Együtt sikerülhet!

„A horvátok behúzhatják a magyarokat” – mondja egy-egy szakértő arra utalva, hogy általános vélekedés szerint a magyar pályázatot erősíti, hogy Horvát- országgal közösen kandidálunk a 2012-es Európa-bajnokság rendezéséért. Mert lényegesen jobb a futballjuk, ebből adódóan a nemzetközi futball-lobbijuk is.
De tényleg ennyire egyszerű lenne a helyzet?

Szerintünk csak részben. Mert van, amiben a magyarok jobbak, vagyis jól kiegészítjük egymást.

Barátság a történelem sodrásában

Nagyon fontos, hogy olyan partnerről van szó, akit a közvélemény is örömmel el tud fogadni, ráadásul ez kölcsönös a két ország esetében. Igenis fontos szempont ez Közép-Európában, ahol a történelem és a politika annyiszor összevissza kuszálta már a szálakat, ahol a szomszédok viszonya nem minden esetben felhőtlen.

Nos, a magyarok és a horvátok valahogy megkedvelték egymást, és nemigen lehet összeugrasztani őket. A jó kapcsolat a középkortól állandónak mondható, amióta – Szent László királynak is köszönhetően – a katolikus hitet valló horvátok viszonylagos függetlenségben éltek, többnyire a magyar korona fennhatósága alatt. Voltak persze kisebb gubancok is (lásd Jellasics bán esete, 1848-ban...), de nagyrészt a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében élt egymás mellett a két nép. Gondoljunk csak a Zrínyiekre vagy a legutóbbi esetre, amikor a kilencvenes évek elején Magyarország az elsők között ismerte el diplomáciailag a függetlenné váló horvát államot.

Autópályák, EU-tagság és persze az Adria

Európai szalonképesség tekintetében sokat számít, hogy Horvátország gőzerővel robog az EU-tagság felé, úgy, hogy 2000 óta már nem a néha túlkapásokra okot adó elnöki demokrácia, hanem a parlamentáris demokrácia az uralkodó államrend. Legendás hírűek immár a horvát autópályák, amelyeket néhány év alatt építettek ki a szomszédok hegyen-völgyön át, állítólag a mi sztrádáink árának a töredékéért. Egyelőre azért nem tudunk autópályán menni egészen a tengerpartig, mert a mi oldalunkon hiányzik az út, a határ túloldalán végig megvan. De nem csak az útépítés miatt lett az utóbbi években magyar körökben is a legnépszerűbb üdülőhely Horvátországból. Kellett hozzá a vendégszeretet, a korrekt árak, a pompás tengerpart, a fejlődő szállodák, panziók sokasága. Ami pedig a futballt illeti: jó néhány magyar csapat edzőtáborozik rendszeresen a kitűnő horvát helyszíneken.


Horvátország egyike azoknak a közép-európai államoknak, amelyek méretükhöz képest óriási szerepet játszanak a világ sportéletében. Kitűnőek a horvát sízők, kosarasok, kézisek, pólósok, a legújabb menők a teniszezők, akik Ivan Ljubicic vezérletével legutóbb megnyerték a Davis-kupát. És a horvátoknak az az öröm is rendszeresen megadatik, hogy ott lehetnek a futballcsapatukkal a világ- és Európa-bajnokságokon. Mi több, 1998-ban a fantasztikus válogatottjuk bronzérmes lett a vb-n. Egyébként a magyarokhoz hasonlóan a horvátok is gyakori rendezői a különféle sportversenyeknek, s már nem csupán a jugoszláv hagyomány jelenti a sportot, hiszen manapság is kitűnő új generációk szerepelnek minden sportágban. Nem beszélve azokról a tehetségekről, akiket a horvát nemzet más országoknak ad. A négymillió otthon élő horvátnak csaknem ugyanennyi honfitársa szóródott szét a világban, s szerepel a legkülönfélébb sportágakban a legkülönfélébb színekben.

A torna visszatér a sport hazájába

Természetesen igaz az az érvelés, hogy eleddig sem Magyarország, sem Horvátország nem rendezett világeseményt a futballban, de ettől még az is igaz, hogy volt már Eb-meccs Zágrábban. 2012-ben a nyitó meccs helyszíne lehet a Maksimir Stadion, amely három évtizede mint a négycsapatos, jugoszláv rendezésű Európa-bajnokság egyik helyszíne már egy elődöntőnek és a bronzmeccsnek otthont adott.

A futball hagyománya, mint a környéken másutt is, Horvátországban is szent, és a múlt század elejére nyúlik vissza. A szurkolók pedig hozzászoktak a klasszis játékosokhoz. ---- Eszék (Osijek). A Dráva-part legnagyobb városa. Egyetemi város, kulturális központ. A tíz kisebb településből álló város nevezetessége a ferences és a kapucinus kolostor, meg a jezsuita iskola, valamint a Péter Pál-katedrális. No és csapatának jelenleg húszezres stadionja, amely a felújítás után fedett lesz, és 33 ezer nézőt fogad majd be.

Fiume (Rijeka). Horvátország legnagyobb kikötője, közlekedési, kulturális, ipari és közigazgatási csomópontja, egykori magyar királyi kikötő. A hajdani magyar közlekedési miniszter, Baross Gábor nevét rakpart őrzi. Hagyományosan a város nyolc pontján zajlik évente a híres rijekai karnevál. 168 ezren lakják a kikötővárost, a jelenleg 12 ezres stadionja helyére igen látványos, 34 ezres arénát álmodtak a szervezők.

Split. Diocletianus több mint másfél évezrede épült palotáján jött létre a legnagyobb horvát tengerparti város mesés központja, a turisták egyik kedvence. Velencei stílusú épületei, kávézói, éttermei, fényűző boltjai és hangulatos sikátorai rabul ejtik a látogatókat. Idevalósi a második legnépszerűbb horvát futballklub, a Hajduk Split, amelynek a stadionját 55 ezresre akarják bővíteni.

Zágráb (Zagreb). A nyolcszázezer lakosú, csaknem ezeréves főváros közép-európai, monarchikus és mediterrán hangulatú város. Az egykori horvát bánok palotája manapság a kormány otthona a Szent Márk téren. A város kultikus futballcsapata a Dinamo, amelyet a néhai Franjo Tudjman elnök Croatiára keresztelt át, de a szurkolók megóvták a – jóllehet – titóista időkből származó nevet. A Dinamo stadionjában (képünkön az új Maksimir-aréna makettje) lenne a 2012-es Eb megnyitója és még néhány meccse. ---- A horvátok futballszövetsége 1912-ben alakult meg, ám a Monarchia és az első világháború végeztével az ország Jugoszlávia része lett, noha válogatottjai még egyelőre külön szerepeltek. A horvátok 1941-ben lettek a FIFA tagjai. A második világháború után a horvát futballt beolvasztották a jugoszlávba, a játék és a szabadság helyi hívei főleg a Hajduk Split és a Dinamo Zagreb meccsein élték meg és fejezték ki – a nagy szerb alakulatok ellen – nemzeti függetlenségi törekvéseiket… Az újra függetlenné váló Horvátország 1992-ben lett ismét a FIFA tagja, és az azóta eltelt időszakban a legsikeresebb volt jugoszláv tagköztársaság a labdarúgásban. A horvát futballisták ott voltak az 1996-os és a 2004-es Európa-bajnokságon, valamint az 1998-as és a 2002-es vb-n, az előbbin bronzérmet nyertek, míg egyik sztárjuk, Davor Suker (manapság ő az egyik reklámembere a horvát-magyar Eb-pályázatnak) a világbajnokság gólkirálya lett. Ifjúsági válogatottjaik is rendszeres résztvevői a különféle világversenyeknek, 1286 klubjukban mintegy nyolcvanezer igazolt futballista játszik, s legjobbjaikat világszerte mindenütt megtaláljuk. A 2006-os vb-nek is résztvevői, s a huszadik helynél hátrább ritkán vannak a világranglistán.