Sydney szelleme megint kísértett

A döntővel és a bronzmérkőzéssel vasárnap befejező-dött a 16. női kézilabda-világbajnokság, amelynek küzdelmei december 2-án négy, egyenként hatcsapatos csoportban kezdődtek. Az aranyérmet Franciaország szerezte meg, amely a további négy helyezettel együtt részt vehet az olimpián, s címvédőként a 2005-ös vb-n Oroszországban.
A magyar csapat halálosan fáradt, elcsigázott és kisebb-nagyobb sérülésekkel bajlódó játékosait még szombat este kezelésbe vette az orvos és a gyúró, hogy a vasárnap délelőttre tervezett kis átmozgatásra, de még inkább az esti aranycsatára a lehető legjobb egészségi állapotban – és amennyire csak lehet, jó állapotban – állhassanak ki. Hasonló teendőkkel voltak elfoglalva a francia "egészségügyiek” is, hiszen az ukránoktól annyi kíméletet sem kaptak a játékosaik, mint a magyarok a foggal-körömmel harcoló ázsiaiaktól.
Vasárnapra aztán kiderült, hogy a magyarok nem edzettek a teremben, inkább regenerálódtak, pihentek, igyekeztek felfrissülni. "Farkas Ágnes megfázása visszatért, a játékos belázasodott, és injekcióval, enyhe hőemelkedéssel fog játszani – mondta dr. Tállay András csapatorvos. – Pálinger hasonló állapotban vállalja a játékot, Bohusnak pedig a térde nincs egészen rendben.”
A finálé előtt a hangosbemondó magyarul üdvözölte az aranycsatán Orbán Viktor volt miniszterelnököt, aki a díszpáholyba érkezve annak korlátjára címeres zászlót terített. A csarnokban a csaknem 9000 magyar felállva, nagy tapssal és üdvrivalgással köszöntötte a bemutatáskor a piros-fehér-zöld csapatot. A hozzánk eljutott hírek szerint mintegy kétezer szurkoló nem jutott be a csarnokba, mert a rendőrök lezárták a környéket.
Borzongató érzés volt végignézni a csarnok lelátóin, amelyek magyar nemzeti színekbe öltöztek a Himnusz alatt. Nemzeti imánkat a csapat együtt énekelte szurkolóival.
A franciák kezdték a játékot, és első támadásukat Tervel góllal fejezte be. Gyorsan jött Görbicz válasza, ám Tervel újra akadálytalanul célzott és talált, akárcsak Szabó. Elpuskázta a helyzetét Cano, a másik oldalon viszon Radulovics betalált, aztán Ferling egyenlített (3–3).
Először vezetett Magyarország Radulovics büntetőből lőtt góljával, és Pálinger bravúrja után Pigniczki növelte a különbséget. A Dunaferr kapusa hetest védett, és a magyar együttes a kezdeti megilletődöttség után kezdte felvenni a megszokott játékritmusát, mind védekezésben, mind támadásban érvényesült az akarata.

A vb-döntő izgalmai miatt mindkét együttes több támadást eredménytelenül zárt, de feltűnő volt, hogy a franciák lövőhelyzetbe sem kerültek. Ferling, Kulcsár, Pigniczki és Radulovics erőszakosan védekezett, és Krumbkolz mester a félidő közepén elérkezettnek érezte a pillanatot az időkérésre, hiszen tanítványai ekkor már tíz perce (!) nem lőttek gólt. Ferling találatával már 7–3-ra vezetett Magyarország, amikor Pálinger hárította Szabó büntetőjét is.
A magyar együttes zseniális védekezésére nem lehetett szavakat találni, és Radulovics révén már 8–3 lett a magyarok javára, majd 14 perc francia gólcsend után talált be Cano.
Nicolas is bemutatott néhány bravúros védést, és csapata valamelyest csökkentette a hátrányát, mígnem Radulovics nem állította vissza a megszokott rendet.
A franciák kissé lehiggadtak, de maradt Magyarország 10–5-ös vezetése, mert Pálinger újabb hetest és ziccert fogott, Radulovics pedig ellenállhatatlan volt.
Nem tagadható, hogy a franciák védekezése is kitűnő volt, ám a magyarokéhoz mégsem lehetett hasonlítani, hiszen a 25. percig csak ötször tudtak betalálni, miközben Radulovics már a 11. magyar gólt lőtte, egymaga több találatnál tartott, mint a francia válogatott összesen. Az utóbbi huszonkét percben két gólra futotta a piros-fehér-kékek erejéből.
Görbiczet le kellett támogatni, mert a bokája megsérült, s a helyére Siti érkezett (később visszaállt a győri irányító). Vogein-ről megfeledkeztek a védők, és az ő góljaival a szünetre háromgólosra csökkent a Mocsai-csapat előnye.
"Gyerünk, gyerünk, csajok! Meg kell csinálni!” – biztatta társait Tóth Tímea a szünet végén, és persze ők mindent meg is tettek azért, hogy a vb-siker teljes legyen.
Vogein góljával folytatódott a csata, és ezzel két gólra feljöttek a franciák. Radulovics mellett még Ferling vállalkozott bátran, míg a többiek a csapatmunkájukért és a védekezésükért érdemeltek dicséretet. Két-három gólnál nem jutottak közelebb a franciák, és Kulcsár lélektanilag fontos góllal járult hozzá a boldogságtól tomboló közönség hangulatának fokozásához.
Radulovics és Görbicz lélekbúvárnak készülhet, mert egy-egy trükkös, a kapust pszichésen összetörő góllal ötre növelte Magyarország előnyét.
Még húsz perc volt hátra a nagyon remélt és várt csodáig!
A közönség hullámzott, énekelt és remegtek a falak a "Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” skandálásától. Nagy bajban volt az, akinek Pálinger teljesítményére megfelelő jelzőt kellett találnia, mert a kapus szinte minden lövést védett, a közönség perceken át éltette, és mindenki megrettent, amikor fejbe lőtték. Rövid ápolás után mégis a kapuban maradhatott. Radulovics (ki más?) 21–16-ra alakította az állást, és a 47. percben Farkas is pályára lépett.
Egy-egy gól itt is, ott is, aztán Pigniczki egyéni akciója végén 23–17-et mutatott a tábla.

Már csak tíz perc volt a magyarok megkoronázásáig!
Görbicz góljánál a levegőbe ugrott a magyar kispadon ülők mindegyike (25–18), és a nézők továbbra is Pálingert ünnepelték.
A hajrát nagyon erősen kezdték a franciák, és a magyarok ereje valamicskét fogyott, ezért 26–23-as magyar vezetésnél Mocsai időt kért.
Még négy perc volt hátra!
Franciaország szinte a poraiból látszott feltámadni, mert Pecqueux sorra lőtte a gólokat (27–25).
Egy perc!
Még kitartott a magyar előny, de Görbicz gólját nem adták meg (28–27, ide). Mocsai Lajos a közönséget nógatta, hogy buzdítsa a lányokat, és biztatásban nem is volt hiány.
Tíz másodperc!
Emberhátrányban Görbicz eladta a labdát, támadtak a franciák, és hetest kaptak. Ezt Lejeune belőtte, 28–28.
A hosszabbítást lelki plusszal indíthatta a padlóról felálló Franciaország, amely 10–3-ra nyerte a csata utolsó hét percét, ráadásul kettős emberelőnyben kezdhette a ráadást.
Fordult a kocka, 30–28-ra vesztésre állt Magyarország, és Pecqueux újabb találatával 31–28 lett az állás a franciák javára.
Drámai pillanatokat élt át a közönség és a kispad, nem is beszélve a pályán levőkről.
"Harcoljatok!” – szólt a kórus a hoszszabbítás második részének elején, amikor 31–29-re Franciaország vezetett.
Farkas két lövését könnyen hárította Nicolas, aztán Pálinger bravúrjai segítettek. Radulovicsot elgázolták, a bírók azonban már nem nyúltak a meccsbe. Kulcsár lerántásáért azonban hetest adtak, amit Radulovics lőtt, Nicolas védett. Az ellentámadásból Korfanty volt eredményes, és 32–29-re Franciaország győzött.
Gyakorlatilag megismétlődött a sydneyi olimpiai finálé, ahol hatgólos előnyből veszített a Mocsai-csapat.
Zágrábban az 53. percben már 25–18-ra vezetett csapatunk, és az 55. percben is 26–20 volt a javára.
"Szép volt, csajok!” vigasztalta a közönség az összeomlott együttest, amely elképesztően nagy lehetőséget hagyott veszni. A magyar csapatot hétfőn 14.30 órakor a Körcsarnokban ünnepélyesen fogadják, és a szurkolókat is ide várják a szövetség és a keret vezetői.

Fotógaléria:

Mestermérleg
Olivier Krumbholz: – Az akaratunk diadalát látta közönség, amely félelmetes hangulatot teremtett. Csapatom önmagát múlta felül.
Mocsai Lajos: – A végjátékban az emberhátrányok miatt irdatlan nyomás alá került csapatom. A biztos vezetés után elöl nem tudtuk megtartani a labdákat, és sorban kaptuk a gyors gólokat. Ráadásul a kulcsmomentumokban nem tudtunk taktikai szabálytalanságokat elkövetni. Ezzel együtt az utolsó percben Görbicz Anita belőtte a győztes gólt, de elvették tőlünk, s ezzel a világbajnoki címet is. Ezután a hosszabbítást kettős emberhátrányban kezdtük, ráadásul a három lázas játékosunk már erővel sem bírta az iramot.