Mezkavalkád III.: Még mindig tudom, mit viselnek idén nyáron

ÁTTÖRÉS AFRIKÁBAN – AZ ELSŐ KONTINENTÁLIS MEZ

Vb-mezes sorozatunk utolsó részében a harmadik nagy sportszergyártó, a Puma által támogatott válogatottak kerülnek terítékre, valamint most mutatjuk be azokat az együtteseket is, amelyek egyedüliként képviselik gyártójukat a tornán.

A Puma az évek során gyakorlatilag „kibérelte” magának az afrikai csapatokat, a kapcsolat pedig egyre szorosabbá vált a sportszergyártó cég és a kontinens válogatottjai között. Erre jó bizonyíték az egyik friss kampány is, amelynek egyik apropója, hogy az ENSZ 2010-et a Biodiverzitás Nemzetközi Évének kiáltotta ki. A cél az emberek figyelmének felhívása a biológiai sokszínűség létfontosságú szerepére annak érdekében, hogy visszaszorítsák a világ állat- és növényvilágában a fajok számának eddig nem tapasztalt csökkenését.

Ehhez a programhoz csatlakozott a Puma is az „Africa Unity Experience” elnevezésű rendezvénysorozatával, amelyben kiemelt szerepet kaptak az általa támogatott válogatottak. Május végén Párizs külvárosában tartottak egy többnapos eseményt, amelyen részt vettek a kameruni, ghánai és elefántcsontparti játékosok is (Algéria legjobbjai éppen edzőtáborban voltak), mind egyforma mezben. Ez volt az első kontinentális szerelés, amelyet arra terveztek, hogy a sportszergyártó által támogatott 13 afrikai csapat harmadik mezeként szolgáljon (lásd a képet).

VILÁGBAJNOKI KOLLEKCIÓ – NEM CSAK VILÁGBAJNOKOKNAK

Az angol válogatottat öltöztető Umbro is kirukkolt egy rendhagyó kollekcióval a vb-re, amelyről érdemes megemlékezni. Az angol mezt alapul véve elkészítették a többi eddigi világbajnok szerelését is, amelyek tervezésébe helyi művészeket is bevontak (többek között az ő munkájukat dicsérik az adott ország nemzeti jellemvonásait kidomborító címerek is) Maradva az angoloknál, itt egy utcai művészt kértek fel a feladatra, aki címertervével a királyi hagyományok előtt tisztelgett, ugyanakkor kreativitásáról is sokat elárul az alkotás.

ALGÉRIA

A „sivatagi rókák" fehér-zöld meze a zászlóra utal, amelyben a fehér a tisztaságot, a zöld az iszlámot jelképezi. A lobogót (elvileg) először 1926-ban használták, „Algéria a hazánk, az arab a nyelvünk és az iszlám a vallásunk" felirattal, illetve a ma is a zászlóban található vörös félholddal és csillaggal. Mindenesetre 1963 óta ez a hivatalos állami zászló.

A válogatott többnyire dominánsan fehér mezt használ, zöld díszítéssel, az 1982-es és 1986-os tornán még arab nyelvű felirat is volt a dresszen. Azóta volt egy (rövid) piros-fehér mezes korszakuk, most visszatér a hagyományos, a piros az idegenbeli szerelésből is nagyjából eltűnt, bár némi csíkozás formájában fellelhető. Érdekességképpen megemlítendő, hogy a sivatagi rókát megjelenítették a mezen is, a jobb váll alatt, az anyagba beleszőve.

ANGLIA

Tradicionálisan fehér mez, kék nadrág és fehér sportszár a háromoroszlánosok szerelése, ehhez képest az angol futball legnagyobb sikerét (mily meglepő, szintén tradicionális) idegenbeli szerelésben ünnepelhette a válogatott, amely az NSZK elleni, 1966-os vb-döntőn piros-fehérben feszített. Egyébként idegenbeli mez addig nem is kellett, míg az angolok csak a Brit-szigetek és Írország válogatottjai ellen játszottak.

Az angol válogatott mez 1872-ben, egy Skócia elleni meccsen (0:0) „debütált", méghozzá a mostanival majdnem megegyező színkombinációban: fehér dressz a háromoroszlános címerrel, fehér nadrág és kék sportszár. 1882-ben változott a nadrág kékre, most viszont ismét fehér, akárcsak a rögbiseké.

Az idegenbeli mezt 1930-ig nem is kellett elővenni, akkor Németország és Ausztria ellen viszont igen: kék-fehérben szerepeltek az angolok. A számok először 1937-ben bukkantak fel a szerelésen, a kék-fehér idegenbeli mezt a pocsék 1950-es vb után hajították ki.

A kék azért még visszatért, égszínkék harmadik számú mezek (pl. 1970-ben és 1986-ban) formájában, sőt 1973-ban, Joe Mercer kapitánysága alatt sárga-kék „brazilos” dressz is volt (három meccsig…)! 1996-ban szürke volt a váltómez, azóta ismét piros.

Az Umbro az idei mez gyártásánál azt az irányzatot vette alapul, hogy a dressz kövesse a test vonalát, így könnyebben együtt mozoghasson vele. A tiszta fehér mez még a 18. század végi kezdetekhez visz vissza, míg az idegenbeli szerelés az 1966-os kombinációt idézi.

CHILE

A chileiek első világbajnoki szereplésük során, 1930-ban fehérben feszítettek, de 1910 és 1947 között végig fehér-kék volt az első számú mez. A piros-fehér-kék kombinációt először az 1947-es Copa Américán vetették be, azóta ragaszkodnak hozzá, változás csak annyi szokott lenni, hogy a nadrág „színváltó” (vagy kék, vagy fehér). A fehér idegenbeli mezzé minősült vissza.

A kék az eget és a Csendes-óceánt, a fehér az Andokot, a vörös a függetlenségért kiontott vért jelképezi, a zászlóban és a címerben is ott van a magányos csillag (La Estrella Solitaria), amely „a fejlődés és becsület vezércsillaga". Pátoszból ennyit.

Érdekes, hogy a chileiek mezét a Brooks gyártja, amely cég elsősorban futószereléseket csinál, és a dél-amerikaiak mellett Srí Lankának szállít még focimezeket. A Brooks állítása szerint a mez sohasem volt még ennyire mélypiros, a rézszínű csíkok pedig az ország gazdag természeti erőforrásaira utalnak.

ELEFÁNTCSONTPART

Kevés nemzet válogatottja használ narancssárga mezt, így aztán Elefántcsontpartot viszonylag nehéz összekeverni más csapattal (a hollandoknál ritkán rohangál a pályán egyszerre 11 fekete bőrű játékos…). A színválasztás elég meglepő, Elefántcsontpart a függetlenné válás után Nigerrel együtt választotta a narancs-fehér-zöld kombinációt, amelyben a narancs a szavanna, a fehér a béke, a zöld pedig a remény és az erdőségek szimbóluma.

Az első számú mez hagyományosan tiszta narancssárga (néha fehér, narancs díszítéssel is volt), az ország történetének legnagyobb futballsikerét, az 1992-es Afrikai Nemzetek Kupája-győzelmet viszont a zöld idegenbeli dresszben aratta a válogatott. A „majdnem izgalommentes" finálét 0–0 után tizenegyesekkel 11–10-re nyerték meg! Az idei hazai mez jellemzője még a jobb vállhoz beleszőtt elefántfej.

ÉSZAK-KOREA

A színek a zászlóból adódnak: a hagyományos koreai fehér-vörös-kék színekből a vörös a hangsúlyos, kitalálják, miért. A vörös csillagot magába foglaló kör eredetileg a jin-jang szimbólumot tartalmazta, aztán jött a Nagy Vezér. A válogatott hazai meze is vörös, idegenben fehéret használnak, az olaszok elleni legendás győzelem alkalmával vörös-fehérben játszott a KNDK. A nem kevésbé legendás, portugálok elleni 3:5-ön fehérben, lehet, hogy szívük szerint nem váltak volna meg a szerencsemeztől (bár 3:0-ig fehérben is ment...).

Az idei mezszponzorról nehéz volt megbízható információkat szerezni, annyi biztos, hogy az együttes tavaly még egy kínai cég, bizonyos HongXing Erke Group által gyártott mezeket viselt.  A görögök elleni felkészülési meccsen idén már Astore mezben játszottak (lásd a képen), de a cég képviselője elmondta: nincs hivatalos szerződésük Észak-Koreával, a mezeket Kínának adták el (nemzeti jelölések nélkül), ők pedig továbbpasszolták az észak-koreaiaknak. A Bloomberg június 2-i jelentése alapján viszont a vb-n már Legea lesz a mez, nemrég kötöttek szerződést velük, 4 millió euróért 4 évre. Érdekesség, hogy a Legea első meztervét visszautasították azzal, hogy túl modern!

GHÁNA

A mezekért a remek nevű Sherif Bobo Musah felelős a „fekete csillagoknál”, nézzük, mivel kell készülnie! Nos, nem a hagyományos szereléssel, az ugyanis tiszta sárga, ilyet pedig most épp nem használ a válogatott, amely újabban a fehérre esküszik, fekete díszítéssel, az idegenbeli mez pedig piros-sárga.

Az a sárga persze sokféle lehetett, az 1980-as vagy az 1993-as dresszben például minden rasta remekül mutatott volna, igen látványos volt ugyanis a piros-sárga-zöld-fekete díszítés a mezen. A fehér-fekete 2002 óta a domináns.

Ghána volt Etiópia után az első afrikai ország, amely a vörös-arany-zöld kombinációt választotta zászlajául, bezzeg azóta a fél kontinens ezeket a színeket favorizálja a pánafrikai egység jegyében. A vörös itt is vért, az arany a természeti kincseket, a zöld az erdőt jelenti, a fekete csillag pedig hivatalosan az afrikai szabadság vezércsillaga. Nem hivatalosan a Black Star Line hajózási társaság zászlajából „privatizálták”!

HONDURAS

A 2010-es vb mez megjelenése pillanatában botrányt okozott: nem szerepelhet benne ugyanis a hondurasi mezen hagyományos H betű, és ezt mélységes felháborodással fogadták a drukkerek! A FIFA szabályzata szerint ugyanis a mezgyártó logóján és a játékosok nevén (meg a címeren) kívül nem szerepelhet betű a mezen. Ráadásul fokozandó a balhét az idegenbeli mez is tiszta kék lett volna, de ez végül maradt a csíkos kék-fehér, csak a H-t kell leszedni (persze, ha meglágyították a FIFA kőszívét…).

Az 1982-es, kifejezetten jó hondurasi szereplést hozó vb-n kék díszítéses fehér mezben játszott a válogatott, akárcsak most. A kék a Karib-tengert és a Csendes-óceánt, a fehér pedig a földet és a békét jelképezi. Az öt csillag a zászlón az egykori Közép-Amerikai Szövetségi Köztársaságnak állít emléket.

A Joma által készített hazai mez ránézésre egyszerűnek tűnik, ugyanakkor mégis feltűnő a nagy címer, amelyet a dressz közepén helyeztek el. A spanyol sportszergyártó cég emellett egy buzdító üzenetet is elrejtett a dressz belsejében, amivel a válogatott játékosok lelkesedését akarja még tovább növelni. Az idegenbeli szerelés már sokkal „érdekesebb" a feltűnő, széles kék és fehér csíkokkal.

KAMERUN

A „szelídíthetetlen oroszlánok” mindig is a pánafrikai színeket használták: zöld mez, piros nadrág, sárga sportszár a hazai, sárga-zöld-piros a vendégszerelésük. Az biztos, hogy az utóbbi években a legnagyobb balhék az ő mezük körül alakultak ki, mivel a Puma innovatív megoldásaival állandóan felbőszítette a FIFA-t.

2002-ben az ANK-n ujjatlan mezben voltak a kameruniak, amelyet a FIFA megvétózott, így fekete ujjakat kellett hozzáadni a dresszhez a vb-re. 2004-ben „egybedresszt" húztak a kameruniak, de ez sem tetszett a nemzetközi szövetségnek, amely rámutatott: külön mezről és nadrágról szólnak a rendelkezések. A vita elfajult (egészen a bírói szakaszig), a FIFA pontokat vont le, aztán visszaadta őket, Kamerun meg felvette ismét a hagyományos mezt.

Az idei mezen már nincs akkora üvöltő oroszlán, mint az 1996-oson, ellenben két helyen is megjelenik: egyszer a Puma dresszeknél már szokásos jobb vállnál található részen, valamint címerként is ez szolgál. Az idegenbeli mezen a sárga szín dominál, amelyet csak néhány piros függőleges vonallal bontanak meg.

OLASZORSZÁG

Az első felvetődő kérdés: vajon a squadra azzurra miért squadra azzurra, mert azúrkék viszonylag kevés (konkrétan semmi...) nem található a zászlóban, ehhez képest minden itáliai válogatott hagyományos színe ez.

Nos, a válasz: az olasz válogatott története első két meccsén fehér mezt viselt (a játékosok saját klubnadrágjukat használták hozzá!), a harmadikon viszont megjelent a királyi ház színének számító azúrkék (savoyai kék), amely azóta hozzánőtt a válogatotthoz. Az elnöki lobogó egyébként a mai napig kék alapon díszített.

Sokáig a kék mez prioritást is jelentett: a húszas-harmincas években csak a nagycsapat kaphatta meg, az utánpótláscsapatok és az alkalmi válogatottak feketében játszottak. A kék már rendkívül sokféle árnyalatú volt: világos az 1934-es és 1938-as vb-diadalok alkalmával, jóval sötétebb 1968-ban és 70-ben, az Eb-elsőség és a vb-ezüstérem idején, szintén sötét 1982-ben, no meg az 1990-es, hazai vb-n. 1998-tól fokozatosan világosodott a dressz, a nadrág is egyre többször volt fehér helyett kék. 2006-ban tiszta kékben lett világbajnok Lippi együttese, 2009-ben a Konföderációs Kupán használt világoskék-barna (!) szerelést meg verjük ki a fejünkből, mert lehet, hogy a múlt ihlette, viszont nem volt a legsikerültebb (persze ízlések és pofonok). Az idegenbeli dresszről nem érdemes sokat értekezni: fehér szokott lenni.

SVÁJC

A svájci Natihoz hozzánőtt a piros-fehér-piros dressz, rajta a fehér kereszttel. Ha egyszer nem ez lesz a helvét mez, alighanem keresztet vethetünk a svájci futballra… A 15. századból már maradt fenn piros alapon fehér keresztes hadilobogó (Schwyz kantoné), a 19. század óta hivatalosan is ez a nemzeti szimbólum.

Az idegenbeli mez tradicionálisan fehér (néha fehér-fekete), kivételek persze vannak: 1997-ben a magyar–svájci vb-selejtezőn például halványkékben voltak a vendégek, de ez igazi ritkaság.

URUGUAY

A kétszeres világbajnok celeste – mint neve is mutatja – égszínkék, ebben a mezben is nyert két aranyat, de nem volt ez mindig így. Először 1899-ben a Montevideo FC kék-arany keresztcsíkos mezében játszott a nemzeti csapat, majd 1901-ben az Albion FC Genoa-mezre hajazó vörös-kékjében. Volt aztán az argentinnal teljesen azonos, kék, fehér harántcsíkkal, zöld-fekete (!!!), majd 1910-ben a szövetség végre letette a garast: az akkorra már megszűnt korai uru nagyklub, a River Plate FC iránti tiszteletből égszínkék lett a válogatott meze.

Idegenben a csapat hord mindenfélét, de elsősorban az 1935-ös Copa América-sikerre emlékeztető pirosat, melyet 1991 óta gyakran használnak idegenbeli mezként. A másik (a vb-re is vitt) váltómez fehér.