Kézfogás az angol királynővel: a Toldi Miklós-vetélkedő békéscsabai győztese ámulatba ejtette őfelségét.

Ha Jonathan Wilsontól könyv jelenik meg, mindig örömteli pillanat az elmélyült futballismeretekre és árnyalt világértelmezésre fogékony olvasónak, az pedig a londoni futballszakíró lenyűgöző termékenységét dicséri, hogy ilyen ünnepi mozzanatra az elmúlt tizenhat évben tizenkétszer is sor kerül.

Matt Dickinson írása a Manchester United 1999-es varázsdiadalát járja körül.

A könyvet túlzás nélkül nevezhetjük a magyar sportirodalom utánozhatatlan remekművének, amely a sportújságírás klasszisának bölcsességével, érzékenységével és magával ragadó stílusában dokumentálja egyetlen mérkőzés minden rezdülését.

Budapest későbbi első embere érhetett először lábbal labdához.

A háromszoros olimpiai bajnok története a B32 Parkmozi programján is helyet kapott.

The national stadium was named after the most famous Hungarian twenty years ago, and the 2002 Hungarian national team also attended the ceremony

Az ünnepi megemlékezésen részt vettek a 2002-es válogatott tagjai is.

A Braun Józsefről szóló írás a száz évvel ezelőtti labdarúgás figyelemre méltó dokumentuma is.

A harmadgenerációs kivándorlót már nem hívták Lőrincnek, igaz, Lawrence-nek sem gyakran: az amerikaifutball történetébe Larry Csonka néven vonult be.

„Én is Farkas vagyok, te is Farkas vagy, ne hozzunk egymásra szégyent!”

Az alkalmi tornán győzött a Szatmár-vidéki cigányválogatott, nyert a börtönőrök és a megszűnt falusi csapatok legjobbjai ellen is.

Nyolc falu, nyolc megszűnt csapat, nyolc reményt adó újjászületés: a kiállításból regionális mozgalom született.

A helybeli sportpionírok kihívásairól is tanulságos képet ad a Watermen című, angol nyelvű könyv.