A komputeres "csocsó” szerencsés résztvevői a Borsodi Sörgyár Rt. vendégeként kísérhette el Gellei Imre együttesét Lettországba.– Az egyik szurkolótól már kaptam is egy sms-üzenetet, amiben megköszönte az utazást, róla egyébként kiderült, hogy borsodi származású – mondta Fehér Imre, a Borsodi Sörgyár Rt. kommunikációs igazgatója. – Bevallom, egy picit irigylem a két szerencsés drukkert, mert bár Gellei Imre szövetségi kapitány igencsak biztatott az utazásra, amikor vasárnap este a margitszigeti Thermál Szállóban meglátogattam a válogatottat, sajnos nem kísérhettem el a csapatot. Szeptember ugyanis rendkívül tempós időszak a gyár életében, most készül a következő esztendő költségvetése, s ilyenkor szinte egymásba érnek a tárgyalások. Annak viszont örülök, hogy két drukkerrel erősíthettük a szurkolói csapatot.– Alighanem rá is fér a válogatottra a támogatás, hiszen az utolsó esélyt megragadni próbáló lettektől aligha számíthat kíméletre…– Eddig is kemény csatákat vívott a nemzeti együttes, de most már végképp élesbe fordult a négyszereplős versenyfutás, minden pontnak óriási a jelentősége. A rigai indulás előtti utolsó este elszántságot láttam minden játékos szemében, biztos vagyok benne, hogy egy becsületesen küzdő, harcos együttes lép pályára a Skonto-stadionban. Hogy aztán ez mire lesz elég, majd kiderül; mindenesetre ez a társaság eddig meccsről meccsre bizonyította, hogy jó szellemű közösség, jó felfogásban futballozik, és olyan futballisták alkotják, akik méltóak a szurkolók szeretére, bizalmára.– Azért az eredményesség a szponzornak sem lehet mellékes…– Amikor tavaly novemberben felvetődött az ötlete, hogy a Borsodi Sörgyár Rt. – akkor még az élvonalbeli bajnokság mellé – a válogatott támogatását is vállalja, előbb ki kellett kérnünk az Interbrew cégcsoport brüsszeli központjának előzetes jóváhagyását. A belgiumi beszélgetések során persze felmerült a kérdés, vajon milyen esélyei lehetnek a selejtezősorozatban a magyar együttesnek. Elmondtuk: a statisztikák nem mellettünk szólnak, hiszen harmincegy éve nem sikerült kikerülni az Európa-bajnokságra, de úgy véltük, Gellei Imre munkája garancia lehet a tisztes szereplésre. S lám, most van egy olyan csapatunk, amelyik két fordulóval a zárás előtt még verseng a továbbjutásért.– Nemcsak az Eb-emlékek vesznek a ködös múltba, a legutóbbi vb-szereplésért is tizenhét évet kell visszalapozni az évkönyvekben; ilyen előzmények után tulajdonképpen miért vállalták a válogatott szponzorálását?– A Borsodi Magyarországon nemzeti márka, hiszen huszonhat százalékos részesedéssel vezető a sörpiacon. Olyan ügyek mellé szeretnénk tehát állni, melyek a ország többsége számára fontosak, nagyon sokakat megmozgatnak. Noha a labdarúgás presztízse sokat romlott az utóbbi esztendőkben, a válogatott még mindig közügy, s ha a legkisebb siker van, rögtön megtelnek a lelátók. Emlékezzünk csak, milyen felfokozott érdeklődés kísérte a svédek vendégjátékát, s biztos vagyok benne, hogy a lengyelekkel vívandó zárómeccsre is megtelnek a Puskás-stadion lelátói.– A Borsodi támogatásának összegét mennyiben befolyásolja a válogatott végső helyezése?– Amikor négy esztendeje pályáztunk a főszponzori címre, olyan elképzelést tettünk le az asztalra, mely a maximumból, vagyis a világbajnokság megnyeréséből bontotta le lépésről lépésre a támogatás összegét. Akkor nem mi lettünk a befutók, s az újabb ajánlattételkor ez a lehetséges megoldás ki is került a csomagból. A szponzorációs díj tehát most fix összeg.– S mennyire elégedettek a pénzükért cserébe kapott szolgáltatással? A kívülálló tudniillik azt láthatja például, hogy egyenszerelésével már az edzéseken is profi csapat benyomását kelti a társaság – ellentétben a régi idők focijával, amikor mifelénk mindenki abban a trikóban tréningezett, ami éppen a keze ügyébe került…– Egy rossz szavunk sem lehet, a labdarúgó-szövetség nemcsak teljesíti a pontokba foglalt kötelezettségeit, de igyekszik egy kicsit többet is adni. Ez igazán üdítő meglepetés azok után, hogy a ligával három éven át csatáztunk, és a hiányos szolgáltatások miatt gyakorta a kompenzációról tárgyaltunk.– Ha már ön hozta szóba: miként áll a Borsodi Sörgyár Rt. és a Magyar Labdarúgóliga jogvitája, ami arról szól, hogy az MLL egyoldalúan megszüntnek minősítette az élvonalbeli bajnokság névszponzorációjáról 2001-ben született szerződést, és új névadót keresett?– Júliusban tárgyaltunk legutóbb a liga illetékeseivel, ám miután az Arany Ászokat kihirdették a tender győztesének, már nem volt miről beszélni. A jogászaink dolgoznak a keresetlevélen, hiszen a Borsodi nem tehet mást, mint hogy névszponzori státusának védelme érdekében bírósághoz forduljon; ez várhatóan még ebben a hónapban megtörténik. Hadd tegyem hozzá: nem vitatom az MLL vezetőinek jó szándékát, de mintha az utóbbi időben rossz eszközöket választanának a nemes célok eléréséhez.