Ha valaki az éppen egy apróbb turpisságban elmélyedő Honvéd-tábor tagjainak azt mondja, hogy fiúk, felesleges elcsenni ezt a Dunaújváros feliratú táblácskát, nemsokára büszkék lesztek a csapatra, veretlenül vezetitek az NB I-es táblázatot, és egyenrangú partnerei lesztek a Hamburgnak, hát bizony Pini-kolbászt vágtak volna az illetőhöz.
Vagy legalábbis hibbantnak titulálták volna. Pedig nem volt az olyan rég, a legendás futballisták egész sorával büszkélkedő kispesti alakulatot egyszerűen „ki akarták lopni” onnan, ahová mindig is tartozott, Kispestről. Nagyon is komoly terv volt, hogy a klub majd Szegeden, Kecskeméten, esetleg Dunaújvárosban kap szállást, kvártélyt, s talán dresszt és futballcsukát. Egy olasz üzletember, bizonyos Piero Pini magánakciója volt mindez, hogy aztán, mint a mesében, egyszer csak minden jóra forduljon. Ehhez kellett rengeteg pénz, és persze annak a pénzesládának a gazdája, George F. Hemingway.
Itthon a legtöbb klub vezetői és szurkolói évek, évtizedek óta siránkoznak, hogy mekkora a lemaradásunk, hogy nincs remény a felzárkózásra, és hasonlók. A Honvéd villámkarrierje bebizonyította, ha egy tulajdonos nem sajnálja a saját vagyonát stadionfelújításra, hazai szinten kiemelkedő képességű játékosok vásárlására, akkor az bizony akár még kereshet is a bolton. Mert íme, Hemingway úr kicsinosította a Bozsik-stadiont, s láss csodát, világ, az évekig ezer, kétezer néző előtt játszó kispesti alakulat nézőszáma sokszorosára emelkedett.
A csapat szerződést kötött a szerencsével is, de ahogy mondani szokták, Fortuna segítségét is ki kell érdemelni, s ez a Honvéd bizony megérdemelte a tizenegyespárbajjal kivívott, Debrecen elleni kupagyőzelmet, és rászolgált az előző UEFA-kupaselejtezőkörben is a továbbjutásra. Nincs varázslat, nincs titok: a szisztematikus munka, a tulajdonos elszántsága és sikeréhsége, no meg Supka Attila tudása egészen messzire repítette a kispesti alakulatot.
Olyan messzire, hogy csütörtök este bizony bosszankodhattunk, hogy nulla nulla lett a Hamburg elleni meccs vége. Mert a Honvéd – és ezt még a legkritikusabb szurkolóknak is el kell ismerniük – technikásabban, gólveszélyesebben futballozott a németeknél, s ami még ennél is nagyobb szó, erőnlétben és a test test elleni küzdelemben is felvette a harcot a nevesebb ellenféllel.
A recept látszólag egyszerű: ha van pénz, akkor van jövőkép, lesz eredményes csapat, visszatérnek a szurkolók, és újra szerethető gárda lesz a Honvéd. Érdemes utánozni a modellt...
SINKOVICS GÁBOR