Szalay-Berzeviczy Attila: Az olimpia rendezésközös, nemzeti ügy

Vágólapra másolva!
2007.02.15. 01:55
Címkék
Bár Szalay-Berzeviczy Attila sohasem volt olimpikon, az élete az öt karika körül forog. Ükapja, Berzeviczy Albert a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) első elnöke volt, ő viszont több évig űzte az egyik legősibb olimpiai sportágat, az öttusát, majd turistaként végigfotózott négy ötkarikás eseményt, hogy aztán a gazdasági élet tekintélyes szereplőivel karöltve létrehozza a budapesti olimpiarendezést célul kitűző mozgalmat, a BOM-ot.
Szalay-Berzeviczy Attila optimista, azért dolgozik, hogy Budapest pályázhasson a 2020-as olimpiára
Szalay-Berzeviczy Attila optimista, azért dolgozik, hogy Budapest pályázhasson a 2020-as olimpiára
Szalay-Berzeviczy Attila optimista, azért dolgozik, hogy Budapest pályázhasson a 2020-as olimpiára
Szalay-Berzeviczy Attila optimista, azért dolgozik, hogy Budapest pályázhasson a 2020-as olimpiára
Szalay-Berzeviczy Attila optimista, azért dolgozik, hogy Budapest pályázhasson a 2020-as olimpiára
Szalay-Berzeviczy Attila optimista, azért dolgozik, hogy Budapest pályázhasson a 2020-as olimpiára
– Főállásban az UniCredit Bank ügyvezető igazgatója, elnöke a Budapesti Értéktőzsdének, valamint az anno Budapesti Olimpia Mozgalomként indult BOM-nak, és alelnöke a Magyar Vívószövetségnek. Felsorolni is sok ennyi tisztséget, hogyan lehet bírni energiával?
– Ha az ember előtt világos célok lebegnek, és megvan az elérésükhöz szükséges elszántság, lelkesedés és energia, akkor ez nem lehet probléma – kezdte Szalay-Berzeviczy Attila. – Nem véletlen, hogy már fiatalon is a legösszetettebbb sportot, az öttusát válaszottam.

– És mennyi időt vesznek el a sportéletben betöltött funkciói?
– Természetesen a banki és a tőzsdei ügyek kötik le a napjaim jelentős részét, míg a sporttal való mindenféle tevékenységem az első számú szabadidős elfoglaltságom. Továbbra is lejárok vívni amikor csak tehetem, míg a szövetség elnökségében a vívósport legnagyobb szponzorát, az UniCredit Bankot képviselem. A BOM működtetéséhez – szerencsére – van egy nagyon jó csapatunk, így itt rám csak a stratégiaalkotás, valamint a vállalati és politikai kapcsolattartás marad.

– A nemzetközi kapcsolatok ápolása is idetartozik?
– Nem, az a Magyar Olimpiai Bizottság feladata.

– Mi lehet az oka annak, hogy a szervezet vezetői a meghívás ellenére sem vettek részt a BOM legutóbbi sajtótájékoztatóján?
– Nem tudom, mert azóta sem jelentkeztek, pedig annak idején Schmitt Pál volt az első személy, akivel leültem beszélgetni a BOM létrehozásáról, ugyanis azt gondoltam, hogy ezt együtt kell csinálnunk. Akkor nem vett komolyan. Aztán, mióta tavaly májusban letiltotta az olimpia szót a szervezet nevéből, nem is találkoztunk. Higgye el, nem rajtam múlott, az ajtóm továbbra is nyitva áll. Hadd hangsúlyozzam, a BOM egyértelmű, átlátható feladatok mentén végzi a munkáját, logikusan felépített stratégiát követve készíti elő a mindenkori kormány, a főváros és a MOB részére a döntéshozatalhoz szükséges anyagokat, hogy aztán négy év múlva Budapest végre beadhassa a kétezer-húszas olimpia megrendezésére irányuló pályázatát.

– Tehát a BOM és a MOB együttműködése elengedhetetlen.
– Az biztos, hogy még előrébb tartana a budapesti olimpia rendezési ügye, ha Schmitt Pállal közösen tudtuk volna meggyőzni a politikai döntéshozókat. A MOB és a BOM pedig együttesen a társadalom még szélesebb rétegeit tudta volna az ügy mellé állítani. Még most sincs késő, de a MOB vezetőinek végre el kellene dönteniük, hogy támogatják-e a pályázatot vagy sem, ugyanis folyamatosan ellentmondásosan nyilatkoznak és cselekednek. Így pedig lehetetlen együttműködést kialakítani a két szervezet között.

– Evezzünk nyugodtabb vizekre! A tájékoztatón is elhangzott, hogy az esetleges 2012-es hazai rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság remek felkészülési lehetőséget jelentene az olimpia előtt.
– Igen, ezt a múlt héten bemutatott – a www.budapestiolimpia.hu oldalról tölthető le – tanulmány is kiemeli. Az Európa-bajnokságra készülő létesítmények kilencvenszázalékosan beépíthetőek az ötkarikás projektbe, hiszen a kontinensviadalra négy stadionnal készül Magyarország. Ennyi szükséges az olimpiához is.

– Mit lehet ellesni a korábbi pályázó városoktól?
– Egyik korábbi kandidálás sem lehet minta, valami egyedit kell kitalálnunk. Különösen azért, mert nekünk a hazai gazdasági, közigazgatási, sportszakmai és földrajzi körülményekhez kell igazodnunk.

– Úgy, ahogy azt a többi, kandidálásra készülő város is teszi.
– Nem foglalkozom az ellenfelekkel, elvégre sohasem jelentkeznek olyan városok az olimpia rendezésére, amelyek könnyű ellenfelek lennének.

– Kétezer-húszra a régióból is lehet vetélytársunk, a hírek szerint Prága is nagyon készül.
– Ha a cseh főváros is kandidálni fog, akkor nagyon nagy verseny lesz. Aki ott nyer – ha nyer egyáltalán –, ötven évre meghatározó tényező lesz a kelet-közép-európai régióban.

– Vajon hogy állnak a prágaiak?
– A cseheknél a főváros viszi a prímet, de ott sokkal kisebb az ötkarikás rendezés lakossági támogatottsága. Prágában az emberek fele támogatja a gondolatot, míg ez az arány nálunk – a Szonda Ipsos felmérése szerint – hetvenhat százalék.

– A kritikusok első kérdése: mi lesz az ötkarikás játékok után a sok, újonnan felhúzott sportlétesítménnyel?
– Az utóhasznosítás nem gazdasági, hanem technológiai, építészeti kérdés. Szinte száz százalékban megvalósítható, ha a főváros a sportlétesítmények kivitelezésekor a megfelelő technikát alkalmazza. Budapestnek a létesítmények területén nagy lemaradása van.

– Most mint tőzsdeelnököt kérdezem. Mikor vezetheti be hazánk az eurót?
– Úgy gondolom, kétezer-tizenháromban.

– Abban az évben döntenek a kétezer-húszas olimpiáról.
– Így van, ez is fontos tényező lehet a döntésnél. Egyébként már kétezer-tizenegyben, a kandidálás hivatalos bejelentésekor meg kell felelnünk a bevezetés kritériumainak.

– A jelenlegi gazdasági helyzetben nem túl merész ötlet olimpiarendezésen gondolkodni?
– Egyáltalán nem. Az olimpia túlmutat a sporteseményi jellegen, hatalmas fejlesztési program, rengeteg pozitív, az egész országot érintő gazdasági utóhatással. A rendelkezésre álló tizenhárom év szükséges a felkészüléshez, ez persze nem azt jelenti, hogy jelentős beruházásokat kéne végrehajtani a jelenlegi rossz államháztartási helyzetben. De a labdarúgó kontinensbajnokság beruházásait és az EU-tól lehívható 8000 milliárd forint fejlesztési pénz elköltését már a kétezer-húszas olimpia koncepciójának részeként kellene megtenni. Kétezer-tízig a stabilizáció az ország legfontosabb feladata, addig nincs is szükség külön adófizetői pénzekre az előkészületekhez. A sportlétesítmény-építések csak a pályázat elnyerése után kezdődnének el, kétezer-tizenháromban, amikor – már csak az euró bevezetése miatt is – rendben kellene lennie a gazdaságnak. Annak a zálogát, hogy ez a néhány év ne teljen el tétlenül, az olimpiai törvény megalkotásában látjuk, erre már fel is kértünk egy ügyvédi irodát.

– Ezenkívül mi a BOM fő teendője?
– Civil szervezetként az a feladatunk, hogy az olimpiarendezés kérdését a mindenkori kormányzat és a főváros prioritásai között minél előbbre soroltassuk, ebben a lobbitevékenységben jelentős szerepe lenne a MOB-nak is. A BOM eddig is folyamatosan egyeztetett a kormánnyal, a parlamenti pártok legfelsőbb testületével, valamint a fővárosi vezetőkkel, hiszen mi semmit sem akarunk valami vagy valaki ellen csinálni, a kölcsönös megértés és együttműködés a jelszavunk. Elvégre az olimpiarendezés közös, nemzeti ügy.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik