Kína: nincs kegyelem

Bosszantó! Már hogyne lenne az! Nem véletlen, hogy a hír hallatán Szarka Krisztina sírva fakadt.
"Hogy hogyan élem meg? Hát így! – és csak potyogtak a könnyei. – A verseny utáni este már megsirattuk a lányokkal, hogy nem sikerült a csapatnak indulási jogot szerezni, és most az egyéni szerencsétlenségemmel is szembesültem… Nagyon fájdalmas, mert rengeteget dolgoztunk azért, hogy jól szerepeljünk a vb-n, és nem tudom, nekem lesz-e még lehetőségem arra, hogy egyáltalán a kvalifikációnak nekifussak. ”
Szarka Krisztina edzője, a görög születésű Ziszisz Tanaszisz is elkomorodott a hír hallatán.
"Bosszantó, hogy csak ennyin múlott a kvóta – magyarázta -, hiszen nagyon sokat dolgoztunk érte. Jövőre ott leszek Athénban, de csak a lelátón, nézőként. A sors kegyesebb is lehetett volna hozzánk, hiszen felejthetetlen élmény lett volna edzőként részt venni azon az olimpián, amelyet a szülőhazám rendez.”
Felejthetetlen élményre készülődtek az Arrowhead Pond Arénában is, hiszen közel 9000 ember látogatott ki a férfi csapatdöntőre, hogy megtekintse az Egyesült Államok diadalát. Stacy Maloney csapata a selejtezőben elképesztő menetelést produkált, Japánt és Kínát is megelőzve az első helyen szerezte meg az olimpiai kvalifikációt, és jutott be a döntőbe. Így méltán hitték azt, s természetesen ezt az újságok is világgá kürtölték, hogy a 2001-es genti vb-n még második helyezett csapat ezúttal megszerzi az Egyesült Államok első férfi világbajnoki csapataranyát.
Ám azzal nem számoltak, hogy a selejtezőben Kína elaltatta a világot. Vagy ha tudatosan nem is fogtak vissza az ázsiai ország versenyzői, amit a selejtezőben "eladtak”, azt a döntőben többszörösen kapták vissza. Lólengésben, ugrásban, korláton és nyújtón is a legjobb teljesítményt nyújtották, ezzel szemben az amerikaiak csak talajon és gyűrűn tudták bezsebelni a legmagasabb pontszámokat. A vesztüket Brett McClure lólengés-, valamint Morgan Hamm ugrásgyakorlata okozta, s az utolsó fordulókra egyértelművé vált: a kínaiak behozhatatlan előnyre tettek szert. A házigazdáknak azonban ki kellett "bekkelni” a japánok támadását, így az utolsó fordulóban sem dőlhettek hátra a pihenőszékeken, a maximumot kellett nyújtaniuk.
Sikerült!
Gent után két esztendővel ismét a dobogó második fokára állhattak fel.
És hogy az Egyesült Államok sportszerűségből jelesre vizsgázott, azt bizonyítja, hogy a közönség a kínai csapat teljesítményét ugyanolyan tapsviharral díjazta, mint az amerikai együttesét.

Olimpiai kvalifikációs világbajnokság, Anaheim

Férfiak. Döntő.
Világbajnok: Kína (Teng Haj-pin, Hsziao Csin, Li Hsziao-peng, Hszing Ao-vej, Liang Fu-liang, Jang Vej, Huang Hszü) 171.996, 2. Egyesült Államok (Brett McClure, Paul Hamm, Morgan Hamm, Blaine Wilson, Jason Gatson, Raj Bhavsar, Alexander Artemev) 171.121, 3. Japán (Joneda Iszao, Tomita Hirojuki, Kaszamacu Akihiro, Cukahara Naoya, Jamada Tacuja, Kasima Takehiro, Szato Ju Si) 170.708, 4. Oroszország (A. Nyemov, A. Bondarenko, J. Krilov, Ny. Krjukov, J. Podgornyij, G. Grebenkov, A. Golocuckov) 168.771, 5. Románia (M. Dragulescu, M. Urzica, D. Potra, R. Seraliu, I. Suciu, C. Nemes-Bufu, I. Covaci) 167.909, 6. Dél-Korea (Jang Tae Szeok, Cso Szeong Min, Kim Dae Eun, Li Szun Szung, Sin Hjung Ok, Jang Tae Jung, Ju Von Kil) 166.283, 7. Franciaország (G. Da Silva, P-Y. Beny, E. Casimir, C. Guille, D. Karbanenko, F. Marée, J. Mounard) 165.546, 8. Ukrajna (O. Beres, V. Goncsarov, R. Mjezjencev, A. Mihajlicsenko, O. Szvitlicsnij, Sz. Vjalcev, R. Zozulja) 165.108

Nők. Csapat.
Selejtező (8 nemzet jutott a döntőbe, 12 olimpiai kvalifikációt szerzett): 1. Kína 148.671, 2. Románia 148.120, 3. Egyesült Államok 147.697, 4. Ukrajna 146.994, 5. Oroszország 145.572, 6. Spanyolország 145.409, 7. Ausztrália 144.758, 8. Brazília 143.946, 9. Nagy-Britannia 143.046, 10. Franciaország 142.835, 11. Kanada 142.560, 12. Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 142.198, …24. Magyarország (Csire Anna, Drótos Nikolett, Gál Kitti, Kiss Renáta, Péntek Tünde, Szarka Krisztina) 132.883
Egyéni összetett. Selejtező (a csapateredmények alapján 24 tornász jutott a döntőbe): 1. Elena Gomez (spanyol) 37.549, 2. Memmel (amerikai) 37.449, 3. Horkina (orosz) 37.249, 4. Jarocka (ukrán) 37.062, 5. Fan Je (kínai) 36.823, 6. Pavlova (orosz) 36.812, …80. Szarka Krisztina (magyar) 33.249, 81. Péntek Tünde (magyar) 33.173, …96. Kiss Renáta (magyar) 32.762, …114. Gál Kitti (magyar) 31.898

Szerenkénti selejtezők (a csapateredmények alapján 8 tornász jutott a döntőbe). Ugrás: 1. Monica Rosu (román) 9.462, 2. Zamolodcsikova (orosz) 9.437, 3. Pavlova (orosz) 9.431. Felemás korlát: 1. Lin Li (kínai) 9.637, 2. Kupets (amerikai) 9.625, 3. Fan Je (kínai) 9.612. Gerenda: 1. Fan Je 9.712, 2. Ponor (román) 9.662, 3. Li Ja (kínai) 9.625. Talaj: 1. Catalina Ponor 9.537, 2. Gomez 9.537, 3. Dos Santos (brazil) 9.512

Vereckei István: Ez a kudarc az egész magyar csapat felelőssége

– Ahogy látom, nem sokat aludt…
– Nem igazán jött álom a szememre, a történtek, ami azt hiszem érthető is, még sokáig álmatlanságot okoznak majd – mondta Vereckei István szövetségi kapitány az Arrowhead Pond Aréna lelátóján üldögélve.
– A kudarc okát kereste éjszaka?
– Nem, sokkal inkább értetlenkedtem. Az okok, mert bizony több miértje van ennek a gyenge szereplésnek, egyértelműek.
– Éspedig?
– Kezdem azzal, hogy ilyen bátortalanul, önbizalom nélkül nem lehet kiállni világversenyen, mint ahogyan a versenyzőim tették. A válogatott nagy része, tisztelet a kivételnek, abban a pillanatban megremegett, amikor kivonultunk a csarnokba. Pedig megtettünk mindent, az edzésmunkánkra, a felkészülésre nem lehetett panasz. Csak anynyi, hogy gyakorlatilag a fél válogatott sérülésekkel bajlódott. Íme még egy ok, amivel meg lehetne magyarázni ezt az eredményt. A felkészülési időszakban Gál, Detrői, Lőrik, Király és Takács is kisebb-nagyobb sérülésekkel küzdött. Pechünkre Király a verseny előtt sántult le, míg Takács például az egész felkészülési ciklust vállszalagszakadással csinálta végig. Az edzéseken mindig taktikáznom kellett, hogy kit, milyen mértékben terhelhetek le.
– Már megbocsásson, de ezeknek a sérüléseknek végig a tudatában voltak, mégis, az eredmény ismeretében irreálisnak tűnő célt tűztek ki a legjobb tizenkét csapat közé kerüléssel…
– Valóban, el kell ismernem, hogy irreálisak voltak az elvárásaink. A csapat a versenyzők képességei alapján a tizenhárom-tizennyolcadik hely valamelyikének az elérésére, vagyis két olimpiai hely megszerzésére lehetett volna hivatott.
– De ez sem sikerült, hiszen végül a huszonegyedik helyet szerezték meg.
– Hogyan is sikerülhetett volna olyan gyermekded hibákkal, amelyeket a verseny elején produkáltak a fiúk?! Ki hitte volna, hogy Detrői Zoltán nyújtón megcsinálja a legnehezebb elemet, majd a legkönnyebb résznél korrigálnia kell. Nem gondoltam volna, hogy Király és Takács elszáll talajon, és nem számoltam azzal sem, hogy Detrői, Takács és a Világkupa-dobogós Fekete Levente is ront lólengésben.
– Ám ezek a hibák nem a csekély képességekből adódnak.
– Részben abból. El kell fogadnunk, hogy a magyar válogatott tagjai nem világszintű tornászok, akik álmukból felkeltve is hozzák magukat. Ők, bár korábban ezerszer átrágtuk a gyakorlatokat, olykor úgy botladoznak, mint akik most tanulnak járni.
– Nem gondolja, hogy pszichésen nem voltak megfelelően felkészítve?
– Meglehet, hogy erre nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetnünk. Nem hittem volna, hogy ilyen szinten összeroppanak a feladat súlyától.
– A kudarcot mennyire érzi a magáénak? Hány százalékban érheti a versenyzőket kritika, és miben vállal ön felelősséget?
– Azt hiszem, ezt nem szabad elkülöníteni. Ez a kudarc az egész magyar csapat felelőssége. Nekem és a versenyzőknek ugyanúgy el kell vinni a balhét. De továbblépek… Nemcsak a mi felelősségünk, hanem az egész magyar tornasporté, hiszen amíg nincsenek edzők és nincsenek versenyzők, amikor gyakorlatilag hét emberből kell kiválogatnom azt a hetet, akivel utazhatok a világversenyre, addig nincs is miről beszélgetnünk.
– Ha hazatér, mi vár önre? Előfordulhat, hogy az elnökség lemondásra kényszeríti?
– Minden elképzelhető. Az biztos, hogy érnek majd minket, személy szerint engem bírálatok, és az is meglehet, hogy távoznom kell a kapitányi posztról. Sajnálni fogom, de akkor folytatom a munkát a versenyzőimmel. Csollány Szilvesztert például már több esetben sikerült felkészítenem úgy, hogy világversenyen aranyérmet szerzett. Miért ne jöhetne össze ez másokkal is?