Dakar-hősök a Hősök terén?

A Szahara magyarjának is becézett Szalay Balázs – aki nyolc Dakar-indulásával és négy teljesített sivatagi show-jával magyar csúcstartó – tavaly ősszel kezdett el lobbizni annak érdekében, hogy néhány éven belül Budapestről rajtolhasson el a sivatagi show mezőnye. Az idei verseny folyamán is többször tárgyalt a rendezőkkel, mindezt párizsi prezentáció követte, amelyen kisfilmen mutatták be Magyarországot, Budapestet, illetve a hazai autó- és motorsportot. Ezen a megbeszélésen már részt vett Bunkoczi László navigátor is, aki szintén segít a hazai ügyek intézésében.

Kiderült: a Dakar-szervezők egzotikusnak tartanának egy „kelet-európai” rajtot, már csak azért is, mert ilyen még nem volt. A legtávolabbi rajthelyszínt Franciaországban jelölték ki – kivéve persze azokat az esztendőket, amikor teljesen más volt az útvonal, és például Dakarból Fokváros irányába haladtak a versenyzők.

De visszatérve még a szervezésre. Étienne Lavigne, a viadal főszervezője pénteken találkozott Ábrahám Attilával, a Nemzeti Sporthivatal vezetőjével, és Demszky Gábor főpolgármesterrel – mindketten nagyon lelkesek voltak, és teljes mellszélességgel az ügy mellé álltak. A magyar kapcsolattartó, Szalay Balázs fiókjában ott lapul több magyar szervezet szándéknyilatkozata a támogatást illetően, ami nem rossz előjel, és mindenképpen pozitív a verseny szervezőinek szemszögéből. A 2009-es rajtra egyébként hárman pályáznak – Budapestnek két spanyol város az ellenfele.

A Dakar-rendezésnek jó néhány alapfeltétele van – a versenyigazgató komplett kis könyvet adott mindenkinek arról, hogy milyen követelményeknek kell megfelelni: attól kezdve, hogy mekkora parkolóra van szükség, mekkora konferenciateremre, milyen őrzésre és a többi...


Nagyon fontos az időzítés is: legkésőbb jövő nyárig szeretnék aláírni a szerződést, mert ez a gyakorlat, mert így tudnak hatékonyan dolgozni.

„Több szempontból is remek lenne, ha hazánkban lenne a Dakar-rali rajtja, elég, ha csak azt említjük, hogy két éve Barcelonában háromszázezer ember látta a prológot, míg tavaly Lisszabonban kétszázezer, és a négy nap alatt nyolcszázezer nézőt csábított a Portugál fővárosba a rendezvény” – mondta Szalay Balázs, aki magyar részről tartja a kapcsolatot a versenyszervezőkkel, lévén tízéves kapcsolatot ápol velük.

A fenti számok azt mutatják, hogy nemcsak sportszakmai szempontból lenne őrületesen jó, ha hazánkba jönnének a világ legjobb terepralisai, hanem marketing- és üzleti szempontból is. Elég, ha csak a szállodai szobák, az éttermek forgalmáról beszélünk, vagy éppen arról, hogy az ország kijelölhetne egy olyan főtámogatót, amelynek neve szerepelne a viadal emblémájában, és hogy Budapest–Dakar lenne a verseny neve... ---- A Dakar-rali budapesti rajtjának összköltsége meghaladná az egymilliárd forintot. Ennek egyik részét a jogdíj teszi ki, amelyet mindenképp állami támogatásból és szponzorpénzből kellene kifizetni, a másikat pedig a rendezési költség, amelyet a főváros vállalna.

Csak összehasonlításképpen: a Formula–1-es Magyar Nagydíj összköltsége ennek körülbelül a háromszorosa, a magyar-horvát közös rendezésű labdarúgó Eb-pályázatára pedig már most több százmillió forintot elköltöttek, pedig még nem is nyertük el a rendezés jogát.

A szervezők természetesen kormánygaranciát kérnek (ez egyébként a száguldó cirkusz esetében sincs másként), és a magyarországi ügyek intézésével Szalay Balázst bízták meg. ---- Az útvonal tekintetében is kidolgozott tervvel állt a magyar fél a Dakar főszervezői elé: a viadal a Hősök teréről indulna, ott lenne a parc fermé (a technikai gépátvétel után ide kell betenniük az autókat, motorokat és kamionokat a versenyzőknek) és az ünnepélyes rajt. Ez abból a szempontból érdekes, hogy a statisztikák szerint a legtöbb néző a zárt parkoló körül tolong, mert ott láthatja „egy csomóban” a versenyparipákat.

A rajt után Veszprémbe menne a mezőny, ahol a raliversenyekről már jól ismert lőtéren 200 kilométeres szelektív szakaszt tartanának. Ez egyedülálló lenne a verseny történetében, hiszen az európai szakaszok közül már az idei portugáliai 70 kilométeres táv is hosszúnak számított.

A Dakar versenyigazgatójának, Étienne Lavigne-nak egyébként annyira tetszett a lőtéri szakasz, hogy elgondolkodott, akár év közben is rendezhetnének rajta futamokat (az ASO motorversenyeket is szervez – a szerző).

A veszprémi pálya után Hévízen, illetve Keszthelyen éjszakázna a mezőny, onnan következne a 800 kilométeres összekötő szakasz Genováig, ahonnan hajóval mennének át Afrikába. ---- Palik László (az autósok közül 18. helyével a legeredményesebb magyar): – Szinte meseszerű lenne a budapesti rajt, de én ebből a szempontból nem vagyok mérvadó, hiszen köztudomásúan Dakar-beteg vagyok. Számomra csodás élmény lenne, ha innen rajtolna a verseny, és legalább a családjaink is velünk tudnának szilveszterezni.

Varga Ákos (a magyar motorosok közül az egyetlen, aki kétszer is teljesítette a távot): – Bár megfogadtam, hogy többé nem indulok a Dakaron, ha tényleg a Hősök terén lenne a start, biztosan meggondolnám magam. Nagyon tetszene, de ki tudja, mi lesz még addig velünk...

Szobi Balázs (a Flex Dakar Team kamionosa, aki az idén újoncként teljesítette a távot): – Nagyon boldog lennék, ha idejönnének a dakaros világsztárok, hiszen a sportág szerelmese vagyok. Magunk miatt meg azért, mert legalább hazai közönség előtt is megmutathatnánk magunkat.