A spanyolok elvették a horvátok veretlenségét

FRANCIAORSZÁG–SZLOVÉNIA

1. félidő

A szlovének lelkes, lendületes és gólerős játékukkal a kezdés után meglepték a még mindig kicsit tompának tűnő – természetesen kéretik ezt önmagukhoz mérten érteni – franciák ellen. Negyedóra elteltével a szlovénok 8–4-re is elhúztak, és bizony a franciák nagyon megköszönhették, hogy a hajrában elkapkodott szlovén befejezések után könnyű gólokkal fel tudtak zárkózni. Harmincpercnyi játékot követően egy gól volt már csak a szlovénok előnye (15–14).

2. félidő

Tíz percig nem változott döntően a játék képe: a szlovénok vezettek, a franciák kapaszkodtak. Igaz, ez már másfajta kapaszkodás volt, hiszen ott lihegtek szorosan az ellenfél nyakában, bármikor átvehették a vezetést. Erre bő tíz percet kellett várni, akkor emberelőnyöket gólra váltva vette át az irányítást a címvédő a picit fáradó, picit felpuhuló szlovénok ellen. A hajrá azonban így is izgalmasan alakult. A szlovén szurkolók és az esti mérkőzésre időközben már hangpróbát tartó horvátok „párbaja" közepette – azért a kéttucatnyi francia szurkoló is hallatott magáról – egyenlő állásról, 25–25-ről indult az utolsó öt perc. Akkor hetesből, majd egy kontra végén szerzett pazar, csavart góllal meglépett kettővel az emberfórban játszó francia együttes. A szlovénok nagyot küzdöttek, de csak egy gólt tudtak lefaragni a hátrányból, így kettővel kikaptak a góllal végszavazó franciáktól (28–26).

Érdekes és érdemes megemlíteni, a szlovének legjobbja a hét lehetőségéből hatot gólra váltó Luka Zvizej, a szegediek korábbi légiósa lett.

SPANYOLORSZÁG–HORVÁTORSZÁG

1. félidő

Óriási horvát szurkolás mellett a kezdés a bátor spanyoloké volt (3–0), de erőre – még milyenre – kaptak a horvátok, akik a 7–0-s periódussal megléptek. Szélről, átlövésből, de döntően indításból és gyors támadások végén voltak eredményesek. A horvát drukkerek belelkesültek, a rendezők reménytelen vállalkozásba kezdtek, amikor az ülőhelyen álló és tomboló szurkolókat arra próbálták ösztönözni, hogy foglalják el a helyüket. Ez már csak azért sem mehetett, mert vélhetően többen voltak a szektorban, mint amennyi ülőhely volt. Így a többség állva maradt.

A spanyolok a nagy horvát rohanás közben időt is kértek, de soraikat csak a 13. percre sikerült rendezniük. Onnantól kezdve egyenlő erők küzdöttek a pályán, a spanyolok mínusz négyről megérdemeltem jöttek fel kettőre. A két csapatban a kapusok kiválóan teljesítettek, de a védekezések is kőkemények voltak. A horvát közönség a veszprémiek légiósát, Mirko Alilovicot éltette folyamatosan – volt rá ok éppen hét, ennyi bravúrt mutatott be tizenhét lövésnél –, zúgott a „Mirko, Mirko!". De megérdemelte volna ugyanezt a túloldalon José Sierra is, ha társait és néhány spanyol nézőt kivéve lett volna, aki neki drukkol, mert nem volt (11–14).

2. félidő

A második félidő elején a szélső, Victor Tomás triplájával a spanyolok 3–0-s etapot, és egyenlítést produkáltak, ismét teljesen nyílttá vált a mérkőzés a 38. percre (16–16). A 40. percben a falban mozgó, zárni készülő beállót, Julen Aguinagaldét küldték padlóra, a hivatalosan 110 kg-os spanyol föl sem tudott állni, ami önmagában is elismerésre méltó teljesítmény volt a két horvát belső védőtől. Alilovic a 18. bekapott gól után két kézzel rángatta a kaput mérgében, próbálta volna meg ezt a hátsó kis csarnokban, ahol nincs rögzítve a kapu... Aztán a 46. percben Iker Romero hetesét hárítva vigaszt nyert. Foltokban „Espana, Espana!" kiáltásokat is hallhattunk iksznél, de ezt a partizánakciót a horvát füttykoncert, majd buzdítás nyomaiban elfojtotta.

A spanyolok, bár volt rá esélyük nem egyszer, nem tudtak elmozdulni az ikszről – ez döntően Alilovic érdeme volt –, így idővel a horvátok támadásban ismét ritmusba jöttek, és emberelőnyüket gólokra váltva megléptek. A spanyolok azonban két támadásból kiegyenlítettek, és ehhez elég volt Sierra egyetlen bravúrja. Ezen a félelmetes tempójú és fantasztikusan színvonalas ütközetben az utolsó öt percnek döntetlennel (21–21) futottak neki a felek. Cristian Ugalde góljával hosszú szünet után (a 8. perc közepén még náluk volt az előny) újra vezettek a spanyolok, ráadásul a horvátok létszámban megfogyatkoztak. Ivan Cupic büntetőjével egalizáltak a horvátok, és a létszám is kiegyenlítődött átmenetileg. A spanyolok ismételten előnyhöz jutottak, majd egy rossz horvát bejátszás után másfél perccel a lefújás előtt a közte kettőért támadhattak, immár kiegészülve. Joan Canellas átlövése majd szétszakította a hálót, aztán Sierra újabb védése lezárta a találkozót (24–22).