Futballmagyar – Thury Gábor jegyzete

Egy külföldinek néhány év kell ahhoz, hogy futballmagyar legyen. Nem abban az értelemben, mint régen, hogy az a külföldi, aki három évet eltöltött az NB I-ben, nem minősült légiósnak, ergo nem terhelte az együttes légióskontingensét.

Asmir Suljic más tekintetben futballmagyar: hozzáidomult az első osztály színvonalához. Egy itteni születésűnek ez gyorsabban megy, Asmir barátunknak kellett hozzá cirka négy év, de sikerült (Pinte Attila, aki határon túli magyar, ismerve a honi mentalitást, hamarabb felvette az NB I-hez illő ritmust). Újpesten a technikás Suljic karaktert adott a játéknak, 2014 őszén az ősz álomcsapatába is beválogatták, s nem csoda, hogy 2015 nyarán a bajnok Videoton átcsábította.

Most viszont ott tartunk, hogy a spílert a „fakóba” száműzték. Pedig a bosnyák szélsővel kapcsolatban még a magyar válogatottság is szóba került, ezért 2017-ben megkapta az állampolgárságot, ősszel, 27 évesen be is mutatkozhatott volna a nemzeti csapatban. „Lajos” – ezt a nevet Suljic adta magának – közben tipikus magyar futballista lett. Ahogyan mondani szoktuk, a képességei alapján többre van hivatva, de tehetségét nem sikerült kibontakoztatnia.

„Lajosról” nekem egy másik Lajos, a már elhunyt Kocsis jut az eszembe. Kettejük futballtudását nem feltétlenül vetném össze, ám a könnyelműségükben van hasonlóság: „Csikó” 1975-ben, a Wales elleni Eb-selejtezőn flegmán belesarkalt a labdába, az ellentámadásból gólt kaptunk, s a 2–1-es vereség véget vetett az Eb-álmoknak. 2017 augusztusában az Európa-liga utolsó selejtezőkörében a Videoton–Partizan belgrádi 0–0-ját követően a felcsúti visszavágón 0–0-s állásnál az ellenfél kapujától 25 méterre „Lajos” elvesztette a labdát, ebből lekontrázták a fehérváriakat, aztán kaptak még három gólt. A vereséget nem illik egyetlen játékos nyakába varrni, de sem Kocsistól, sem Suljictól nem azt vártuk, hogy az ellenfélhez passzoljon.

A jelenlegi helyzet tipikusan magyaros: „Lajos a fakóban”, az ezért a szintért járónál jóval magasabb fizetésért, nyáron ugyan vinné a Wisla, de akkor a Vidi nem kap már érte pénzt, most viszont hülyék lennének átigazolni a lengyelek, ha júniustól ingyen vihetik. Tipikus futballmagyar karrier ez, színes szélesvásznú filmen az Akár válogatottból a fix tarcsiig címmel.

Van egy gyanúm, hogy idővel Lionel Messi is idomulna a magyar körülményekhez. Igaz, neki egy évtized sem biztos, hogy elég lenne, és harminc fölött már ő sem tervez hosszú távra…