Aranycsata Franciaországgal

A Dél-Korea elleni esélyeket latolgatva Pálinger arról beszélt, hogy csapata szombati ellenfele villámgyorsan kézilabdázik. "Emiatt viszont könnyebb hibázásra kényszeríteni – mondta a Dunaferr győri nevelésű kapusa, akit máris sok válogatott és klubcsapat irigyel Magyarországtól és Dunaújvárostól. – Úgy kell védekeznünk, mint legutóbb Ukrajna ellen, és akkor nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés, mert a támadásaink fantasztikusak, és ezekkel a világ bármely együttesét meg tudjuk verni. Nem tagadom, olykor már elpilledek, mert ez az első világbajnokság, amelyen szinte minden találkozón végig a kapuban vagyok, de nekem és a csapatnak is ki kell tartani. A lázam csökkent, már csak egy kis hőemelkedésem van.”
A dunaújvárosiak másik kincse (és ezt a sort még lehetne folytatni!), Radulovics már nagyon vágyódik a kisfia után, akinek szép, fényes világbajnoki "csecsebecsét” szeretne hazavinni karácsonyra. "Minden mérkőzésünk sok erőt kivesz belőlünk, ráadásul a vébé megváltoztatott lebonyolítása miatt az utóbbi két hétben hárommérkőzésenként kaptunk szünnapot, és akkor meg kétszer költöznünk is kell – vélekedett a vb góllövőlistáját gyakorlatilag behozhatatlan előnnyel vezető átlövő. – Dél-Korea az ázsiai iskola megteremtője és legjobb képviselője. Tizenkét-tizenhárom méterre kihúzódva védekezik, csak rengeteg lábmunkával lehet ellene esélyünk. A másik elődöntőben az ukránokat tartom esélyesebbnek, mert ellenünk valamelyest tartalékolták az erejüket, míg a franciák Zágrábban megszenvedtek a legutóbbi világbajnok oroszok legyőzésével.”
A magyarok szövetségi kapitánya, Mocsai Lajos a betegségéből kilábalóban, minden erejét összeszedve igyekezett felkészíteni együttesét a döntőbe jutásra. "Dél-Koreának jelentős előnye, hogy a középdöntő három mérkőzésén már jól megismerte, megszokta a tízezer nézőt befogadó zágrábi sportpalotát – mondta. – Ráadásul a szervezők ismét későn jutatták el hozzánk ellenfelünk utóbbi mérkőzéseinek videokazettáját, vagyis kevesebb időnk maradt az elemzésre. Emellett a mérkőzés előtti napon úgy átalakították a programunkat a tévétársaságok kénye-kedve szerint, hogy képtelenség volt elfogadhatóan felkészülni a csatára. Azt a gondot sem volt könnyű áthidalni, hogy a pénteki utazás után nem a mérkőzés időpontjában kaptunk edzéslehetőséget, aztán kaptuk a hírt: megváltoztatták a szombati elődöntők sorrendjét. A szombat délelőtti gyakorlásunkra túl korai időpontot jelöltek ki. Ez méltatlan a vébéhez, a csapatokhoz, és csakis azt mutatja, hogy a nyugat- és észak-európai tévék befolyása feltűnően – és szakmai szemmel nézve elfogadhatatlanul – nőtt a sportágban és a nemzetközi szövetségben.”

A mester arra igyekezett felkészíteni tanítványait, hogy a dél-koreaiak a nyitott védekezés két fajtáját különösen kedvelik, mégpedig az öt-egyes, valamint a három-hármas variációt. "A labdát elképesztő sebességgel járatják – folytatta Mocsai Lajos –, és ezt nekünk is így kell tennünk. Amikor a nyáron Tiszaújvárosban legyőztük őket, kitaláltunk egy-két meglepő taktikai figurát. Mivel érdemben szinte nem is gyakorolhattunk az elődöntőre, arra kell alapoznunk, amit a hasonló stílusban kézilabdázó Kína ellen Csáktornyán sikeresen alkalmaztunk. Védekezésben a hatos zónával és a három-kettő-egyes formációval próbálkozunk, hogy kikapcsoljuk legveszélyesebb belső embereiket, illetve a balszélsőjüket.”
A magyar csapat vezetői szerint az ázsiaiak a vb-n ritkán tapasztalták, hogy más is olyan gyorsan kézilabdázik, mint ők. Dél-Koreával szemben negatív volt a magyarok mérlege, mert eddig csak hétszer győztek, egy döntetlent értek el, és nyolc vereséget szenvedtek. A kétszeres olimpiai bajnok (1988, 1992) a legjobb vb-eredményét 1995-ben Bécsújhelyen érte el: a döntőben nyert Magyarország ellen. A tiszaújvárosi tesztmérkőzést 34–30-ra Magyarország nyerte meg, a miskolci visszavágón viszont 31–27-re Dél-Korea győzött.
A magyar szurkolók remek hangulatot varázsoltak a csarnokba, és a szurkolók között sok honi edzőt és klubvezetőt is felfedeztünk. A kapitány ezúttal Sugárt és Szrnkát hagyta ki.

Kirsner góljával kezdődött a csata, de két góllal fordítottak az ázsiaiak. Pálinger remeklését Radulovics varázslatos góljai követték, és a magyarok védekezése is jól összeállt, a fürge dél-koreaiak csak nehezen tudták átjátszani. A kipattanó labdát a hatoson belülre vetődve pöckölte a kapuba Kulcsár, aztán Ferling betörése is eredményesen zárult. Huh Jung Szuk kézfeje megsérült és vérzett, ezért a bírók leküldték őt, hogy a kispadon lássák el.
Kirsner ejtésével egyenlített a káprázatosan küzdő magyar csapat, majd a következő két ázsiai gólra nem válaszolt, és Mocsai időt kért. Izzott a csarnok, a piros-fehér-zöld zászlók magasan lobogtak, zúgott a "Ria, ria, Hungária”. Farkas és Pigniczki védekezésben állt a csapat élén, a félidő derekán pedig Sirina váltotta a kapuban Pálingert. Kulcsár és Lovász válaszolt Jang Szo Hi és Hun Szun Jong góljaira, ezért pillanatok alatt fogyni kezdett a háromgólos dél-koreai előny. Óriási erőt adott a Mocsai-csapatnak a szurkolók szűnni nem akaró buzdítása, és a kórus ezúttal Sirina nevét skandálta, aki remekül érezte az ellenfél átlövőinek szándékát.
Támadásban Görbicz is feléledt, és csillogtatta kivételes technikai tudását.
Radulovics büntetőből egyenlített, majd Lovász találatával már Magyarországnál volt az előny. Pigniczki szorult rövid ápolásra, és a fordulatos, gólzáporos félidő Farkas, valamint Lovász góljával és biztos magyar vezetéssel zárult.

Három játékost cserélt Mocsai védekezésben és támadásban, Farkas pedig már a dél-koreai kapu előtt is jeleskedett. Sirina bravúrjaival tartotta előnyét együttesünk, és úgy tűnt, igazuk lesz azoknak, akik szerint Dél-Korea csak egy félidős csapat. Szabálytalanságok miatt emberhátrányba került a dél-koreai csapat, de így is egyenlített. A földön fekvő Kulcsárt fejbe rúgták, és Dél-Korea egyre gorombább eszközökkel igyekezett pótolni erőnléti hiányosságait. A magyarok csodálatosan kézilabdáztak, amikor kellett gyorsították az iramot, és ha a helyzet úgy hozta, meg tudtak állni, hogy összeszedjék magukat. A német bírók igyekeztek nagyvonalúan vezetni a játékot, ám tévedéseikkel sok bosszúságot okoztak. Szerény előnyét biztosan tartotta Magyarország, és ebben főszerepe volt a bravúrokat halmozó Sirinának. A fantasztikus gólt is szerző Tóth Tímea és Farkas összeszokott párosként védekezett, Sirina mindent védett, és négygólos lett a különbség.
Már csak 11 perc volt hátra! Magyarország öles léptekkel haladt a döntő felé.
A közönség akkor is kitartott kedvencei mellett, amikor felzárkózott Dél-Korea egy gólra, majd egyenlített. Görbicz, Kirsner, majd Radulovics góllal hálálta meg a buzdítást, Farkas és Kirsner találatával pedig 39–36-ra alakult az állás két perccel a vége előtt. A végjátékban már kapkodott Dél-Korea, és nem maradt ereje sem a fordításra. Énekelt, ünnepelt a csarnok 39–37-nél, és Mocsai időkérésének már csak taktikai oka volt. Az utolsó gólt, a ráadást Kirsner lőtte.
Vasárnap Magyarország vb-döntőt játszik!

Kéziláz: ezrek indultak el Zágráb felé
Táncolt, vigadt, énekelt a magyar tábor

Mestermérleg
Mocsai Lajos: – Mindkét együttes dicséretesen támadott, ugyanakkor a hatékony védekezéssel adós maradt. A mérkőzés közben kellett a védekezésünket átalakítani, de végül megtaláltuk a megfelelő formációt. Sirina ragyogóan védett, és a védekezésünk is fokozatosan javult, ez pedig eldöntötte az elsődöntőt.
Lim Jung Csul: – Hatalmas esélyt szalasztottunk el, mert sok helyzetet kihagytunk, és a mérkőzés több fordulópontján fegyelmezetlen volt csapatom. A magyarok óriási erőtartalékuknak is köszönhetik a sikert.