A marketing akrobatája

A vancouveri születésű, Melbourne-ben élő és ausztrál útlevéllel utazgató üzletember – akinek a cége, az AdsCpm New York-i székhelyű és bejegyzésű – a síakrobatika, ezen belül is a buckasí nagymestere. Degenerált szójátékkal: a mogul nagymogulja.

Életpályája tulajdonképpen ellentettje legnagyobb riválisáénak, az amerikai Toby Dawsonénak. Utóbbi árva gyerek volt, ráadásul koreai: anyja 28 évvel ezelőtt kitette az újszülött kisfiút a puszani rendőrkapitányság lépcsőjére. Ott találtak rá, s később egy gyermektelen amerikai házaspár – Mr. Dawson és neje – fogadta örökbe a kicsit. Ezzel el is dőlt a Toby névre keresztelt fiúcska sorsa: Dawsonék ugyanis síoktatók voltak a sziklás-hegységi alpesisíport-paradicsomban, Vailben, s a gyermek még nem is tudott járni, már síelt.

Ezzel szemben Begg-Smith tehetős családba született, s a családi vagyont meg is sokszorozta. Másodikos elemistaként kezdett bele internetes marketingvállalkozása kiépítésébe, s ma már 5000 kliense van. A „baby boss” napi tíz órát dolgozik, 300 ezer dolláros (65 millió forintos) Lamborghinivel közlekedik, s közben panaszkodik, hogy nincs annyi ideje edzésre, mint vetélytársainak.
„Miközben Toby és a többiek a havas lejtőn siklanak, nekem történetesen tokiói üzleti megbeszélésen kell részt vennem. Nem egyenlőek a feltételeink.”
Szegény…

A szakemberek szerint akkora tehetség – nemcsak marketingben, hanem a mogulozásban is –, amilyen még nem született. Hát még ha ideje is lenne eleget edzeni.
A Forbes legutóbbi világranglistáján, amely a 2005-ös év legjobban kereső sportolóit lajstromozza, az amerikai golfozó Tiger Woods áll az élen 77.6 millió eurós jövedelemmel, megelőzve a német Formula–1-es autóversenyzőt, Michael Schumachert (53.5 millió). Mindjárt utánuk, a harmadik helyen következne Begg-Smith – ha számításba vennénk, csakhogy nem lehet: a mogulkirály ugyanis nem sporttevékenységgel kuporgatta össze 40 millió dollárját, azaz 33.5 millió euróját.
És amint a Sauze d’Oulx-Jouvenceaux-ban (olaszul: Salice d’Ulzio) szerdán lezajlott verseny eredményei bizonyították: a sok üzleti út sem ártott annyit a felkészülésének, hogy ne nyerjen olimpiai bajnokságot.