Győzelmi kényszer

Már annak örülnünk kell, hogy a 2009-es esztendő nem a szokásos siránkozással, kesergéssel indul, hanem bizakodással!

Mert azt még a legelvemültebb kritikusoknak is el kell ismerniük, hogy reális továbbjutási esélye van a válogatottnak a selejtezőcsoportból. Bizony, régen mondhattunk ki ilyet úgy, hogy a szurkolók eközben ne kezdjenek el gúnyolódni vagy afféle hurráoptimizmussal vádolni bennünket, futballban dolgozó szakembereket.

A mostani nemzeti csapat már kivívta az emberek szeretetét, és ami ennél is fontosabb, olyan eredményre lehet képes, amilyenre itthon immár több mint húsz esztendeje várunk. Jó, hogy éppen én beszélek erről, aki annak idején részese lehettem az eddigi legutolsó világbajnoki megméretésnek, az is igaz, hogy a nyolcvanhatos mexikói torna emléke igencsak keserű számomra is.

Azóta rengetegen kérdezték, miért nem sikerült nekünk sem ott, Mexikóban, sem később az Európa-bajnoki és világbajnoki selejtezőkön maradandót produkálnunk, pedig abban a csapatban is szerepeltek klasszisok. S ez így is van, hiszen én Hollandiában, a Feyenoordban futballoztam, Détári Lajos pedig Németországban, Görögországban, Olaszországban, Bognár Gyuri, Kovács Kálmán Franciaországban, és még sorolhatnám…

Talán az volt a baj, hogy Mexikó után szétkergették, valósággal elüldözték annak a csapatnak néhány játékosát, pedig ha együtt maradunk, talán minden másként alakul. De ez lehet most éppen a jelenlegi korosztály sikereinek záloga. Erwin Koeman, akit jól ismerek, de akivel Magyarországra szerződése óta még egyszer sem beszéltem, remek érzékkel alakította ki a keretet, s szerencsére elfelejtette, amit elődei tettek, azaz nem próbált ki hetvenvalahány futballistát, hanem letette a voksát az általa legjobbnak ítéltek mellett. Úgy látom, nemcsak egységes, de erős is a csapat, amely továbbjuthat. Ehhez persze győzni kell Albániában és jövő héten itthon Málta ellen.

Jó ezt kimondani. Győzelmi kényszerben vagyunk, mert ezt várja a szakma, és még inkább ezt várják el a szurkolók. Attól óva intek mindenkit, hogy könnyű meccsre számítson, és azt üzenem a fiúknak, nehogy beálljanak bekkelni, mert az súlyos következményekkel járhat. Roppant nehéz túra előtt állunk, de azt mondom, 2–1-re nyerünk…

KIPRICH JÓZSEF, korábbi 70-szeres válogatott