Csupán a név nem változik

Akkoriban ráadásul új és modern volt a győri stadion.
Ám az idő, úgy tűnik, mindent és mindenkit megváltoztat. A nyolcvanas évek mintaarénája a XXI. századra elavult létesítménnyé vált. Ez nem baj, sőt, ha elolvassák az alábbi interjút, meggyőződhetnek róla, hogy ezúttal valóban félresöpörhetjük a nosztalgiát (megőrizve persze a győri zöld-fehérek legendás meccseinek emlékét…), hiszen valami készül, ultramodern stadion épül. S hogy ez nemcsak afféle ábrándozás, azt bizonyítja, hogy megkezdődtek a munkálatok.
Omlik, bomlik, romlik minden, de ez most a haladást, a korszerűsítést szolgálja. Buldózerek, gépek, csákányok dolgoznak, vernek szét mindent, hogy a romokon új aréna épüljön. A Győr amúgy is irigylésre méltó helyzetben van, hiszen a futball-kft.-t évek óta üzemeltető és életben tartó Quaestor Rt. nyugalmat és jövőképet ad a győri zöld-fehéreknek.

Harmincezresre bővíthetik a lelátókat

- Alighanem a közvélemény alaposan meglepődött, amikor meglátta az első híreket az ETO-stadion bontásáról, a fotókat a legendás létesítmény átalakításáról. Mert szó volt ugyan korábban arról, hogy felújítják, átalakítják az ETO létesítményét, de az ilyen híreket manapság már óvatosan fogadja mindenki. Ehhez képest Győrben már javában dolgoznak.
- Nem hiszem, hogy ezen csodálkozni kellene - mondta Tarsoly Csaba, a Quaestor Rt. és a győri futballcég tulajdonosa. - Szeretnénk, hogy a csapat minél előbb az új, impozáns létesítményben szerepelhetne. Ez persze még odébb van, a tervek szerint 2006 júniusára készülhet el az új aréna, amely, mondhatom, itthon talán a legmodernebb lesz.
- Nemcsak az ETO szurkolói várják kíváncsian a fejleményeket. Először is, hogy néz majd ki az átépített stadion?
- Olyan lesz, mint egy angol pálya. A lelátók közvetlenül az oldalvonal mellett magasodnak. Téglalap alakúra tervezték, s a két oldalsó lelátórész fedett lesz. Ez persze csak az első lépcső. Ha sikerül megnyerni az Európa-bajnoki pályázatot, és a horvátokkal együtt mi rendezhetjük meg a 2012-es kontinensviadalt, akkor szükség esetén az ETO-stadion harmincezresre bővíthető. Mert amúgy 2006-ra, az építkezések végére húszezer lesz a befogadóképessége.
- A stadionrekonstrukciós program keretében folynak a munkálatok?
- Az az igazság, hogy mi ezt a projektet megörököltük. Évekkel ezelőtt készült egy program, melyben különböző kategóriákba kerültek a stadionok, ám ez az akció lelassult, átalakult, sőt, tulajdonképpen meg is rekedt. Mi azonban nem hagytuk annyiban. Főleg azért, mert az ETO sportcentruma, ez a tizenhét hektáros terület a mi tulajdonunkba került. A Quaestor Rt. 2001. július hatodika óta tulajdonos, a Rába Rt.-től három különböző részletben vásároltuk meg a területet.
- Mennyibe került?
- Ez maradjon üzleti titok. ---- - Akkor annyit áruljon el, hogy mennyibe kerül majd a stadionépítés?
- Összesen tizenöt milliárd forintba. Ennek a nagy részét a Quaestor Rt. állja. Kapunk ötszáz milliót a helyi önkormányzattól, s majd ha elkészülünk a beruházással, utólag kilencszázmillió forintot az államtól. Mindezt nem panaszként mondtam, csupán a történeti hűség kedvéért. Miénk a terület, tehát erre tulajdonképpen mi magunk húzzuk fel az új arénát.
- Mi lesz még ezen a tizenhét hektáros területen?
- Például egy szórakoztató és szabadidőpark, valamint egy százszobás szálloda. Ezek mind-mind fontos részei lesznek az ETO-imidzsnek. S talán ezzel kellett volna kezdenem: építünk egy labdarúgó-kollégiumot is, amelyet Fehér Miklósról kívánunk elnevezni. Jelenleg háromszáz gyerek futballozik az ETO korosztályos csapataiban, terveinkben az szerepel, hogy ez a szám legalább hatszázra emelkedjen. Ebből aztán ki is következtethetjük, hogy amíg az ETO proficsapata az új ultramodern létesítmény öt százalékát használja majd, addig az utánpótlás a kilencvenöt százalékot birtokolhatja.

Végig a saját pályáján játszik az ETO

- Arra nem gondoltak, hogy nevet adjanak a stadionnak?
- Mondja meg, kiről nevezzük el a létesítményt? Palotai Károlyról? Hidegkuti Nándorról? Vagy Verebes Józsefről? Nem. Maradjon ez ETO-stadion, ugyanúgy, mint ahogy száz évig nevezték.
- Fontos kérdés, hogy az építkezés alatt hol játszik a Győr?
- Természetesen saját pályáján. Úgy leszünk majd, mint az Újpest, amikor készült a Megyeri úti pálya. Az egyik oldal le lesz bombázva, a másikon viszont nyugodtan ülhetnek majd a szurkolók. Nem hiszem, hogy ez különösebb törést okoz a csapat teljesítményében. Egyébként terveink szerint az idén már elkészül az első része a munkálatoknak. A játékoskijáró felőli oldalon várhatóan az őszre átadjuk a nyolcezer férőhelyes fedett lelátórészt. Ezt akár meg is ígérhetem, hiszen a kivitelező a Quaestor-csoport. Tárgyaltunk több helyi generálkivitelezővel, de az árban nem tudtunk megegyezni egyikükkel sem. Sebaj, majd mi elvégezzük a munkálatokat, a bontást, a szerkezetépítést, és helyi kivitelezőkkel a gépészeti és villanyszerelési feladatokat is. Büszke vagyok arra, ami mostanában Győrben zajlik. A csapat egyre jobb, a fiúk megérdemlik, hogy új, korszerű otthont kapjanak.


Legek

Első mérkőzés: 1977. augusztus 20.: ETO-Portimonense (portugál) 1-0
Első gól: 1977. augusztus 20., Onhausz Tibor (73. perc)

Első válogatott mérkőzés: 1982. szeptember 22., Magyarország-Törökország 5-0

Legtöbb gól: 1982. december 5.: ETO-Ózd 9-2

Legtöbb néző: 1983. május 22.: ETO-Ferencváros 28 000 néző ---- Győrben az első futballpálya a Vagongyártól kapott telken épült 1904-ben. Ezt a területet a gyár 1918-ban visszavette, így 1936-ig egy rendkívül rossz talajú játéktéren rendezték a mérkőzéseket. Győr egyik legnagyobb társadalmi eseménye volt, amikor 1936. május 21-én új pályát avattak. Az ETO-stadion VIP-termében még látható a Nagy Ernő építőmester nevét és az 1936-os esztendőt megörökítő emléktábla, amely a régi, Vagongyár melletti pálya lelátóján állt, és az akkori avatás tiszteletére készült. Azon a májusi délelőttön az ETO vízilabdacsapata 7-1-re legyőzte a MAFC együttesét, így délután kiváló hangulatban kezdődött meg az ünnepi ceremónia. A fő attrakció már nem sikerült ilyen fényesre, az Újpest proficsapata ugyanis 9:0-ra legyőzte az amatőr ETO-t.
A második világháború jelentős károkat okozott a pályán, a harcok befejeztével a sportolók is kivették részüket a helyreállítási munkákból. Az abban az időben korszerűnek számító, fedett lelátójú, fedett állóhelyű pályát azonban kinőtte az ETO, ezért már a hatvanas években megkezdődött egy modern stadion tervezése, és 1967-ben az építése. Pénzügyi és egyéb gondok miatt végül csak 1977 nyarán avatták fel, előbb az úttörőolimpiával, majd a Rába ETO nemzetközi labdarúgótornájával, Közép-Európa egyik ékszerdobozát. Az új modern stadiont Horváth Ede, a Vagongyár nagyhatalmú igazgatója álmodta meg, aki egy kanadai utazás során látott először színesre festett ülőhelyeket és betonkarélyt futballpálya körül. Nagy vita alakult ki akkoriban, legyen-e futópálya a játéktér körül, végül a futópálya mellett érvelők győztek, mert így volt hol felvonulniuk az úttörőolimpián résztvevő csapatoknak… ---- Palotai Károly olimpiai bajnok, az ETO 1963-ban bajnokságot nyert együttesének tagja, volt FIFA játékvezető, a Győri ETO FC örökös tagja: "Egy sportember számára szívet melengető érzés, ha a sport gazdagodik. A győri stadion újjáépítése régóta esedékes, és nagy öröm számomra, hogy valami elkezdődött. A terveket részleteiben ugyan nem ismerem, de remélem, az új stadion a kor követelményeinek megfelelő lesz. Ám egy új stadion csak közönséggel együtt értékes, ehhez pedig csapatra is szükség lesz, mégpedig olyanra, amely vonzza a drukkereket. Ma még csak remélem, hogy ez így is lesz, mert ez jelentené igazán a győri és a magyar sport gazdagodását."


Idősebb Somogyi József, a Rába ETO a és válogatott egykori középpályása: "Két évet játszottam az új stadionban, csodálatos érzés volt, de számunkra igazi hangulata a régi, vagongyári pályának volt. Örülök az építkezés elkezdésének, láttam a terveket, csodálatos stadiont álmodtak meg a tervezők. Remélem, hogy az álom megvalósulhat."


Verebes József mesteredző, az ETO-val két bajnokságot, két ezüstérmet és egy bronzérmet szerző tréner: "A jelenlegi stadiont a gyár építette, de a városé volt. Talán éppen ezért lehetett igazán családias a hangulat, mindenki szerette a csapatot. Igaz, rá is szolgált, hiszen a nyolcvanas évek elején sikert sikerre halmozott. A futball semmit sem változott, ugyanolyan szép, mint volt, ám az a környezet, amelyben ma működnie kellene, lehetetlenné teszi a minőségi labdarúgást. Kívánom, hogy a megépülő stadiont is érezzék magukénak a győriek, s legyen újra olyan csapatuk, amely miatt érdemes lesz meccsre járni."


Hannich Péter 27-szeres válogatott, az ETO kétszeres bajnokcsapatának tagja: "Számtalan emlék fűz a létesítményhez. 1977-ben játszhattam az első élvonalbeli bajnoki mérkőzésem, amelyet a Haladással vívtunk. Már külső szemlélője voltam a stadion fokozatos pusztulásának, mely napjainkra valóban életveszélyessé vált. Nagyon remélem, hogy az új stadion is csodálatos lesz, és a mi időnkhöz hasonlóan sok telt házas mérkőzést rendeznek benne."


Póczik József 14-szeres válogatott, az ETO kétszeres bajnoka: "Csodálatos mérkőzéseket játszottunk az akkor modernnek számító stadionban. Most kicsit fáj a szívem, de ez az élet rendje, elkerülhetetlenné vált a felújítás. Remélem szép aréna születik, ám előbb talán csapatot kellene építeni, olyat amelyik - mint a mi időnkben - megtölti a lelátókat."