Még élénken él az emlékezetünkben, amint a világbajnokság fináléjában Ronaldo kétszer mattolja Kahnt, a többség előtt még minden bizonnyal ott van Zidane fantasztikus, a Bajnokok Ligája-trófeát eldöntő kapáslövése, de máris itt az újabb sorozat kezdete.
Zinedine Zidane fantasztikus kapáslövésébôl született a BL eddigi utolsó találata
Zinedine Zidane fantasztikus kapáslövésébôl született a BL eddigi utolsó találata
Szerdán tíz találkozóval megkezdődik a BL 2002–03-as kiírása, az a maratoni menetelés, amely a május 28-i döntőig alighanem rengeteg beszédtémát ad majd a szurkolóknak. Pillanatnyilag hetvenkét csapat reménykedhet abban, hogy a vitrinjébe teheti a serleget, reálisan azonban körülbelül csak tucatnyian pályázhatnak erre. A legnagyobb esélyesek sora természetesen a címvédő Real Madrid nevével kezdődik, a királyi gárda sikere mellett mindegyik spanyol, angol, német vagy olasz csapat odaérhet a végelszámoláshoz, a többi náció bármelyik képviselőjének befutása már meglepetés lenne. Magyarországot a Zalaegerszeg képviseli az elitben, Bozsik Péter együttesétől már az is óriási – hogy mást ne mondjunk, emberfeletti – teljesítmény lenne, ha feljutna a főtáblára.
Andrij Sevcsenko (jobbra) vezetésével a Dinamo 1999-ben elôdöntôt játszhatott
Valószínűleg kevesen gondolták, hogy a francia kezdeményezésre 1955 őszén útjára induló sorozat ilyen hosszú életű és ennyire sikeres lesz. A L'Équipe című sportnapilap által a kontinens bajnokcsapatai számára életre hívott széria a Bajnokcsapatok Európa-kupája nevet kapta, igaz, eleinte akkor sem tévedtek volna sokat a "keresztapák”, ha Real Madrid-kupának hívják a viadalt. Az első öt kiírás ugyanis a királyi gárda diadalát hozta! A történeti hűség kedvéért említsük meg, hogy elsőként az Alonso – Atienza, Marquitos, Lesmes – Munoz, Zarraga – Joseito, Marchal, Di Stéfano, Rial, Gento összeállítású csapat ért a csúcsra, és egyszer, 1960-ban a magyar Puskás Ferenc is tagja volt a döntőben diadalmaskodó alakulatnak (a "Száguldó őrnagy” volt tehát az első magyar BEK-győztes). A hihetetlen Real-sztori végére a Benfica (a madridiakat kiejtő Barcelona segítségével) tett pontot, és ettől a portugálok akkora lendületet kaptak, hogy rögvest megvédték a címüket. 1963-ban született meg az első olasz (Milan), 1967-ben az első és utolsó skót (Celtic), egy évvel később az első angol (MU), 1970-ben az első holland (Feyenoord), 1974-ben az első német (Bayern München), 1986-ban az egyetlen román (Steaua), 1991-ben az első és utolsó jugoszláv (Crvena zvezda) diadal, majd 1993-ban az utolsó nagy európai futballnemzetként a franciák (Marseille) is csatlakoztak az elitszéria győztesei közé. A csapatok közül a Real Madrid a legeredményesebb kilenc sikerrel, mögötte tisztes távolságban, öt győzelemmel áll a Milan, majd néggyel-néggyel következik az Ajax, a Bayern München és a Liverpool. A Real ezzel a trófeahalmozással Spanyolországot az államok versengésében is az élre repítette, a tíz sikernél (a Barcelona szerezte a kiegészítő diadalt) tartó hispánokat az angolok és az olaszok követik kilenccel-kilenccel, majd az egyformán hatnál tartó hollandok és németek jönnek a sorban.
Persze, ez a sorozat sem tudott ellenállni a változások szelének. A BEK-et 1990–91-ben bonyolították le utoljára a hagyományos, egyenes kieséses rendszerben, azt követően már csoportmérkőzések is színesítették a programot. 1992-ben Bajnokok Ligájára keresztelték a sorozatot, majd 1996-ban jött az újabb forradalmi változás. A nagycsapatok nyomására az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) engedélyezte, hogy a legerősebb bajnokságokkal rendelkező országok az aranyérmes mellett a második helyezettet is nevezzék. Három év elteltével tovább csökkent az úgynevezett kiscsapatok esélye az igazán nagy dobásra, az 1999–2000-es kiírástól kezdve a topligák már három vagy négy csapatot delegálhattak a Bajnokok Ligájába, illetve annak selejtezőjébe. (Magyar csapat eddig egyszer volt főtáblás a BL-ben, az 1995–96-os kiírásban a Ferencváros egy győzelemmel, két döntetlennel és három vereséggel a harmadik lett a csoportjában.)
Az idei sorozatban is vannak újdonságok. A Zenyisz Asztana révén először van kazah egylet a mezőnyben, ráadásul arra is van egy hangyányi esély, hogy az első selejtezőkörben pályára lépő csapatok közül valamelyik eljusson a frankmilliókkal kecsegtető csoportkörig, ami szintén példa nélküli tett lenne. Ugyanakkor nyugodtan kijelenthetjük, történelmi lesz ez a sorozat is, elvégre utoljára juthatnak el a döntőig két csoportkörön keresztül az együttesek. Jövőre a második kanyart eltörlik, és a legjobb tizenhat gárda már egyenes kieséses rendszerben folytatja a csatározásait.
Győztesek – 1956–2002
1956
Real Madrid (spanyol)
1957
Real Madrid
1958
Real Madrid
1959
Real Madrid
1960
Real Madrid
1961
Benfica (portugál)
1962
Benfica
1963
Milan (olasz)
1964
Internazionale (olasz)
1965
Internazionale
1966
Real Madrid
1967
Celtic (skót)
1968
Manchester United (angol)
1969
Milan
1970
Feyenoord (holland)
1971
Ajax (holland)
1972
Ajax
1973
Ajax
1974
Bayern München (német)
1975
Bayern München
1976
Bayern München
1977
Liverpool (angol)
1978
Liverpool
1979
Nottingham Forest (angol)
1980
Nottingham Forest
1981
Liverpool
1982
Aston Villa (angol)
1983
Hamburg (német)
1984
Liverpool
1985
Juventus (olasz)
1986
Steaua (román)
1987
Porto (portugál)
1988
PSV (holland)
1989
Milan
1990
Milan
1991
Crvena zvezda (jugoszláv)
1992
Barcelona (spanyol)
1993
Olympique Marseille (francia)
1994
Milan
1995
Ajax
1996
Juventus
1997
Borussia Dortmund (német)
1998
Real Madrid
1999
Manchester United
2000
Real Madrid
2001
Bayern München
2002
Real Madrid
Menetrend
1. selejtezőkör (július 17., 24.) Tampere United (finn)–Pjunyik Jereván (örmény) Skonto Riga (lett)–Barry Town (walesi) Portadown (északír)–Belsina (fehérorosz) Dudelange (luxemburgi)–Vardar (macedón) FBK Kaunas (litván)–Dinamo Tirana (albán) Flora Tallinn (észt)–Apoel Nicosia (ciprusi) Zseljeznicsar (bosnyák)–ÍA Akranes (izlandi) Hibernians (máltai)–Shelbourne (ír) Torpedo Kutaiszi (grúz)–B36 Tórshavn (feröeri) Sheriff Tiraspol (moldáviai)–Zenyisz Asztana (kazah)
2. selejtezőkör (július 31., augusztus 7.) e.on-ZTE (magyar)–NK Zagreb (horvát) FC Bruges (belga)–Dinamo Bucuresti (román) Zilina (szlovák)–FC Basel (svájci) Skonto Riga vagy Barry Town–Levszki Szófia (bolgár) Dinamo Kijev (ukrán)–Tampere United vagy Pjunyik Bröndby (dán)–FBK Kaunas vagy Dinamo Tirana NK Maribor (szlovén)–Flora Tallinn vagy Apoel Nicosia Dudelange vagy Vardar–Legia Warszawa (lengyel) Boavista (portugál)–Hibernians vagy Shelbourne Maccabi Haifa (izraeli)–Portadown vagy Belsina Lilleström–Zseljeznicsar vagy ÍA Akranes Hammarby IF (svéd)–Partizan (jugoszláv) Sparta Praha (cseh)–Torpedo Kutaiszi vagy B36 Tórshavn Sheriff Tiraspol vagy Zenyisz Asztana–GAK (osztrák)
3. selejtezőkör (augusztus 13–14., 27–28.) Az itt bekapcsolódó csapatok Manchester United (angol), Newcastle (angol), Auxerre (francia), Bayern München (német), Internazionale (olasz), Milan (olasz), Barcelona (spanyol), Sturm (osztrák), Genk (belga), Olympiakosz (görög), AEK (görög), Feyenoord (holland), Sporting (portugál), Celtic (skót), Fenerbahce (török), Sahtar (ukrán), Rosenborg (norvég), Lokomotiv Moszkva (orosz)
1. csoportkör (játéknapok: szeptember 17–18., 24–25., október 1–2., 22–23., 29–30., november 12–13.) Az itt bekapcsolódó csapatok Arsenal (angol), Liverpool (angol), Lyon (francia), Lens (francia), Borussia Dortmund (német), Bayer Leverkusen (német), Juventus (olasz), Roma (olasz), Valencia (spanyol), Deportivo La Coruna (spanyol), Real Madrid (spanyol), Liberec (cseh), Ajax (holland), PSV (holland), Galatasaray (török), Szpartak Moszkva (orosz)
A további menetrend 2. csoportkör (játéknapok: november 26–27., december 10–11., február 18–19., 25–26., március 11–12., 18–19.) Negyeddöntő (április 8–9., 22–23.) Elődöntő (május 6–7., 13–14.) Döntő (május 28.)