Vasárnapi menü: Szlovénia

Skaliczki László és immár Eb-középdöntős együttese persze egy másodpercig sem gondolja, hogy bármivel is tartozna Szlovéniának. A regenerációra szánt szünnapon mégis főleg a házigazdák együtteséről, a következő ellenfélről folyt a szó a mieink között, de – az eddig történteket lélekben feldolgozandó – sok szó esett még az előző két győztes csatáról is.
Pásztor István kiemelte, hogy tartott a csehek elleni nyitó találkozótól, ugyanakkor a védelem és Szathmári kapus együttműködése példás volt. A tatabányai hálóőr hozzáfűzte: "Hatékonyabb, egységesebb a védekezésünk, mint a tavalyi világbajnokságon volt." Buday Dániel szerint csapatunkat elaltatta a tetemes (27–16) előny. A rutinos Kertész Balázs azt mondta, a vártnál könnyebben ugrottunk meg kilenc góllal. "A csehek nyitott, agresszív védekezését ismertük – vélekedett a dunaújvárosi jobbszélső –, mégis nehéz volt ellene játszani." A nyugalom szobra, Mezei Richárd csak ennyit mondott: "Előbb higgadtunk le, mint a csehek, és Szathmári fergetegesen védett."

A C-csoportban a szlovénok fantasztikus becsvággyal vágtak a küzdelmekbe, s Izland ellen fordulatos csatában kibrusztolták a győzelmet. A hazaiak legjobbja a gólgyáros Vugrinec, valamint Podpecan kapus volt, de a mércét magasra tevő Tone Tiselj szövetségi kapitány elégedett lehetett a hat gólt szerző Joviciccsal is. Az izlandiak többször vezettek két góllal, majd ugyanekkora különbséggel Szlovéniánál volt az előny. Végül a szlovénok hármas (!) emberelőnyben (ehhez kellett egy-két izlandi botorság is) pillanatok alatt elhúztak öttel, és az északiak megroppantak. Godmundur Gudmundsson szövetségi kapitányt az sem vigasztalta, hogy mindenki dicsérte sztárjai közül Stefanssont, illetve a három Sigurdsson közül Sigfust és Gudjont. Ebből a találkozóból okult a magyar együttes, amelynek az életét a csoportküzdelmek elején újabb sérülés nehezítette. Nagy László a csehek ellen ráesett a lövő kezére, és a csuklóját erősen összezúzta, de nem törött el.
"Nagyon szerettem volna segíteni a csapatnak Izland ellen – mondta a Barcelona csillaga –, de a labdát alig tudtam megfogni, és az ujjaimból elszállt az erő. Így nem vállalhattam a játékot."
Az Izland elleni óriási csatában Szathmári kezdett a kapuban, ám Skaliczki mester néhány bizonytalansága után lehívta a Tatabánya hírességét, és a helyére Fazekast küldte, aki oroszlánrészt vállalt a két pont megszerzésében. "A magyar szív diadala volt Izland legyőzése – hangoztatta a veszprémi kapus. – Hullámzó teljesítményt nyújtottunk, mert a szép megoldásainkat csúfos bakik követték, de a legfontosabb a két pont megszerzése volt." A keret egyik legtöbbet megélő oszlopa, Rosta Miklós arról beszélt, hogy olyan még talán nem is volt, hogy egy csapat hullámvölgy nélkül végigküzdje a mérkőzést. "Ha kulcsjátékosaink szerepelnének, rövidebbek lennének ezek a kihagyások, ám őket most azok a fiúk pótolják, akik eddig csak helyettesítették őket" – mondta. A suhri Mocsai Tamás – akinek az évad végén lejár a svájci szerződése – lélektanilag fontos gólokkal lendített csapatán. "A második félidőben a védekezésünk sokat javult, és Fazekas a legnehezebb pillanatokban ziccereket hárított" – vélekedett. A kitűnő formában kézilabdázó Díaz Ivo – ahogy tőle megszoktuk – szerényen viselte, hogy a második fordulóban kilenc góljával ő volt együttesünk legeredményesebb játékosa. "A védekezésünk határozottságán múlott – állította. – Honfitársammal, Garciával nem rivalizáltam, nem vívtunk külön gólpárbajt. Jó barátok vagyunk, és pénteken neki is kijött a lépés." A veszprémi szélsőkettős, Pásztor István és Iváncsik Gergő megosztozott a feladatokon, és az utóbbi szerint az izlandiakon mélyebb nyomokat hagyott az első forduló, mint a magyarokon.
Korábban megműtött könyökét fájlalta Buday, mert az egyik blokkolásnál nagyon erősen eltalálták a labdával az alkarját. "Ráadásul a másik könyökömre meg ráestem, de az nem fáj annyira, mint a műtött, amely különben is érzékeny – mondta. – Izland óriásit küzdött a szlovénokkal, mi viszont viszonylag simán megvertük a cseheket, és emiatt fittebbek voltunk. A siker ellenére is állítom, a kulcsjátékosaink nagyon hiányoznak a keretből."
A szlovén–cseh mérkőzésről nem könnyű elfogulatlanul beszélni, mert ennek a találkozónak – akárcsak a szlovén–izlandi csatának – a hangulata várja majd a magyarokat is vasárnap, és egy-egy sajátságos, a hazaiaknak kedvező jelenség, fura bírói ítélet a harmadik csoportforduló utolsó, az elsőség kérdését eldöntő találkozóján is előfordulhat. Ez nem vészmadárkodás azoktól, akik féltik a mieinket, hanem az eddigi tapasztalatokból levonható logikus következtetés. Bárcsak ne így lenne!
Csehország úgy kapott ki a második körben szlovénoktól, a mieink vasárnapi ellenfeleitől, hogy közben elképesztő fordulatokra volt képes: a Filip, Juricek és Bruna vezetésével összegyűjtött négygólos előnyét hét perc alatt nemcsak "elmulatta", hanem – a tékozlást folytatva – kétgólos hátrányba került. Aztán újra magára talált, és többször is vezetett kettővel. Majd ismét fordult a kocka, 30–27-re elhúztak a szlovénok, de a hősies Csehország ismét felállt (31–31). Ettől kezdve viszont a szlovénok – főleg Lubej, Jovicic és Kavticnik – éltek minden lehetőséggel, és Csehország már nem tudta javítani a hibáit, valamint nem bírt a zsúfolt csarnokban rá nehezedő pokoli külső nyomással.
"Ezt a mérkőzést nem kívánom kommentálni – mondta Rastislav Trtik, Csehország szövetségi kapitánya. – Kérem, értsenek meg, és ne kérjenek tőlem ennél hoszszabb értékelést." A talányos, de burkoltan mégis kimondott gondolatok mintegy felbátorították a kérdezőket, akik azonnal a bírókra terelték a szót. "Másik kérdést kérek" – szólt Trtik mester válasza, mert lehiggadt annyira, hogy ebbe az utcába nem engedte behúzni magát.
Az eset pikantériája, hogy ezeket a nagyon is sokat sejtető kérdéseket és válaszokat végig kellett hallgatnia Tone Tiselj szlovén kapitánynak, aki grimaszokkal, homlokráncolással és sokatmondó oldalpillantásokkal reagált kollégája szavaira, majd azt kérte: "Beszéljünk inkább a mérkőzésről és a kézilabdáról!" Persze világosan kiderült – amit Celjében senki sem mondott ki nyíltan, hiszen fehéren-feketén aligha bizonyítható –, hogy Szlovénia mind Izland, mind Csehország ellen bőven több bírói támogatást kapott, mind amire azt mondják: a szokásos hazai pálya.
Aztán hogy ezeknek az eseményeknek lesz-e (lehet-e) kedvező következménye a C-csoportban a vasárnapi sorsdöntő találkozókra (az izlandi–cseh mérkőzés is ilyen), azt tényleg csak remélni lehet.

Tv: a Magyarország– Szlovénia mérkőzést vasárnap 20.30 órakor az M2-es csatorna élőben közvetíti.

A vasárnapi ellenfél
A magyarok vasárnap a szlovénokkal mérkőznek meg. Az első találkozójuk 1993. június 13-án Celjében volt, ahol Eb-selejtezőn csaptak össze, és a hazaiak 24–19-re nyertek. Az eddigi mérlegük: hat-hat győzelem. Sydneyben a szlovénok a nyolcadik helyet szerezték meg, a 2002-es Eb-n a 12. helyen végeztek. Legutóbb a tavalyi portugáliai vb-középdöntőben, Espinhóban 28–25-re nyert Magyarország, és ezzel a nyolc közé, majd az olimpiára jutott, míg Szlovéniát éppen ettől a lehetőségtől fosztotta meg. Azon a találkozón így állt fel a csapat: Szathmári (Fazekas) – Bendó 3, Nagy L. 8, Rosta M., Gál 1, Doros, Pásztor 5. Cs: Buday 3, Katzirz, Iváncsik G., Kertész 3, Pérez 5, Laluska.

A magyar válogatott kerete
Férfi kézilabda Európa-bajnokság
Kvalifikációk az Európa-bajnokságról