Lavina – Somogyi Zsolt jegyzete

Aligha kétséges: a magyar labdarúgás történetében sohasem készültek így csapatok, játékosok, szurkolók, újságírók az NB I-es fordulóra, mint ezen a héten.

Lesznek meccsek?

Nem lesznek?

Mondani sem kell, az egész világon a koronavírus a téma, ez határoz meg mindent, ettől függ az életünk. Egyre többeknek, sajnos, szó szerint. S mintha sokan még mindig nem látnák, milyen veszéllyel állunk szemben. A hírek csak záporoznak. Az olaszoknál napok óta a túlélés a téma, nem a futball, aztán jöttek a többiek. Megállt a Premier League és a Bundesliga, elhalasztják a spanyol fordulót, hiszen karanténban van a Real Madrid, felfüggesztették a BL és az Európa-liga küzdelmeit, egyre élesebben látni, merre tartunk. Sportlap lévén nekünk nyilván kulcskérdés, mikor és hol rendeznek még meccseket – a zsúfolt versenynaptár miatt a mérkőzések elhalasztása az utolsó opció, de immár nem mindig elkerülhető. Az NB I-ben lesznek meccsek – ez volt a péntek délutáni álláspont, hiába sodródik a világ abba az irányba, hogy amennyire lehet, meg kell állítani az életet, otthon kell maradni és reménykedni –, a csapatok csak utazzanak el, s játsszák le a kiírt bajnokikat.

Amúgy: minek?

A bajnokság folytatása kérdésessé vált, a futball fontossága háttérbe szorult, de görcsösen kapaszkodunk az adminisztrációba, amíg nincs beteg futballista vagy klubdolgozó, addig hadd menjen! Aztán lesz, ami lesz. Még nem felmérhető, milyen veszéllyel kell mindannyiunknak szembenéznünk, de az biztos, elképesztő sebességgel terjed – érthető, ha sokan megijednek, bevásárolnak, pánikba esnek a rémülettől. Szerencsés nemzedék tagjai vagyunk, igazi rettegést okozó problémával nem kellett eddig megküzdenünk, s nem kérdés, ilyen szituációban értelmetlenné válik a futballbajnokság folytatása.

Ha minden üzenet arról szól, csökkentsük a minimálisra a személyes kontaktust, miért ragaszkodunk a meccsekhez?

Ki vállalja majd a felelősséget, ha – ne így legyen! – egy futballista szervezetében kimutatják a vírust?

Kivárunk, reménykedünk, megúszásra játszunk a nehéz döntés vállalásával szemben. Vigyázzunk magunkra, de egymásra is, és néhány napra felejtsük el a futballt – hiába az az életünk.

Éppen azért, mert az életünk, az egészségünk mindennél fontosabb.