A csapategység húzta ki a mieinket az olimpiára - számkavalkád

Természetesen kizárólag a statisztikák alapján nem lehet megítélni egy csapat, vagy játékos teljesítményét, de sok dolog kirajzolódik a számadatokból. A mieink esetében árnyalja a képet, hogy a harmadik meccsen az addig kevesebbet vagy egyáltalán nem játszók kaptak szerepet.

A magyar válogatottra mindig is jellemző volt, hogy igazán akkor tudott kiemelkedően szerepelni, ha összeállt a védekezése, amit jó kapusteljesítmény egészített ki. Nos, kapusainkra ezúttal sem lehetett panasz, Fazekas Nándor és Mikler Roland is jó százalékkal védett. Utóbbi 40 százalékával az élen zárt a göteborgi mezőnyben, míg Fazekas a harmadik legjobb lett. A védelemből ugyan az utolsó pillanatban kiesett Ilyés Ferenc, de Schuch Timuzsin megbízhatóan teljesített a falban, a legfontosabb meccsre, a Macedónia elleni nyitányra pedig láthatóan alaposan felkészítette a fiúkat Mocsai Lajos.

A magyar csapatból Császár Gábor nevéhez fűződik a legtöbb lövés és a legtöbb gól is (12/23). Ezzel azonban leszorult a torna dobogójáról, ahol Kiril Lazarov (18), Kim Andersson (13) és Naumcse Mojszovszki (13) kapott helyet. Mezőnyjátékosaink közül Schuch Timuzsin próbálkozott a legkevesebbszer, ám mivel egyetlen lövése célt ért, az övé a legjobb lövőszázalék. Császárhoz hasonlóan Lékai Máté is bátran lőtt, azonban kisebb hatékonysággal.

Átlövőink közül az első két mérkőzésen szereplő Pérez Carlos nyújtotta a legjobb teljesítményt, Katzirz Dávid ugyan valamivel jobb százalékot tud felmutatni, ám lényegesen kevesebbszer próbálkozott. Mocsai Tamás játékán látszott, hogy a Flensburgban nem sok játékidő jut neki, Krivokapics Milorad hasznosabb volt ezúttal nála, főleg a Macedónia elleni, létfontosságú találkozón ment neki.

Iváncsik Gergő az első két meccset végigjátszotta, teljesítményét néhány kihagyott ziccer és egy elhibázott büntető rontotta, a másik szélen Gulyás Péter 10-ből hatszor volt eredményes a neki jutó 90 perc alatt.

A svédek elleni, gyakorlatilag tét nélküli mérkőzésen az addig kevesebbet vagy egyáltalán nem játszók kaptak lehetőséget. Vadkerti Attila és Harsányi Gergely maximálisan élt ezzel, utóbbi a selejtezőtorna során csak büntetőből hibázott, igaz, abból kétszer is. Két legfiatalabb átlövőnknek biztosan lesz még jobb meccse is, hiszen Putics Barna (1/5) és Ancsin Gábor (0/4) is jóval többet tud annál, mint amit a házigazdák ellen mutatott.

Első számú beállónk ezúttal is Zubai Szabolcs volt, akit Göteborgban a szokásosnál kevesebbszer tudtak társai megjátszani, ugyanakkor kulcsszerep hárult rá a védekezésben, a macedónok ellen kiválóan semlegesítette Kiril Lazarovot. Iváncsik és Fazekas mellett Zubai töltött még több mint 100 percet a pályán. A svédek ellen szóhoz jutó Szöllősi Szabolcs igen aktív volt, ám ötből csak két lövése végződött góllal.

A négy résztvevő válogatott közül a mieink kapták a legtöbb két perces büntetést (15 darab), ám ezeket a periódusokat többnyire nem tudták kihasználni az ellenfelek, míg mi többször is gólokat tudtunk szerezni alatta. Válogatottunk összesen 164 támadást vezetett a hivatalos statisztika szerint, és 49 százalékkal befejezve ezeket. Ha csak a gól/lövés mutatót nézzük, akkor 52 százalékkal zártunk.

Tételesen lebontva a 80 dobott gólunkból 17 született a hatosról, 18 szélről, 6 hetesből, 22 a szaggatottról, 6 lerohanásból, míg 11 betörésből. Ezeket összevetve a többi válogatottal szembetűnő, hogy szélről sokkal eredményesebbek voltunk (82 százalékkal zártunk, szemben például a macedónok 57-jével), azonban lerohanásból több ziccert is elhibáztunk, és a szaggatottról is a miénk a legrosszabb lövőszázalék (31 %).