Az NB I megőrizte értékét – a régióban itt a legmagasabb a légiósok aránya

A magyar labdarúgás aktuális nemzetközi vagy akárcsak regionális megítélésének, összehasonlíthatóságának több fokmérője létezik. Az egyik ilyen a válogatott aktuális szereplése, a másik a nemzetközi kupacsapataink eredményei, a harmadik pedig a futballpiac teljesítménye lehet, értve ez alatt a játékospiacon történt változásokat, a klubok bevételeit, az NB I-be újonnan érkező játékosok értékét vagy éppen azt, hova, milyen erősségű bajnokságokba tudnak elszerződni az NB I-ből távozó futballisták. Az említett első két kategóriában, a válogatott aktuális eredményeiben (Nemzetek Ligája, A-liga, 2.hely) és a nemzetközi kupaszereplésben (az FTC az El-ben a csoportelsőségért, vagyis a nyolcaddöntőbe jutásért harcol) egyértelműen látható a fokozatos fejlődés, előrelépés az elmúlt években.

A piaci teljesítményt nehezebb mérni, nem minden esetben lehet úgy számszerűsíteni az eredményeket, mint egy meccsen a gólok számát – már csak azért sem, mert egy-egy új igazolás értékét sokszor csak 1-2 éven belül lehet reálisan megítélni. Ezért lassabb is a fejlődési folyamat, de a rendelkezésre álló számok ezen a téren is azt mutatják, van elmozdulás, évről évre értékesebb lesz a hazai élvonal, az OTP Bank Liga. Persze, ez is összetett kérdés, mert a topligákba, illetve az erősebb bajnokságokba távozó játékosok számában viszont nincs előrelépés.

A világ labdarúgásában a hamburgi Transfermarkt (TM) az egyetlen olyan oldal, amely szinte az összes európai bajnokság átigazolásait óráról órára nyomon követi, az átigazolások mellett közli azok konkrét összegét, vagyis a játékosok átigazolási díját is – igaz, ha a klubok hivatalos bejelenést nem tesznek, akkor sokszor csak becslések, sajtóhírek alapján. Továbbá a játékosok becsült értékét is számon tartja az oldal, amit saját módszertan alapján számolnak ki. A TM tavaly ilyenkor 133.59 millió euróra, nagyjából kilencmilliárd forintra becsülte az NB I-es csapatok kereteinek összértékét. Most, a nyári átigazolási időszakot követő becslésében ez a szám minimálisan, 133.85 millió euróra nőtt, miközben az összértéket jelentősen meghatározó Ferencváros értéke minimálisan csökkent, az egy évvel ezelőtti, 40.25 millióról 40.05-re.

Becsült adatokról lévén szó, a „számháború” legapróbb részleteibe, hogy hogyan alakultak így a számok, nem érdemes belemenni, inkább a Transfermarkt számai, azok alakulása mögött meghúzódó piaci fejleményeket, tendenciákat érdemes vizsgálni. A nyár egyik jelentős hazai, piaci fejleménye az volt, hogy a Vasas visszajutásával megjelent egy olyan új szereplő az NB I-ben, amely nemcsak az ingyen igazolható játékosokat keresi, hanem adott esetben hajlandó átigazolási díjat is fizetni játékosokért, mint például ezen a nyáron Holender Filipért vagy Zimonyi Dávidért. Másrészt tudott olyan ajánlatot tenni a 400 ezer euróra taksált, legutóbb Cipruson, előtte Németországban, a Bundesligában futballozó, nyáron szabadon igazolhatóvá vált Novothny Somának, amiért megérte hazajönnie a csatárnak. Ráadásul a kis mértékű növekedéshez az is hozzájárulhatott, hogy több légiós tért haza külföldről, int az előző években.

Az elmúlt két évben hat-hat játékos tért haza külföldről a nyári átigazolási időszakban. Most Holender és Novothny mellett további tíz, tehát összesen 12 (a ZTE és szlovéniai partnercsapata, az NK Nafta közötti játékosmozgást nem számolva). A topolyai kölcsönből a Honvédhoz visszatérő U-válogatott Bocskay Bertalan, a DVSC-hez hazatérő Major Sámuel (Admira Wacker – Ausztria), Megyeri Balázs (AEL – Ciprus) és Horváth Krisztofer (Torino – Olaszország, igaz, tavasszal is itthon játszott kölcsönben, az NB II-es Szegedben), a Mol Fehérvárhoz Schön Szabolcs (FC Dallas – Egyesült Államok), Szendrei Ákos (DAC –Szlovákia), a Pakshoz Hahn János (DAC – Szlovákia), a Puskás Akadémiához Gruber Zsombor (Basel U21 – Svájc) és Kiss Tamás (Cambuur – Hollandia), a ZTE-hez Csóka Dániel (Wimbledon – Anglia).

A TM adatai szerint ebben az idényben a 12-ből nyolc olyan klub is volt – a néhány évvel ezelőtti, egy-két kivételével ellentétben –, amely hajlandó volt átigazolási díjat is fizetni a kiszemeltjeiért, összességében, mintegy hatmillió euró értékben. A Kecskemét, a Paks, az Újpest és a Zalaegerszeg neve mellett nem szerepel átigazolási kiadás. Ez szintén fontos szerepet játszott abban, hogy az NB I megtartotta, minimálisan talán javította is piaci megítélését.

A legtöbbet értelemszerűen a legtöbb bevétellel is rendelkező Ferencváros költötte. A TM szerint 3.5 millió euróért érkeztek új játékosok a Fradihoz, a legdrágább a nyár legjobb igazolásának is mondható, a BL-szereplő Sheriff Tiraspoltól jövő Adama Traoré lehetett, akinek az átigazolási díját kétmillió euróra taksálják. A 47-szeres mali válogatott támadó kapcsán az NB I értékének növekedését már az a puszta tény mutatja, hogy egy ilyen kaliberű játékost, aki tavaly hat góllal segítette a BL-ben a főtáblára jutó moldovai bajnokot (négyet lőtt a selejtezőben, kettőt a csoportkörben) sikerült meggyőzni a magyarországi folytatásról. Pedig vélhetően nem volt hiánya kérőkben azután, hogy tavaly az olasz Internek is beköszönt. Most pedig már a Ferencváros nemzetközi menetelésében játszik kulcsszerepet, múlt héten az NB I-ben a Puskás Akadémia ellen két gólt is szerzett, még ha az Iváncsa elleni Magyar Kupa-meccsen ő sem tudott segíteni az FTC-nek.

A top 15 legértékesebb játékosból 13-an a Ferencvárosban futballoznak:

Nem véletlen, hogy ötmillió eurós becsült értékkel jelenleg Traorét tartják az NB I legértékesebb játékosának, ez az összeg egyúttal NB I-es rekord is, a korábbi „értékcsúcsot” Muhamed Besic tartotta, akinek az első ferencvárosi időszakában a piaci értéke 4 millió euró volt, amikor az Everton szerződtette (külföldi sajtóhírek szerint a liverpooli klub érdeklődését most Traoré is felkeltette).

A Transfermakrt szerint idén nyáron 6.1 millió euróért vettek új játékosokat a csapatok, és ugyanennyiért is adtak el. A klubok játékospiaci kiadásai a portál szerint négymillió eurót csökkentek, viszont a bevételeik 1.7 millió euróval nőttek. Utóbbiban kulcsszerepe van annak, hogy a Sahtar Doneck az ukrajnai háborús helyzet miatt visszavásárolta az NB I-ből két saját nevelésű játékosát, Olekszandr Zuubkovot a Ferencvárosból, Ivan Petrjakot pedig Fehérvárról. A TM szerint előbbiért 2, utóbbiért 1.5 millió eurót fizettek, ráadásul Fehérvárra a román válogatott Adrian Rus eladásából is érkezett bevétel (ezt 1 millió euróra teszik), a Paksi FC pedig Dél-Koreába értékesítette gólkirálya, Ádám Martin játékjogát (a hírek szerint 1.2 millió euróért).

Ezek a transzferek azonban egyedi okokra (az ukránok esetében a háborús helyzetre, Ádám Martinnál a kiugró teljesítményre), nem pedig az NB I piaci megítélésének általános, jelentős javulására vezethetők vissza. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy míg tavaly nyáron 11 magyar, NB I-es játékos igazolt külföldre, az idén Ádám Martin mellett (a ZTE és szlovéniai partnercsapata, az NK Nafta közötti játékosmozgást nem számolva) csak Ugrai Roland (DVSC-ből Pendikspor – Törökország, II. osztály) és Nikolics Nemanja (Fehérvárról Pendikspor – Törökország, II. osztály). Utóbbi két játékos ingyen távozott, másodosztályú csapathoz. Ha ehhez, a három külföldre szerződő, egyaránt 25 évesnél idősebb labdarúgóhoz hozzátesszük a fent már említett tényt, hogy közben 12, kivétel nélkül U- vagy felnőttválogatott tért haza külföldről, akkor jól látszik, hogy ezen a nyáron csökkent a külföldön, erősebb bajnokságban szereplő magyar játékosok száma, nem nőtt az NB I-es fiatalok iránti érdeklődés. Egyébiránt a nálunk szereplő külföldiek sem tudtak topbajnokságokba távozni, az egyetlen kivételt a szlovén válogatott védő, Miha Blazic jelentette, aki szerződése lejártával ingyen került a Ferencvárosból a francia első osztályú Angers-hoz.

Összegezve a fentieket elmondhatjuk, az NB I-ben szereplő játékosok iránt nem nőtt a piaci kereslet, viszont az OTP Bank Ligába továbbra is szívesen jönnek futballozni válogatott légiósok vagy akár rutinos topligás játékosok is. Példaként említhetjük többek között a Ferencváros 34-szeres bosnyák válogatott középpályását, Amer Gojakot vagy a Sevillával Európa-ligát nyeré Honvéd-szélsőt, Jairo Samperiót. De érkezett a nyáron a belga (Xavier Mercier – FTC, Fernand Gouré – Újpest), a dán (Rasmus Thelander – FTC és Kasper Larsen – Mol Fehérvár) és a holland (Mats Knoester – FTC) élvonalból is játékos.

Ez is közrejátszott abban, hogy a TM adatai szerint Magyarország és a szomszédos országok élvonalbeli bajnokságai közül, akárcsak tavaly ilyenkor, jelenleg is az NB I-ben a legmagasabb a külföldi labdarúgók aránya, 43.8 százalék, ez 2.2 százalékkal nőtt tavaly óta.

Forrás: Transfermarkt