Meglévő szakadék – Bobory Balázs jegyzete

BOBORY BALÁZSBOBORY BALÁZS
Vágólapra másolva!
2021.12.08. 23:46

Értem én, hogy a kézilabdát a világ minden egyes szegletébe el kellene juttatni, de azért érdemes lenne megvizsgálni az alkalmazott módszerek hatékonyságát.

Jó, most éppen ezt fogja tenni a spanyolországi női világbajnokság után a nemzetközi szövetség (IHF) illetékes bizottsága vagy elnöksége. Hasszan Musztafa, az IHF első embere azt ígérte, a vb után értékelik, érdemes volt-e emelni a mezőny létszámán, viszont azt is hozzátette, bár nem minden résztvevő erős, lehetőséget adnak nekik a fejlődésre olyan szintű együttesek ellen, mint Dánia vagy Svédország.

Aki egy kicsit jobban belegondol ezekbe a mondatokba, azonnal átlátja, az egész csak szemfényvesztés. Természetesen egyetlen csapat sem lesz jobb attól, ha néhány évente játszik egy-két mérkőzést topcsapatokkal, mert a fejlődést nyilvánvalóan csak edzéseken és az éles heti megméretéseken, azaz, mondjuk, bajnoki összecsapásokon lehet elérni. Ha Musztafa azzal érvelt volna, hogy népszerűsíteni szeretné a sportágat Közép-Amerikában és Afrikában, az már elfogadhatóbb szempont lett volna, de például egy olyan örök kételkedő, mint én, nem nagyon hiszi el, hogy Puerto Ricóban a negyvengólos vereségek láttán özönlenének majd a kislányok a tornatermekbe kézilabdázni.

Aztán lehet, hogy egyszer lesz eredménye a sportág effajta exportjának, de a robbanásszerű fejlődés teljesen kizárható. Az viszont valós veszély, hogy a világbajnokságok első szakasza, azaz a csoportmérkőzések érdektelenné válnak. Ha most átnyálazzuk a nyolc kvartett eredménylistáját, szinte alig találunk meglepő végeredményt, talán egyedül Angola Szlovénia elleni döntetlenjére húzzuk fel a szemöldökünket, egyébként minden úgy alakult, ahogy a többség a torna előtt egy papíron levezette volna. Némi izgalmat egy-egy meccs jelentett, miközben a szurkolók többsége tudta, ez csak bemelegítés a középdöntőre, amelynek során továbbra is lesznek üresjáratok, sima találkozók.

A kézilabda fejlődésének igazi kulcsa egyébként nem a nemzetközi szövetség kezében van, a szervezet csak bizonyos ötletekkel segíthet. A megoldás a nemzeti elköteleződés és ráfordítás lehet hatékony szakmai programokkal. Ha a jelenlegi „kicsiknél” látnak kormányzati szinten is fantáziát a sportágban, és invesztálnak is bele, lehet előrelépés, másképpen a szakadék nem tűnik el a mezőny tagjai között.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik