Varázslatos afrikai piac

Diszkrét kakaskukorékolás teszi valószerűbbé a csevejt.
Már-már Libreville-ben érezzük magunkat, hovatovább az Issiémou família külvárosi portáját is látni véljük. Thierrynek, a ház 23 éves urának, a gaboni válogatott csapatkapitányának hangja meglepetésről árulkodik, mégis gyorsan kötélnek áll.

„Mindenekelőtt azért döntöttem a Debrecen mellett, mert a próbajáték során végig éreztem, hogy számítanak rám – mondja a telefonba kellemes tenorján Thierry Issiémou, a DVSC-TEVA legutóbbi szerzeménye. – Szimpatikus volt a közeg, az a nyitottság, ahogy a játékosok fogadtak, de a klubvezetők határozottsága is kedvezően befolyásolta a döntésemet: gyorsak voltak, tudtommal első osztályú belga klubokat előzött meg a magyar bajnok. Alain Giresse, a válogatott szövetségi kapitánya örömmel vette, hogy Európába igazoltam.”

Ma is kincsesbánya a fekete kontinens

Az egykori gyarmattal kiterjedt diplomáciai, gazdasági és sportkapcsolatokat ápoló franciák számára az utóbbi téren valóságos kincsesbánya a fekete kontinens, természetes, hogy a védekező középpályás ügyeit francia menedzser viszi.

„Partneremmel együtt úgy véljük, Issiémou elég érett a nyugat-európai szereplésre is, mindamellett a debreceni szerződés olyan lépcsőfok, amelyet megítélésünk szerint érdemes közbeiktatni, noha a játékos számára a kontinens nyugati része, egy elismert bajnokság jelenti a célt – mondja Paunoch Péter, a francia iroda, egyben Issiémou magyarországi képviselője. – Az afrikai bajnokságok zöméhez képest a magyar még mindig előrelépést jelent az onnan érkező futballistáknak, a minőséget illetően persze az sem titok: Gabonból legközelebb is kizárólag sokszoros válogatott játékost ajánlanék Magyarországra.”

Thierry Issiémou szinte kölyökként, 17 évesen öltötte magára először a „párducok” citromsárga mezét, alig valamivel azt követően, hogy profi szerződést kapott az USM Libreville-től. A megkérdezett menedzserek véleménye megoszlik abban a tekintetben, hazájában havonta mekkora összeg ütheti a markát egy Issiémouéhoz hasonló tudású afrikai játékosnak. Tapasztalataik szerint bizonyos országokban egy válogatott futballista sem keres többet 200-300 dollárnál, máshol viszont a tisztes megélhetést garantáló 1000-1500 dolláros summa sem ritka. A szerényebb európai szerződés is nehezen említhető ugyanakkor egy lapon a fekete-afrikaival. Összegezve: a kontinensükről érkező afrikai játékosok jelentős hányada felettébb olcsó – még költséghatékonyabb persze a transzfer, ha szabad státusú labdarúgót sikerül „kipecázni”.

Debrecenben mindig beváltak a külföldiek

Honi viszonylatban a DVSC-TEVA ebből a szempontból „piacvezető”. A Loki az utóbbi években kivételes esetben fizetett légiósért – és magyar játékosért, fűzhetjük hozzá –: ilyen unikum Bojan Brnovics, akiért (a Partizan Beograd illetékesétől származó információ szerint) 100 ezer eurót tett le az asztalra a csatárt az első idényben csupán kölcsönvevő magyar klub.

Mindazonáltal a debreceni virtus eleddig kifizetődőnek bizonyult: a külföldiek – egy-két kivételtől eltekintve – a tőlük remélt színvonalon teljesítettek, nem kis részt vállalva a csapat 2003-as és 2004-es bronzérméből, valamint tavalyi, illetve tavalyelőtti bajnoki címéből. Az átigazolási díjakat megspóroló hajdúságiak adott esetben a sérüléséből éppen felépülő labdarúgóra voksoltak, a választás azonban nem mindig jött be: Igor Bogdanoviccsal „jó lóra” tett a menedzsment, a szerb csatárénál veretesebb nevű macedón válogatottsági gólrekorderrel, a kiégett Georgi Hrisztovval viszont melléfogtak az elöljárók.


Az új játékosok a neten ismerkedtek a Lokival

A makkegészséges Thierry Issiémouért, illetve a szintén decemberben igazolt 22 éves francia-kameruni támadóért, Jimmy Tchanáért egyetlen eurót sem kellett átutalnia a magyar bajnoknak, amelyhez a hétfői újrakezdést követően újabb próbajátékosok érkeznek. Többek között a 21 éves nigériai Femi Opabunmi, a 2002-es világbajnokság legfiatalabb résztvevője is. A távol-keleti vb-n az Anglia elleni csoportmérkőzésen (0–0) 86 percet pályán töltő csatár esetleges megszerzése, illetve a két, immár szerződtetett labdarúgó tesztelésével egy időben Debrecenben próbálkozó (ám rövid úton kiebrudalt) afrikai játékosok hada a nációváltást sugallja.

„Mit mondanék magamról? – kérdez vissza Thierry Issiémou. – Higgadt típus vagyok, nem kerülöm a munkát, ennek köszönhetően sohasem voltak fizikai gondjaim. Az eddigi edzőim igazi csapatjátékosnak tartottak, olyannak, aki saját céljait sem feledi, de tudja, hogy egyéni vágyainak beteljesülését a csapat jó szereplése segíti elő a leggyorsabban.”

„Gyors vagyok, és jobblábas – fogja rövidre az értékelést az ősszel klub híján a párizsi otthonához közeli sportcentrumban, egy harmadik ligás francia csapatnál edző Jimmy Tchana. – Nem sok mindent tudok Magyarországról, de – az internetnek köszönhetően – a DVSC-ről annál inkább. Bajnok és kupagyőztes akarok lenni a Debrecennel, csak ez foglalkoztat.”
Szép szavak.
A tettek beszédesebbek.k=kapus; h=hátvéd; kp=középpályás; cs=csatár
Forrás: dvsc.hu, NS-gyűjtés