Óriási meglepetést nem szerez het egymásnak szombaton az MKB Veszprém és a Gummersbach, hiszen a játékosok és az edzők jó ismerősök, tökéletesen kitalálják egymás gondolatát is. Nyitott könyv mindegyiküknek a másik taktikája, ismerik egymás edzésmódszerét, erőnléti, sőt lelkiállapotát is.
Honnan ez a különleges tudás?
TAKTIKA
A videoelemzéseken túl fontosak a személyes ismeretségek, a baráti és szakmai kapcsolatok. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: Fazekas Nándor a veszprémi klubból tavaly került Gummersbachba, míg Mocsai Lajos edző 2005 márciusától az évad végéig ült a német együttes kispadján, és vezetésével a gárda a Bundesliga középmezőnyéből az ötödik helyre jött fel, s EHFkupa-elődöntőbe jutott.
Az új BL-évadban aztán egymásba botlott a Gummersbach és az MKB, aminek egyikük sem örült. A Köln Arenában októberben kiderült, nehezen bírnak egymással, ugyanakkor az edzők mind az ellenfelet, mind saját csapatukat illetően újabb tanulságokat vonhattak le az ütközetből.
TEMPÓJÁTÉK
Rohanós, hatalmas iramú csata zajlott Kölnben (mindkét együttes 64 támadást vezetett), s hasonló tempóra számíthatunk szombaton is. Az MKB egy hónapja nem titkolta, hogy győzni, de legalább egy pontért indult Németországba – ám üres kézzel tért haza (30–32). Pedig szerette volna kiköszörülni a Celje elleni otthoni csorbát (24–24). Mocsai Lajos csapatának a feladat azért is tűnt megoldhatónak, mert a Gummersbach a Bundesligában csak lassan lendült formába, ráadásul sérülések tizedelték (a legérzékenyebb vesztesége, hogy a csapatkapitány Gudjon Sigurdsson, az izlandi balszélső hónapokra harcképtelenné vált, miután megműtötték a vállát).
KAPUSTELJESÍTMÉNY
hetett azt mondani, hogy esélytelenül érkezett Kölnbe (a Gummersbach itt fogadja európai kupaellenfeleit és legerősebb Bundesliga-vetélytársait), és Dejan Perics kapus, valamint Iváncsik Gergő vezérletével okos, látványos és eredményes játékkal kezdett. Perics klasszis játéka és bravúrsorozata meghatározta a mérkőzés alakulását, jórészt ne
folytatás...
