Több egyszerű szavazásnál

Küldöttgyűlést tartanak hétfőn a Testnevelési Egyetemen, pedig „rendes” esetben nem kellene, hogy tartsanak. Május 29-én közgyűlés zajlott a Dózsa György úton. A szokásos évi rendes összejövetelét tartotta a kosarasszövetség. Az ülés meglepő eredményt hozott. Arra ugyanis kevesen számítottak, hogy az elnök személyéről döntő szavazáson a 15 esztendeje hivatalban lévő Bartha Ferenc alulmarad Németh Lászlóval szemben: 56-an szavaztak az előbbire, 64-en pedig az utóbbira. Ezt követően már nem tudták a kilenctagú elnökséget megválasztani, mert miután a jelenlévők voksoltak az ötödik tagra, határozatképtelenné vált a közgyűlés.

Június 30-án a Fővárosi Bíróság a szövetség képviselő-változásának nyilvántartásba vételét felfüggesztette, mert a Kecskeméti Kosárlabda Club, valamint a női liga elnöke, Nyíri Dezső, az MKOSZ elnökségi tagja, törvénysértésre hivatkozva, megtámadta az elnökválasztási procedúra végeredményét. A kialakult szituációban egyetlen embert tekinthet kompetensnek a bíróság: Bartha Ferencet. Ő azonban augusztus elsején lemondott tisztségéről.

Németh László a ligákat okolta az áldatlan állapotokért, működésük törvényességét kétségbe vonta. Felrémlett egy baljós vízió képe: elmarad a bajnokság. Augusztus 17-én Székesfehérvárott azonban a férficsapatok képviselői és az új elnök megállapodtak: lesz bajnokság, ám nem a ligák, hanem a szövetség versenyirodája szervezésében. Egy héttel később a női együttesek is hasonló folytatásban egyeztek meg. Mindeközben a ligák a törvény által előírt módon tagozatokká alakultak. A szövetség régi elnöksége augusztus elsején összeült, és ügyvezető elnökségnek nyilvánította magát. Ezt követően az ügyészek vették át a főszerepet a magyar kosárlabda irányításában: a Legfőbb Ügyészség képviselője jelezte, nem intézkedhet a régi elnökség a szövetség nevében.

A sportág két részre szakadt. Felálltak a szekértáborok, de a megoldás csak közösen képzelhető el. A Legfőbb Ügyészség világosan leírta, mit vár a szövetségtől a törvényes működés biztosítása érdekében. Először is küldöttgyűlést, és nem közgyűlést kell összehívni, mert az alapszabály szerint ez a szervezet legfőbb döntéshozó szerve. A másik, amiben feltétlenül változtatni kell: a választás rendje. Ebben a kérdésben ugyanis az alapszabály ellentmondásos. Az egyik paragrafus alapján a fő tisztségviselők megválasztásához elegendő az ötven százalék plusz egy fős többség, míg egy másik pont kétharmados szavazati arányt ír elő.

Hogy ezúttal küldöttgyűlésre kerül sor az Alkotás utcában, az bizonyos. Ami nem: sikerül-e az alapszabályt módosítani. Kétharmados többség szükségeltetik ahhoz, hogy megszavazzák a küldöttek, milyen arányban kell nyerni a választott tisztség megszerzéséhez. Ha nem fogadják el az alapszabály-módosítást, a május 29-én született összes határozatot hatályon kívül kell helyezni. Ha ez sikerül, lehet választani, mégpedig a többség által elfogadandó szavazati arányt figyelembe véve. Bartha Ferenc nem indul. Ha úgy alakul, Németh László nem marad kihívó nélkül, Berényi János, a GYSEV-Sopron volt elnöke ringbe száll a posztért.

A nyár végi Európa-bajnoki középdöntőből sem a női, sem a férfiválogatott nem jutott tovább. Hétfőn még ennél is nagyobb a tét: a sportág léte.