„Október végéig hat hazai labdarúgó stadionban kell készen lennie a beléptető-rendszernek a névre szóló jegyekkel együtt, új típusú megfigyelőrendszert felszerelve. Az első ütemre az állam 980 millió forintot biztosít, a központi jegyértékesítő rendszerrel és a kitiltottak nyilvántartásával együtt" – jelezte Samu István. A második ütemre 860 millió forintot biztosít az állam.
„Holnapra nem tudnánk készen állni sportbiztonsági szempontból egy labdarúgó Eb megrendezésére, de ehhez a németeknek, franciáknak is idő kellene: négy-öt évet kell készülni egy ilyen rendezvényre" – mondta az MLSZ biztonsági vezetője.
„A futball után biztonsági szempontból a kosárlabda és a kézilabda a legrizikósabb Magyarországon a közönség létszáma miatt. Ugyanakkor mi a nézőbarát fellépést helyezzük előtérbe, eddig a rendészeti jelleg uralkodott, most ezt háttérbe szorítjuk" – jegyezte meg a sportbiztonságáért felelős szakember.
„A sportbiztonság területén korábban is erősen hiányos volt a jogszabályok ismerete, a törvénymódosítások még nehezebbé tették a helyzetet. A biztonsággal foglalkozó szakembereknek nem elég a futball területén otthon lenniük, hiszen ha ott megoldják a gondokat, azokat csak áttolnák más sportágakra. Nem elég a fociból a hokimeccsekre, kosárcsarnokokba száműzni a balhézókat. Ha az öt látványsportban biztonság van Magyarországon, akkor a teljes sportban az van" – tette hozzá a trendekről szólva.
„A nézők sem igazán ismerik a jogaikat és kötelességeiket, inkább a szólásszabadságra érzékenyek, keverik a szurkolást a politikai véleménynyilvánítással, ami összeegyeztethetetlen, ez ellen fel kell lépnünk, minden formája ellen. A politikai megnyilvánulásokat Nyugat-Európában is tiltják a sportpályákon. Transzparenseket csakis engedéllyel lehet bevinni a stadionokba a nemzetközi gyakorlat szerint" – fogalmazott Samu István.