: bár a keretben csak tartaléki rang jutott számára osztályrészül, a Milan 2.5 millió euróért megvásárolta őt.