Várhidi Péter szövetségi kapitány ezekben a napokban az ugyancsak általa irányított U19-es válogatottal van elfoglalva: az együttes a jövő héten Eb-selejtezőtornán vesz részt Írországban. Ebből a szempontból sem mellékes számára a sok válogatottat adó MTK szereplése, de Dudás Ádám győri mellőzése sem. A kapitány arról is nyilatkozott, hogy ha nem is mi rendezzük a 2012es Eb-t, válogatottunk igenis résztvevője akar lenni a tornának.

Eredetileg nyelvész, filológus, aki tanulmányait részben Magyarországon végezte. Sportújságíró volt, futballbíróként világbajnoki szereplésig vitte, lapunk varsói tudósítója volt a nyolcvanas években. Nyolcadik esztendeje a lengyel szövetség elnöke, de az idén visszavonul, mert 54 évesen pályája csúcsára ért: „hazavitte” az Európa-bajnokságot, s mostantól a 2012-es torna szervezőbizottságában dolgozik. Michal Listkiewicz exkluzív interjút adott lapunknak.

A Honvéd edzőjének szerény, csöndes egyénisége nem kelt rémületet az ellenfelekben, pedig lassan kezdhetik megtanulni: Supka Attila csapataitól félni kell. Előbb kétszer bajnok lett a Debrecennel, most pedig Kispesten tesz csodát. A Bp. Honvéd sorra nyeri a meccseket a bajnokságban, mi több, keddi győzelmével (a 0–0-s első találkozó után Angyalföldön 2–1-re megverte a Vasast) bejutott a Magyar Kupa május 9-i döntőjébe.

Magára talált és egyre magabiztosabban masírozik az ezüstérem felé az MTK fiatal csapata. Az Újpest botlott, s így rögtön befogta a lilákat a bravúros győzelmet arató ZTE, de mindkét csapat túl messziről nézi a kék-fehérek hátát. Két szempontot (a pozitívumokat, illetve a negatívumokat) figyelembe véve azt vizsgáltuk, hogyan alakulhat az ezüstcsata.

Nem lehet, hogy most se sikerüljön! Kétszer már nekifutottunk, és mindkétszer elbuktunk. Akkor, a 2004-es és a 2008-as magyar kandidálás idején is a pályázat sajtósaként dolgozhattam, és ha megengedik, a sporttörténelmi tényeket saját emlékekkel fűszerezem meg. S közben töretlen lelkesedéssel vallom: három a magyar igazság!

Változott a létszám, a rendszer, az elnevezés, és valódi házigazdaszerep is csak 1980 óta létezik az Európa-bajnokságok történetében. Akkor az első jelentős döntés nyertesei az olaszok voltak, de nem bizonyultak jó házigazdáknak…

Az újonnan alakult futballakadémiák közös célja, hogy a labdarúgás presztízse emelkedjen, és rivalizálásuk legfeljebb addig terjedhet, amíg együttesen bővítik és erősítik a magyar futball piacát. Orbán Viktor beszélt erről, amikor csütörtökön rendhagyó módon politika helyett a felcsúti Puskás-akadémiáról értekezett sportújságírókkal.

Közeledik a tavaly decemberről ez év áprilisára halasztott döntés arról, hol rendezhetik majd a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot. Nos, minden fontos szempontot összevetettünk, és fél évvel ezelőtti értékelésünkhöz hasonlóan továbbra is állítjuk: versenyben vagyunk a világbajnokkal!

Aki látta, azt mondja, hogy pazar meccs volt a ZTE győri (azaz gyirmóti…) vendégjátéka. Sebők Vilmosnak persze nem tetszett annyira, hiszen kikapott a csapata, s ő kihagyott egy tizenegyest. Igaz, így is megszerezte 30. NB I-es gólját, és leszögezte, a zalaegerszegiek még nem mondtak le álmaikról.

Nem kincstári optimizmus vagy önmegvalósító jóslatnak szánt manipuláció: ebben a pillanatban tényleg úgy tűnik, hogy a horvát–magyar pályázat egyértelmű esélyese a 2012-es Európa-bajnokságért zajló versenyfutásnak.

„Nincsenek nézőink, nincsenek játékosaink, és így már edzőink sincsenek” – száz döbbent futballedző előtt ezzel nyitotta meg a szakma elitjének téli továbbképzését az MLSZ elnöke.

Lakás, autó, tetszőleges(!) havi fizetés, 40 millió líra aláíráspénz, s az édesapja is jöhet edzőnek – ezzel kereste meg 1947-ben az akkor húszéves Puskás Ferencet az olasz Juventus.

Az Európai Labdarúgó-szövetség véd elnöke csupán a szabadságát töltötte Magyarországon, de miután Hévízen felavatott egy futballpályát, és lerótta kegyeletét Öcsi bácsi sírjánál.

A réges-régi meddő vitában, vagyis miért olyan a magyar futball, amilyen, egyvalamiben mindenki egyet szokott érteni: siralmas a létesítményhelyzet. Magyarán: nincs hol focizni.

A forradalom utáni napokban Puskás Ferencet és családját az Európában túrázó Budapesti Honvéddal együtt Milánóban érte az ünnep.