Talmácsi Gábor túl van két versenyen, és bár mind a kettőn pontot szerzett (13 egységével a kilencedik helyen áll az összetettben), nem lehet teljesen elégedett. Egyelőre ugyanis úgy néz ki – legalábbis a hét végi Katari Nagydíj alapján –, hogy a Hondája nem versenyképes a legfőbb vetélytársak motorjával. Ennek ellenére a vb-bronzémes pilóta optimistán látja a jövőt, bár azt nem tudja pontosan, mikorra oldódnak meg a beállítási gondok.
– Mi a baj a Hondájával? – Az, hogy csak egy-két gyors kört tudtam vele menni, nem pedig tizennyolcat – mondta Talmácsi Gábor. – Az olasz Raffaele Rosát is csak a rutinomnak köszönhetően tudtam megelőzni az utolsó néhány méteren. Furfangból, nem pedig azért, mert gyorsabb volt a gépem. A futómű egyelőre nem elég jó.
A Hondával ugyan nem megy olyan jól Talmácsi Gábornak, mégsem bánja, hogy elhagyta tavalyi csapatát, a KTM-et
A Hondával ugyan nem megy olyan jól Talmácsi Gábornak, mégsem bánja, hogy elhagyta tavalyi csapatát, a KTM-et
– Pedig korábban azt mondta, hogy ez a legkönnyebben beállítható futómű a világon. – Úgy látszik, változnak az idők. Nehéz helyzetben vagyunk, de a verseny után hosszasan értekeztem a mérnökökkel, és bízom benne, hogy előrébb tudunk lépni. Mindig mondom, ami nem öl meg, az megerősít, a viszonylagos sikertelenség is ilyen.
– Ez most akkor optimizmus vagy pesszimizmus? – Optimizmus. Látom a kiutat, tudom, hogy megoldódnak majd a gondjaink.
– Jó, jó, de mennyi idő alatt? – Lehet, hogy csak egy edzés kell hozzá, de az is lehet, hogy öt verseny. Fogalmam sincs. Bevallom, nem erre számítottam, amikor a Hondát választottam, de nem csak én kínlódom. A címvédő Thomas Lüthi most egy kicsivel jobban ment nálam, de az összetettben továbbra is én vagyok a legjobb hondás.
– A küszködés közben nem jutott eszébe, hogy tavaly ugyanitt a dobogó legfelső fokán ünnepelt? – Nem szabad ezzel foglalkozni, nem szabad sajnálkozni. Az más helyzet volt, más csapattal, más motorral. Lehet, hogy a szurkolók most ezt kudarcnak érzik, de én nem. Arra gondolok, hogy tavaly ugyan nyertem, de előtte egy évvel meg nem értem célba. És nekem most ebből a Hondából kellene kihoznom a maximumot. Sajnos ez egyelőre lehetetlen.
– A többi Honda-alakulat is küszködik. Nem fognak össze a közös siker érdekében? – Egyelőre nem úgy néz ki, hogy a csapatok egyeztetnének. Mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti itt, én nem tudom Lüthi beállításait, és ő sem tudja az enyéimet. Pedig talán könnyebb lenne úgy, mert kevesebb hibába futnánk bele. Egyébként szerintem technikailag nem vagyunk lemaradva a többiektől, csak a beállításokat kellene megtalálnunk. Ennek érdekében hamarosan új szakemberek érkeznek a csapatunkhoz.
– Hű, de titokzatos! – Megkértek rá, ennél többet nem mondhatok.
– Visszatérve a Hondára: a gyár sem próbál segíteni? – Van itt egy főnök a gyárból, ő felügyel mindenre, de inkább begyűjti az információkat, nem pedig szétosztja őket.
– Túl van két, nem túl szerencsés versenyen. Ezután sem bánta meg, hogy eljött a KTM-től? – Dehogy bántam meg! Nem gondolok arra, hol lehetnék az ő motorjával. Nem éreztem jól magam abban a csapatban, itt viszont nagyon jó, és bízom benne, hogy ez hamarosan az eredményekben is megmutatkozik. Különben sem kell izgulni, tavaly az első két verseny után kettővel kevesebb pontom volt, mint most, és az idény közepén már a világbajnoki címért harcoltam. Okkal mondom: innen szép talpra állni. ---- 2005 Spanyol GP Pontot érő helyezések: 3., 11., 14. hely Összpontszám: 23 pont Portugál GP Pontot érő elyezések: 3., 4., 6., 7., 11., 13., 14. hely Összpontszám: 58 pont A Honda összesen 2 érmet és 10 pontszerző helyet szerzett, míg az összegyűjthető 280 pontból 81 pont lett az övé.
2006 Spanyol GP Pontot érő helyezések: 8. hely Összpontszám: 8 pont Katari GP Pontot érő helyezések: 8., 11., 14. hely Összpontszám: 15 pont A Honda egyetlen érmet sem szerzett, csak négy pontszerző helyre volt képes, míg az összegyűjthető 280 pontból csupán 23 pontot kaparintott meg. ---- A világ legnagyobb motorkerékpárgyára, a tokiói Honda magasan a 125-ös géposztály legeredményesebb márkája. Az 1959-es bemutatkozása óta a legtöbb egyéni és márka-vb-címet, valamint nagydíjgyőzelmet szerezte. A Honda 13 egyéni, 15 gyártó-vb-arannyal és 163 nagydíjgyőzelemmel büszkélkedhet. Ezért óriási meglepetés a Honda idei szezonkezdése, ugyanis 1987 óta nem kezdett ilyen rosszul a nyolcadliterben, 19 éve fordult elő legutóbb, hogy a Honda az idény első két nagydíján egyetlen érem megszerzésére sem volt képes. Ez azért rossz előjel, mert a múltban sosem született hondás vb-cím, ha az első két nagydíjon nem futotta éremre.
A Honda történelmi gyengélkedésének öt főbb oka van. A világbajnok Thomas Lüthit kivéve mindenki más igencsak megkésve kapta meg a 2006-os versenykittet.
Ebből automatikusan következik, hogy sokkal kevesebbet tesztelhettek, mint az ellenfelek. Akikhez képest a hondásoknak szinte a semmiből kellett elkezdeniük a futóműfejlesztést is, hiszen a Honda új hátsó villát tett fel a motorjára, és új lengéscsillapítókkal látta el pilótáit. A japán Showa és a holland White Power helyett a hondások az idén már a svéd Öhlinst használják. A Hondának nagy érvágás volt Lüthi kulcscsonttörése is: a svájci világelső alig egy hónappal a vb rajtja előtt sérült meg Barcelonában az első IRTA-teszten. A márka gyengélkedésének hátterében az is meghúzódik, hogy a kétütemű technika fejlesztése egyre inkább háttérbe szorul. A Honda már nem gyárt kétütemű utcai sportgépeket, ami óriási hatással van a kétütemű RS125-ös motor lehetőségeire is.
