A bajnokság kiszámíthatatlan versenyprogramja, a félig üres lelátók és a szurkolói rendbontások egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a Serie A anyagi hullámvölgybe került. Elemzések szerint a 2008–2009-es idény bevételeit tekintve a Bundesliga lekörözheti az olasz élvonalat.

Sokáig úgy tűnt, a brazil Ronaldo a Manchester City színeiben újra visszatérhet a világfutball élvonalába, a kísérlet azonban kudarcot vallott: az erőnléti gondokkal küzdő, egyesület nélküli támadó hiába ígért évi ötven gólt az angoloknak, a klub új arab tulajdonosai láthatólag nem szívesen költenének „lejárt szavatosságú árura”.

Miközben a Milan vasárnapi kudarca kapcsán mindenki Carlo Ancelotti vezetőedző billegő (ám a klubvezetők nyugtató szavai alapján fel azért még nem boruló) kispadjáról és az „egy karámba terelt sztársereg” koncepciójának működésképtelenségéről beszél, hajlamosak vagyunk elfeledkezni a győztesről: a Gian Piero Gasperini vezette Genoáról.

Könnyen belebukhat Carlo Ancelotti vezetőedző a Genoától elszenvedett bajnoki vereségbe (2–0), amellyel a Milan lecsúszott a tabella utolsó előtti helyére. A gárdával a legutóbbi kilenc meccsből hetet elveszítő szakember napokon belül munka nélkül maradhat.

Veszélyben Carlo Ancelotti pozíciója: ha a Milan vezetőedzője nem győz csapatával a Genoa elleni bajnoki mérkőzésen, könnyen munka nélkül maradhat. Az amúgy is hullámvölgyben lévő klub vezetőinél az verte ki a biztosítékot, hogy a Kakával, Patóval, Senderosszal megerősített gárda a hét közben a svájci másodosztályú Luganótól sima vereséget szenvedett.

Az angol közvélemény Németország 2001-es kiütéséhez (5–1) hasonlítja a válogatott horvátok elleni vb-selejtezőn aratott fényes sikerét (4–1), Fabio Capello szövetségi kapitányról zengedez ódákat, és a mesterhármast elérő Theo Walcott félelmetes teljesítményéről áradozik. Időközben az is kiderült, a zágrábi diadal titka talán csak egy másfél centis fémdarabka volt...

Szemkápráztató szépség, kivételes zsenialitás, lenyűgöző ötletesség – és kínos eredménytelenség. Ezek jellemezték a Ronaldinho és Andrij Sevcsenko nevével fémjelzett új Milant, amely a vérmes reményekre rácáfolva hazai pályán 2–1-re kikapott az újonc Bolognától.

Szinte teljes homály övezi Andrij Sevcsenko átigazolási ügyét, kérdések sora vár válaszra. Miért gondolta meg magát egyik napról a másikra a Chelsea? Mennyit fizetett a Milan? Vajon Kaká jövője is szóba került a tárgyalásokon? Mit kezdenek az olaszok egy sokadik sztárcsatárral?

Hatalmas meglepetésre a londoni rangadón a Fulham legyőzte az Arsenalt, a sikerből Gera Zoltán is kivette a részét, hiszen végigjátszotta a mérkőzést – több nagyszerű megmozdulása volt.

Úgy tűnik, az átigazolási időszak utolsó napjai leginkább a Chelsea szurkolói számára tartogatnak izgalmakat: miközben szeretett klubjuk mindenképpen szeretne megszabadulni a kolonccá váló Andrij Sevcsenkótól, jelentős anyagi áldozatot hozna Robinho megszerzéséért. A brazil elébe ment az eseményeknek: már el is búcsúzott a Real Madridtól.

Visszatért az olasz válogatott kispadjára Marcello Lippi, a csapatot a 2006-os világbajnokságon aranyéremig vezető szövetségi kapitány, az alkalom azonban egyáltalán nem sikerült ünnepire: a gárda Nizzában szerény 2–2-t ért el Ausztriával szemben. Olasz szempontból a mérkőzés talán egyetlen pozitívuma, hogy kiderült, a bajok nem oldódtak meg az edzőcserével.

Jól megtréfálta a futballsajtót Silvio Berlusconi és Roman Abramovics: miközben mindenki azt hitte, a Milan első embere és a Chelsea orosz tulajdonosa múlt heti ebédje során csak a politika és Braniszlav Ivanovics esetleges átigazolása került szóba, a két mágnás Andrij Sevcsenko klubváltásáról egyeztetett.

A Hull City menedzsere, Phil Brown a BBC Radiónak nyilatkozva kedden kijelentette, számításai szerint Halmosi Péter 48 órán belül csapata játékosa lesz. A tegnapi orvosi vizsgálatok után kiderült, a két klub már megegyezett, a Plymouth középpályása szerződését minden bizonnyal szerda délelőtt aláírja a Premier League újoncához.

Aki eddig azt gondolta, a szurkolók csak idény közben jelentenek tényezőt egy-egy klub életében, az elmúlt hetek olaszországi eseményeit figyelve kénytelen felülbírálni álláspontját. A Juventus hívei Dejan Sztankovics átigazolását megtorpedózták, Christian Poulsen szerződtetését erős bírálattal illették, Christian Vieri visszatérése pedig háborús helyzetet teremtett a játékos és az Atalanta kemény magja között.

Alaposan felkorbácsolta az indulatokat Manchesterben a Real Madridba kívánkozó Cristiano Ronaldo viselkedése: Sir Alex Ferguson menedzser maradása esetére poklot ígért a szélsőnek, mások büntetésből a tartalékcsapatba száműznék. Mindeközben a United megkezdte felkészülését – éppen a skót mester korábbi klubja, az Aberdeen ellen.

Sassuolo. A modenai városka nem nevezhető az olasz labdarúgás vidéki fellegvárának, négyezres stadionjában a tavasszal mégis ünnepet ültek, amikor a helyi futballcsapat kiharcolta a település eddigi második legnagyobb sportsikerét (a férfi röplabdacsapat huszonöt évvel ezelőtt kupát nyert) azzal, hogy feljutott a Serie B-be. Az osztálybeli ugrást minőségi követte, és a keret megerősítésének része volt az Interhez tartozó Filkor Attila megszerzése is.

Erre nem számítottak Milánóban: a Frank Lampard átigazolásán fáradozó Internazionale vasárnapi faxüzenetére a Chelsea határozott elutasító választ adott, leszögezve, nem tárgyal a középpályás elengedéséről.

Kedden a Sturm–Rapid mérkőzéssel rajtol az őszi-tavaszi lebonyolítású európai bajnokságok közül az első, egyben a legfurcsább elnevezésű, a „tipp3Bundesliga a T-Mobile támogatásával” néven futó osztrák élvonal – öt magyar játékossal.