Thomas Bach Gyurta Dániellel, Novák Katalinnal és Gyulay Zsolttal is találkozott Lausanne-ban (Fotó: Novák Katalin, Facebook)

 

– Köszönjük szépen az interjúlehetőséget, kezdhetjük?
– Természetesen, mindig szívesen beszélgetek azokkal a társaimmal, akik hozzám hasonlóan olimpikonok voltak.

– Nemrég egy hivatalos látogatás keretében találkozott Magyarország köztársasági elnökével, Novák Katalinnal, amelyen a MOB elnöke, Gyulay Zsolt és a NOB-tag Gyurta Dániel is jelen volt. Hogyan foglalná össze a találkozót, elárulná, mely fontosabb témák kerültek szóba?
– Barátságos, egyben gyümölcsöző találkozó volt, az olimpiai mozgalomban nagyra értékeljük Novák Katalin köztársasági elnökasszonyt. Közel áll a sporthoz és a sport értékeihez, pontosan ismeri a sport mindenkire gyakorolt pozitív hatását. Igazán jól értesült az olimpiai eredményeket illetően, és nagyszerű támogatója a magyar sportolóknak. Ez megalapozta azt, hogy olyan témákról beszéljünk, mint a 2024-es olimpiai játékok, az erős magyar csapat felkészülése az olimpiára. Természetesen a feszült nemzetközi politikai helyzetről, s annak a sportra is gyakorolthatásáról is beszéltünk.

Az ősztől újra két magyar tagja lehet a NOB-nak

Gyulay Zsolt: Fürjes Balázs méltón képviselné Magyarországot a NOB-ban

– A NOB-tagság nem az országnak, nem a nemzeti olimpiai bizottságnak jár, de ha történelmi perspektívából nézzük, Magyarország az egyike azon hat nemzetnek, amely alapítója volt a NOB-nak 1894-ben. Azóta is részesei vagyunk a szervezetnek, aktuális NOB-tagunk, Gyurta Dániel megbízatása viszont Párizs után lejár. Reménykedhetünk abban, hogy ezután is lesz Magyarországnak tagja a NOB-nak?
– Magyarország erős sportnemzet, az olimpiai mozgalom meghatározó tagja. Nagyra becsülöm a magyar sportot, szerintem mindig jók az esélyek erre, de sajnos ennél többet nem mondhatok, mert a tagválasztási folyamat a NOB egyik bizottságának kezében van, az készíti elő ezeket a döntéseket. Az igazgatótanács és én is csak később, nagy valószínűség szerint szeptemberben értesülök a javaslatukról.

– Magyarország régi álma az olimpiai rendezés, de a 2024-es pályázattól végül visszaléptünk. Azóta a világ legrangosabb nemzetközi sporteseményei közül többet is megrendeztünk, hamarosan pedig az atlétikai vb következik. Mit gondol, van-e esélye Magyarországnak arra, hogy nyári olimpia házigazdája legyen és ha igen, mikor?
– Szerintem Magyarország rekordot állított fel a sikeres nemzetközi versenyrendezések terén az olimpiai sportágakban. Ha jól tudom, több, mint húsz világbajnokságot és Európa-bajnokságnak adtak otthont az elmúlt öt évben, ami valószínűleg olimpiai csúcs, messze mindenki mást megelőzve. Ezen versenyek közül jó néhányat láttam, sikeresek voltak, a magyar emberek sport- és vendégszeretetéből, valamint a hatékony szervezőmunkából egyaránt profitálunk. Ha a NOB szempontjából nézem, az Agenda2020 program forradalmasította, fenntarthatóbbá és költségtudatosabbá varázsolta az olimpiai játékok megrendezését. Jó lehetőségnek érzem, ha ez beleillik Magyarország hosszú távú terveibe. Magyarország csodálatos rendező lehet, de először a magyar sportmozgalomnak, a kormánynak és az embereknek kell lépéseket tenniük. Ha ez megvan, mindenki elégedett lenne az olimpiai mozgalomban.

Novák Katalin és Thmas Bach Pierre de Coubertin NOB-alapító szobra előtt (Fotó: Novák Katalin, Facebook)

– A 2032-es olimpia már Brisbane-é, a 2036-os időpont viszont még nyitott. Ha megvan az akarat, és ha megtesszük a szükséges lépéseket, van reális esélyünk a 2036-os rendezésre?
– A 2036-os és az azt követő olimpiák helyszínéről még valóban nem született döntés, de vannak már érdeklődők. Jelentősen megváltoztattuk a folyamatot, arra fektetjük a hangsúlyt, hogy párbeszédet alakítsunk ki. A NOB saját szakértelmét felhasználva készen áll, hogy megtárgyalja az adott jelentkezővel, mi lenne a legjobb megoldás az ország, a város hosszú távú fejlődését szem előtt tartva. Ezzel együtt kitűnő körülményeket kell teremteni a világ legjobb sportolóinak. Bárki beléphet e beszélgetés bármely szakaszába, de a döntés a 2036-os házigazdáról valószínűleg 2026, sőt 2027 előtt nem születik meg.

– Tavaly az orosz-ukrán háború kitörése utána NOB azt javasolta, hogy az orosz és a fehérorosz sportolók ne vehessenek részt a nemzetközi versenyeken. Elnök úr, nem érzi úgy, hogy most már nehéz kihátrálni ebből a pozícióból, és arra kérni a nemzetközi szövetségeket, hogy ugyanezen sportolókat mégis engedjék versenyezni semleges zászló alatt a nemzeti himnuszuk lejátszása nélkül, hogy teljesíthessék a teljes kvalifikációs folyamatot a jövő évi olimpiára?
– Ez nem jelent kihátrálást az eddigi pozíciónkból. A javaslatokat akkor azért tettük meg, mert a kormányok egyszerűen magukhoz ragadták a döntési jogot, melyik sportoló melyik versenyen indulhat. Márpedig ez nem az adott kormányok döntése kell, hogy legyen, hanem a sportszervezeteké, mert aversenyeknek sportszakmai alapon, s nem egy kormányzat politikai véleménye alapján kell eldőlniük. Meg kellett védenünk a sport integritását. Időközben azt látjuk, a kormányok többsége megértette ezt, s azt látjuk, ismét a sportszervezetek döntenek. Sok sportágban máris részt vehetnek orosz vagy fehérorosz útlevéllel rendelkező sportolók. Így visszatérhettünk a küldetésünkhöz és döntésünkhöz, amely szerint az eredményeik alapján lehetővé kell tenni a sportolóknak az indulást, nem szabad büntetni őket az útlevelük miatt. Máris megrendeztünk két világbajnokságot olimpiai sportágban, cselgáncsban és tekvandóban, amelyben ezt a rendszert alkalmaztuk. Biztosítottuk, hogy egyetlen sportoló se vehessen részt, aki támogatja a háborút, mások viszont semleges színekben orosz és ukrán útlevéllel is versenyezhettek. Gördülékenyen ment minden, remélhetőleg ez így is marad. Az olimpiai mozgalom teljes mértékben tiszteletben tartja az ENSZ-deklarációt az emberi jogokat illetően, nagyra értékeljük és hálásak vagyunk a legutóbbi előterjesztésért, ami kimondja, támogatják a sport autonómiáját, és a döntést, mely szerint semleges színekben a két érintett ország sportolói is indulhatnak a versenyeken.

Fotó: MTI

– Van egy generáció, amely hiába készült fel az 1984-es olimpiára, a politikai bojkott miatt nem vehetett részt rajta. Ha most egy kicsit előretekintünk, lát rá reális esélyt, hogy bojkott nélküli olimpiát rendezhessenek jövőre Párizsban?
– Én is átéltem a bojkottot 1980-ban, ezért pontosan tudom, hogyan éreznek a sportolók. A mi felelősségünk a NOB-ban, hogy megfeleljünk az Olimpiai Chartának, és mind a 206 nemzeti olimpiai bizottság sportolóit engedjük indulni a nemzetközi versenyeken. Párizst illetően még nem született döntés, de megtesszük, ami lehetséges, így a 2024-es olimpia a béke és a sport egyesítő erejének igazi szimbóluma lehet.

– Friss hír az ökölvívás világából, hogy a NOB nem ismeri el az Umar Kremljov által vezetett nemzetközi szövetséget. Milyen kilátásai vannak, és mit üzen azon hagyományos olimpiai sportágak kedvelőinek Magyarországon, mint például az ökölvívás, súlyemelés, vízilabda vagy az öttusa, amelyek egy ideje nehézségekkel küszködnek a televíziós nézettséggel, a saját szabályaikkal és bírói rendszerükkel, vagy dopping szempontjából érzékenynek számítanak?
– Ami az ökölvívást illeti, a sportág és a bokszolók nem tehetnek arról a döntésről, amit a nemzetközi szövetség kapcsán kellett nemrég meghoznunk, sőt, az elnök nemzetiségének sincs köze hozzá. A szövetség irányításában különböző területeken súlyos problémákat találtunk. Értékeljük az ökölvívást, annak társadalmi és globális értékeit. Amikor meghoztuk a döntést, világossá tettük, hogy nem érinti majd a bokszot az olimpián, a kvalifikáció pedig folytatódik tovább. Minden ökölvívónak megadjuk a lehetőséget, hogy megélhessék olimpiai álmaikat 2024-ben Párizsban. Az öttusa helyzete teljesen más. Megreformálták a programjukat, mi pedig alaposan figyeljük ezt, és reméljük, az új formátum lendületet ad a sportág népszerűségének és elérhetőségének a fiatalok körében, mert az öttusának e téren még nyilvánvalóan sok a tennivalója. A nemzetközi jelenlét, a sportolók részvételi száma és az érdeklődés alacsony, ezért értékeljük, hogy a szövetség erőfeszítéseket tesz a sportág modernizálása és népszerűsítése érdekében. Hamarosan kiderül, ez hogy működik, de Párizsban remélhetőleg sikeres öttusaversenyeket és erős magyar versenyzőket látunk majd.

Fotó: Novák Katalin, Facebook

– Jól látható, hogy a NOB szeretné megszólítani a fiatalabb generációt, ezért néhány új, modern sportág máris része az olimpiának. Mit gondol azokról, amelyek Párizsban mutatkoznak be, és azokról, amelyek még sorban állnak, mint például a teqball, darts, padel vagy az e-sport?
– Sikeresnek bizonyult az a 2020-as kezdeményezés, miszerint új sportágakat vettünk be a programba. Egyértelműen látszott, hogy vonzóak a fiatal generáció számára, és láttuk, hogy ezek a sportolók beilleszkedtek az olimpiai közösségbe, s tisztelik az olimpiai értékeket. Párizsban bemutatkozik a breaktánc, és biztos vagyok benne, hogy látni fogjuk a fejlődést, ami kulcsfontosságú a sport és az olimpia jövőjét illetően. Be kell vonzanunk a fiatal generációt, miközben nem szabad elvesztetünk a hagyományos rajongókat sem, és úgy tűnik, ez Tokióban egész jól működött,s hiszem, hogy Párizsban is így lesz. Van egy rendszerünk, amely alapján a rendező ország javasolhat új sportágat, tehát ha egy nap Magyarországon rendeznek olimpiát, önök is javasolhatnak egy olyan sportágat, ami népszerű. Gyanítom, ez esetben például a teqballt is erősen fontolóra vennék.

A Thomas Bachhal készült magyar szinkronos interjút IDE kattintva lehet meghallgatni.

Csisztu Zsuzsa a hivatalos Instagram-oldalán is megosztotta, hogy beszélgethetett a NOB elnökével: