Hollandia: Nistelrooy és Sar nincs, esély Van

Pór KárolyPór Károly
Vágólapra másolva!
2010.03.30. 11:49
null
Van der Vaart, Sneijder és Robben (balról jobbra) főszereplő lehet Dél-Afrikában (Fotó: Action Images, archív)
Címkék
Hollandia labdarúgó-válogatottját a szakértők 1990 óta mindegyik vb előtt – leszámítva a 2002-est, amelyre nem jutott ki az oranje – azon csapatok közé sorolták, amelyek megnyerhetik a világbajnokságot, igaz, a narancsmezesek sosem számítottak első számú favoritnak. Vb-váró sorozatunkban ezúttal a holland nemzeti együttes erősségeivel és gyengéivel, esélyeivel, összetételével, illetve két nagy hiányzójával foglalkozunk.

A fenti megállapítás a dél-afrikai torna kapcsán is megállja a helyét: a vb-t még sosem nyerő Hollandiától ezúttal is kiemelkedő eredményt lehet várni, de nem tartozik az első számú esélyesek közé, végső győzelme meglepetés lenne.

JÓ KEZEKBEN A CSAPAT

A korábban a Feyenoordot és a Dortmundot is irányító, most 57 éves Bert van Marwijk a 2008-as Eb-t követően vette át a válogatott irányítását Marco van Bastentől. Elődjével ellentétben (akinek Van Nistelrooyjal és Van Bommellel is komoly vitái voltak) minden játékosával remekül megérteti magát, és az összhang az eredményekben is megnyilvánul: a szakember 18 mérkőzésen ült az oranje kispadján, ezalatt 11-szer győzött, hatszor döntetlent játszott, és csak egyszer kapott ki a nemzeti csapat. Ezek után nem meglepő, hogy már a vb-t megelőzően 2012-ig meghosszabbították a szövetségi kapitány nyáron lejáró szerződését.

A holland válogatott sikerkovácsa elsősorban az Arjen Robben, Wesley Sneijder és Rafael van der Vaart fémjelezte középpályássor lehet a nyári világbajnokságon.

Legalábbis az szinte biztos, hogy ha Hollandia jól teljesít a vb-n (minimum a négy közé kell jutnia a nemzeti csapatnak, hogy a hazai közvélemény sikerként könyvelje el a szereplést), akkor abban az előző szezont még a Real Madridban töltő triónak főszerepe lesz (Robben ma már a Bayernt, Sneijder az Intert erősíti).

Ők azok a játékosok (no meg Robin van Persie, de az Arsenal-támadó régóta sérült, és az is kérdéses, ott lesz-e egyáltalán Dél-Afrikában), akik a kreatív vonalat képviselik – azt, amit az 1970-es években a Johan Cruyff, Johan Neeskens duó, a következő évtized végén és a '90-es évek elején a Marco van Basten, Ruud Gullit, Frank Rijkaard hármas, majd később az 1995-ös BL-győztes Ajaxra épülő generáció (többek között Marc Overmars, Edgar Davids, Clarence Seedorf, Patrick Kluivert és a De Boer testvérek alkották azt az együttest, amely Dennis Bergkamppal egészült ki).

És ha már a generációknál tartunk, akkor lássuk, kik azok a sokáig meghatározónak számító labdarúgók, korszakos egyéniségek, akik ezen a vb-n valószínűleg már nem vesznek részt.

„VAN"-NAK, AKIK MÁR NEM UTAZNAK DÉL-AFRIKÁBA

Ha az elmúlt bő másfél évtizedben a holland válogatott Eb-re vagy vb-re készült, a keretben biztosan helyet kapott az 1970 októberében született Edwin van der Sar. A régóta a Manchester Unitedet erősítő kapus – aki szintén tagja volt a fentebb említett 1995-ös BL-győztes Ajaxnak – már az 1994-es vb-n is megfordult, és bár akkor még egyetlen percet sem játszott, az 1996-os Eb óta minden nagy tornán alapembere volt az oranjénak (leszámítva persze a 2002-es vb-t).

A 2008-as kontinenstornát követően azonban lemondta a válogatottságot, és bár ezt követően a vb-selejtezők során Maarten Stekelenburg és Henk Timmer sérülése miatt Izland és Norvégia ellen vállalta a játékot, már jó előre jelezte: a világbajnokságon ne számoljanak vele, 130 fellépést követően, válogatottsági rekorderként végképp búcsút intett a nemzeti csapatnak.

A 60 találatával a BL-történet második legeredményesebb góllövőjének számító Ruud van Nistelrooyról talán kevesen tudják, hogy 33 éves kora ellenére eddig csak egy világbajnokságon (valamint két Eb-n) vett részt, és jelen állás szerint ez a szám már nem is fog növekedni.

A 64 válogatott fellépésén 33 gólt szerző csatár ugyanis 2008 augusztusában másodszor is visszavonult az oranjétól (2007 után újra), és – az első esettel ellentétben – azóta nem is hívták a sokáig sérülésekkel bajlódó támadót. Van Nistelrooy azonban Hamburgban újra magára talált. Télen szerződött Bruno Labbadia alakulatához, amelynél hat bajnokin háromszor volt eredményes, és már az Európa-ligában is betalált. Jelenlegi formája alapján helye lehetne a csatárokban nem bővelkedő Van Marwijk-legénységben, de eddig nincs jele annak, hogy utazhatna Dél-Afrikába.

Persze a holland szurkolók azért aligha bánnák, ha valami csoda folytán az említett két Van, azaz Van der Sar és Van Nistelrooy is ott ülne a Johannesburgba – Hollandia ott játssza az első meccsét, Dánia ellen – induló repülőgépen.

A VÉDELEMBEN GONDOK LEHETNEK

Persze a holland válogatott nélkülük is elég erős, amit jól mutatnak a vb-selejtezők során elért eredményei: százszázalékos teljesítménnyel, nyolc meccsen nyolc győzelemmel, 16 rúgott és két kapott góllal kvalifikálta magát a világbajnokságra. Lássuk, kik voltak a kvalifikáció főszereplői, kikre épülhet az oranje Dél-Afrikában.

Hátulról előre haladva rögtön egy érdekes megállapítást kell kezdenünk: a holland gárda talán leggyengébb pontja éppen a hátsó alakzat (beleértve a kapust és a négy védőt), amely pedig az európai vb-selejtezők során az összes csoportot figyelembe véve a legkevesebb gólt kapta.

A holland névsor a világbajnokságon szinte biztosan Marteen Stekelenburg nevével kezdődik majd, az Ajax 27 éves kapusa ugyanis alapemberré vált Bert van Marwijk szövetségi kapitánynál. Remek formában van, ebben a szezonban csak egy bajnokit hagyott ki, 28 meccsen mindössze 19 gólt kapott (az Ajaxnál kevesebbszer semelyik együttes nem kapitulált az idény során), de képességeit illetően azért nem hasonlítható a 40 évesen is a világ legjobb kapusai között számon tartott Van der Sarhoz.

A védelem erősségéről, vagy inkább gyengeségéről sokat elárul, hogy a legutóbbi, Egyesült Államok elleni felkészülési meccsre behívott hét hátvédből mindössze ketten, John Heitinga (Everton) és Joris Mathijsen (Hamburg) szerepelnek az európai topligák valamelyikében, rajtuk kívül pedig a korábban a Chelsea-ben és a Sevillában is megforduló, jelenleg a Stuttgartot erősítő Khalid Boulahrouz jöhet még szóba a vb kapcsán mint elitbajnokságban edződő bekk.

És bár minden tiszteletünk az otthon játszóké – a két 35 esztendős veteráné, Giovanni van Bronckhorsté (Feyenoord) és André Ooijeré (PSV), illetve két rutintalanabb társuké, Ron Vlaaré (Feyenoord) és Gregory van der Wielé (Ajax) –, ez a hátsó alakzat kevésnek tűnik, hiszen Dél-Afrikában nem a Waalwijk, az ADO Den Haag vagy a VVV Venlo csatárait kell megfékezni...

Ráadásul a mai modern futballban már nem csak a hátvédeken, hanem a labdaszerző, védekező középpályásokon is múlik egy csapat stabilitása, márpedig ezen a poszton sem állnak igazán jól a hollandok. Mark van Bommel és Nigel de Jong ugyan megoldást jelenthet, viszont például az ugyanitt szóba jövő Demy de Zeeuw, Orlando Engelaar páros már jóval szerényebb képességű.

Hollandia kerete az utolsó, Egyesült Államok elleni meccsen
Kapusok: Maarten Stekelenburg (Ajax), Sander Boschker (Twente) Piet Velthuizen (Vitesse)
Védők: John Heitinga (Everton), Joris Mathijsen (Hamburg), Edson Braafheid (Celtic), Gregory van der Wiel (Ajax), Giovanni van Bronckhorst (Feyenoord), André Ooijer (PSV), Ron Vlaar (Feyenoord)
Középpályások: Nigel de Jong (Manchester City), Demy de Zeeuw (Ajax), Stijn Schaars (AZ Alkmaar), Ibrahim Afellay (PSV), Wesley Sneijder (Internazionale), Rafael van der Vaart (Real Madrid), Orlando Engelaar (PSV), Mark van Bommel (Bayern München), Arjen Robben (Bayern München)
Csatárok: Dirk Kuyt (Liverpool), Klaas-Jan Huntelaar (AC Milan), Eljero Elia (Hamburg), Ryan Babel (Liverpool)

A KÖZÉPPÁLYÁSSOR MINDENNEK AZ ALAPJA

Persze erre mondhatják a holland szurkolók, hogy az oranje ereje sosem a klasszis hátvédekben és a védekező középpályásokban, hanem a villámléptű szélsőkben, a technikás játékmesterekben és a rendkívüli gólérzékenységgel megáldott támadókban rejlett.

A bevezetőben nem véletlenül emeltük ki a Sneijder, Van der Vaart, Robben hármast: mindhármuknak jó a formájuk (bár az utóbbi éppen kisebb vádlisérüléssel bajlódik), és a legjobb korban vannak (Sneijder 25, Robben 26, Van der Vaart 27 éves). A dél-afrikai világbajnokság akár pályafutásuk csúcspontja is lehet. Nekik − akárcsak a hosszú sérülése után jelenleg még nem bevethető Robin van Persie-nek (a novemberben bokaszalag-szakadást szenvedő, csatárként és támadó középpályásként is használható futballista már edz, de még nem végezhet teljes értékű munkát) megvan az a gyorsaságuk, technikai képzettségük, amellyel nagy sikerre vezethetik Hollandiát.

A 2008-as Európa-bajnokságon többek között az ő kiváló játékukkal radírozta le a pályáról a narancsmezes válogatott Olaszországot (3−0), Franciaországot (4−1) és Romániát (2−0). Persze az oroszok elleni negyeddöntőben azért megmutatkozott, hogy őket is meg lehet állítani (1−3).

Esetükben kulcskérdés az állapotuk, ugyanis meglehetősen ritka, hogy a fent felsorolt hármas – vagy Van Persie-vel kiegészülve: négyes – tagjai egyszerre egészségesek. Sérülés esetén megoldást jelenthet a PSV tehetsége, a középpálya több posztján is bevethető 23 éves Ibrahim Afellay, aki akár a világbajnokság egyik nagy felfedezettje is lehet.

HOLLANDIA–EGYESÜLT ÁLLAMOK 2–1

 

HÁROM CSATÁR SOK KÉRDŐJELLEL

A támadószekció alighanem a Klaas-Jan Huntaelaar, Dirk Kuyt, Robin van Persie hármas valamilyen összetételében szerepel majd. Bert van Marwijk a nyolc selejtező során négyszer a Van Persie, Kuyt kettősnek szavazott bizalmat, háromszor a Huntelaar, Kuyt párosnak, egyszer pedig a Huntelaar, Van Persie duó kezdett, de az sem zárható ki, hogy a világbajnokságon a korábban Marco van Basten által alkalmazott egycsatáros szisztémában futballoznak majd a hollandok (az utolsó felkészülési meccsükön Kuyt volt az egyetlen támadó a kezdőcsapatban). Ez utóbbi változat elsősorban akkor jöhet szóba, ha Van Persie nem lesz megfelelő állapotban a vb-re.

Akármelyik megoldást is választja a kapitány, az több kérdést is felvet. Kuyt csatárként szerepeltetése azért, mert a Liverpoolban Rafa Benítez inkább a jobb szélen, semmint előretolt ékként számít rá. Igaz, korábban a Feyenoordnál ő volt a csapat első számú gólfelelőse, a vb-selejtezők során pedig három találatával Klaas-Jan Huntelaarral holtversenyben a legeredményesebb holland lett.

Huntelaarral kapcsolatban a legnagyobb talány, hogyan tud majd megfelelni a vele szemben támasztott nagy elvárásoknak, mennyire lesz meccshiánya a vb-ig, mert míg csapatában, a Milanban epizódszereplőnek számít, addig a világbajnokságon főszerepet kaphat Van Marwijktől. Ha a 26 éves futballista beváltja a hozzáfűzött reményeket, akkor Dél-Afrikában évekre előre helyet bérelhet magának a válogatott támadósorában. Az eddig a nemzeti csapatban 15 gólt szerző Huntelaarnak hosszú távon meglehet az esélye arra, hogy az utóbbi húsz év legeredményesebb csatárai, Patrick Kluivert (40 gólt lőtt a válogatottban), Dennis Bergkamp (37) és Van Nistelrooy (33) nyomába eredjen az örök-góllövőlistán (Kluivert az 1., Bergkamp a 2., Van Nistelrooy holtversenyben a 4.), de ehhez szüksége lesz arra, hogy már a vb-n megszórja az ellenfeleket.

NSO-TIPP: NEGYEDDÖNTŐ

Hollandiának a csoportból való továbbjutás általában nem szokott gondot okozni (négy éve Németországban és két éve az Eb-n is egy halálcsoportnak titulált négyesből lépett tovább gond nélkül), és a papírforma szerint az E jelű kvartettben, Dánia, Japán és Kamerun mellett az első helyen kell végezniük a németalföldieknek.

A folytatásban az F-csoportból kaphat ellenfelet a Marwijk-gárda (függetlenül attól, hogy elsőként vagy másodikként megy tovább), vagyis feltehetően az Olaszország, Szlovákia, Paraguay hármas valamelyikével találkozik majd, ha kivívja a folytatás jogát. Az említett együttesek közül bármelyiket le tudja győzni, így tippünk szerint a legjobb nyolc közé jut Dél-Afrikában Hollandia.

A negyeddöntő viszont már a végállomást jelentheti az oranje számára, ugyanis a brazil és a spanyol válogatottat erősebbnek érezzük Robbenéknél (a papírforma alapján a kettő közül valamelyikkel biztosan összekerülnek, ha a legjobb nyolc közé jutnak). A holland válogatott erejéről egyébként mi, magyarok a közeljövőben többször is meggyőződhetünk, hiszen Amszterdamban június 5-én ellenünk vívja az utolsó felkészülési mérkőzését a németalföldi csapat, ráadásul a közelgő Eb-selejtezők során azonos csoportban szerepelünk.

HOLLANDIA FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉSEI (a vb-selejtezőket követően)
2009 október 10., Sydney Ausztrália–Hollandia 0–0
2009. november 14., Pescara Olaszország–Hollandia 0–0
2009. november 18., Heerenveen Hollandia–Paraguay 0–0
2010. március 3., Amszterdam Hollandia–Egyesült Államok 2–1 (Kuyt 39., Huntelaar 73., ill. Bocanegra 88.)
2010. május 26., Freiburg Mexikó–Hollandia
2010. június 1., Rotterdam Hollandia–Ghána
2010. június 5., Amszterdam Hollandia–Magyarország
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik