Kucsera Gábor nem depressziós

„A magazin újságírója egy kicsit elragadtatta magát – felelt Kucsera Gábor arra a felvetésre, hogy a minap az egyik lap azt írta róla, depressziós, miközben ő teljesen kiegyensúlyozottnak érzi magát. – Az őszi hónapok általában nyomot hagynak az emberen, ha rossz az idő, azt mondjuk, »egy picit depis vagyok«, de úgy tűnik, csínján kell ezzel a szóval, mert mások gondolataiban egészen más értelmet nyer. Szóval, egyáltalán nem vagyok depressziós, sőt nagyon aktívnak és lelkesnek érzem magam. Rengeteg akaraterő van bennem, ami ugyebár nem a depressziós emberekre jellemző. Mindenesetre a cikkel elérték, hogy a haverjaim naponta húzzanak ezzel a témával…”

A pekingi olimpia után Kucsera Gábor saját egyéni ambíciójának teret engedve, szakmabeliek háttértámogatását is bírva kiszállt a Kammerer Zoltánnal alkotott párosból – legalábbis az 1000 méteres, olimpiai számban –, hogy kipróbálja magát az egyesek között. Két szezon elteltével már leszűrte a következtetéseket: ami elég idehaza az egyeduralkodáshoz, az a nemzetközi színtéren kevés a kiugró szerepléshez, így két évvel a londoni olimpia előtt mégis más irányban kell elindulnia… Ennek megfelelően jövőre nem ragaszkodik mereven a K–1 1000 méteres számhoz: nyitott egy jó párosra vagy a négyesre is.

„A szezon végén azt mondtam magamnak: ez így nem mehet tovább! Tudtam, hogy sok mindenen változtatnom kell, és meg is tettem ezeket a lépéseket. Úgy érzem, jó úton haladok, és ezt a környezetem is értékeli. Az edzőm, Sári Nándi éppen a minap jegyezte meg, hogy nagyon tetszik neki a hozzáállásom. A munka most egy kicsit más, mint amit eddig megszokhattunk. Az őszi felkészülés egy részét Zala Gyurival kezdtem el, ő írta a kondi programomat, ő vezette az erőnléti munkát. Most már az egész csoport vele edz, és úgy látom, mindenki elégedett Gyuri edzésprogramjával. Rengeteget dolgozunk, de ez mindenkire jó hatással van. Én például két-három kiló izmot pakoltam magamra az elmúlt hetek során: szálkás, izmos, erős vagyok. Ugyanakkor az elmúlt hetek kedveztek annak is, hogy evezzünk, így három hetet a dunavarsányi edzőtáborban töltöttünk el.”

Kucsera nyolc válogatott társával együtt Törökországba utazott, a háromhetes tábort saját bevallása szerint vegyes érzésekkel várja.

„Egyrészt nagyon örülök neki, hogy még egy hónappal meg tudjuk nyújtani azt az időszakot, amelyet vízen töltünk el, ugyanakkor kicsit soknak érzem, hogy edzőtáborból edzőtáborba utazva töltjük nemcsak a tavaszi, de az őszi időszakot is. De nem nyafogok, most ez a feladat. Törökországban nagyon jó időnk lesz, húsz-huszonöt fokban tudunk majd tréningezni, és a napfény is jót tesz a depressziómnak… De a viccet félretéve: szakmai szempontok alapján nagyon várom ezt a tábort, ami azért is érdekes lesz, mert nem csak egyesben edzünk. Két csapathajót is magunkkal viszünk, vagyis már próbálgatjuk a négyeseket. Nem csak a mi csoportunk utazik Törökországba, velünk tart még Szalai Tamás, Dombi Rudolf és Gyökös Lajos, tehát azok a versenyzők, akik főként az ezer méterre fókuszálnak.”