Franciaország és Belgium is továbblépett a legjobb négy közé az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon, megpróbáljuk néhány adattal megvilágítani, miért.
Nem sokat variált a korábban a vb-re megálmodott kezdőcsapatán Tite, a brazilok szövetségi kapitánya: a felépült Marcelo visszaszerezte, a jobbhátvéd Fagner megtartotta a helyét a gárdában, az eltiltott Casemirót magától értetődő módon Fernandinho helyettesítette.
Kollégája, Roberto Martínez már jobban levonta a tanulságokat az előző mérkőzésből, a japánok ellen nem sziporkázó Mertens és Carrasco is kimaradt a kezdőből, a helyüket a középpálya védekező szekciójában Fellaini, illetve Chadli foglalta el – igen, a védekezőben, ugyanis egyrészt a belgák a három középső védő miatt általában két szélső védekező középpályással futballoznak, mint a kilencvenes években volt ez divat, másrészt az eddig Andrea Pirlóként ténykedő Kevin De Bruyne egy sorral előrébb mehetett, Eden Hazard és Lukaku mögé/mellé irányítani.
Lehetne itt számokkal dobálózni (maradjunk a 3–4–1–2-nél), de Martínez gyakorlatilag azt találta ki, hogy a három középső védő mellett a balszélsőként szereplő Neymart az fogja, aki a legjobban ismeri őt, mert számtalanszor futballoztak már egymás ellen: párizsi klubtársa, Thomas Meunier szívta a meccsen a brazilok nagy reménységének a vérét.
Természetesen ilyen nagy munkához kevés egy ember: a középpálya jobb oldalán Fellaini, ha Neymar a tizenhatos közepe elé húzódott, akkor a középső szűrő Witsel, ha Meunier-n előrefelé áthágott, akkor meg Witsel helyett Alderweireld lépett oda Neymar elé; azaz mindig legalább hárman álltak harapófogóval a brazil válogatott méregfoga körül.
A két csapat hőtérképe, ennyit a belga négy három háromról
Bizony, ezúttal is Neymaron állt vagy bukott Brazília: a torna előtt új csodacsatárnak kikiáltott Gabriel Jesus képes volt nulla góllal letudni öt mérkőzésén az egész vb-t (ma már egy Walter Casagrande, Renato Gaucho vagy Edmundo istencsászár lenne, de lassan már Adrianót és Fredet is visszasírják). De a Jesust váltó Douglas Costának sem ment, mint ahogyan hiába állt be a súlytalan Willian helyére Roberto Firmino, egy helyzetecskéig jutott csak.
A védők sem álltak mindig a helyzet magaslatán:De Bruyne elől Marcelo csak tolatott, Coutinho lemaradt róla (igaz, elsősorban nem neki kellett volna feldöntenie kollégáját a tizenhatos előtt), a belga meg szép gólt lőtt.
Jesus és Lukaku hőtérképe
És mivel előtte a már a németek elleni 1–7-ben is ludas Fernandinho összehozott egy öngólt, már kettővel mentek a belgák, akik ezt követően a védekezésre koncentráltak, a gyakorlatilag ötfős védősor előtt szorosan helyezkedő három középpályással, szervezkedő De Bruynével, a mertensi szélső száguldozó szerepkörében lubickoló Eden Hazard-ral, és a védőkkel nagyot harcoló Lukakuval.
Elöl is változtatott ugyanis Martínez, Hazard lett a második támadó, és ami korábban rossz vért szült, egészen közel helyezkedett hozzá De Bruyne: a belgák régóta próbálják összecsiszolni két középpályás zsenijük játékát, kevés sikerrel. A kapitány azt találta ki „kínjában”, hogy a középpálya két szélére vonja őket: De Bruyne-t hátra, Hazard-t meg ki a bal vagy jobb szélre.
Sokoldalúak, persze ha Meunier két ember helyett is fut... (11tegen11)
De Bruyne nem vállalt olyan sokat, mint korábban, csak éppen nyerőember lett
Amikor a 38. percben a darabos Lukaku sarokkal passzolt a jobbszellőként mellette felfutó Fellainihez, majd a nem éppen brazilos finomságairól ismert Kompany sarkazott majdnem egy csoda elegáns gólt, mindenki láthatta a brazilok közül: nagy a baj.
Amikor egy bajban lévő cégnél elkezdenek a papírral spórolni, az már a nyilvánvaló vég kezdete, ilyen a futballban az, amikor jobb híján egy szélsőhátvéd bemegy középre szervezkedni, bemutatták ezt legutóbb a spanyolok, vagy aznap az uruguayiak is.
A braziloknál az 55. percben nyílt ki a romlás eme világa, meg is jegyeztük, hogy ha Marcelo középre vonulás után elkezd karmesterkedni mellette Paulinho és Fernandinho, pakolhat a brazil csapat.
Indul a bal, avagy Marcelo, Coutinho és Neymar egymás hegyén-hátán (11tegen11)
Érdekes a brazil futballtörténelem: Didi, Sócrates, Zico, Kaká és Ronaldinho hazájában az eredménykényszerben lévő szövetségi kapitányok rá-rárontanak a jogo bonitóra, azaz a brazilos szép játékra: a mexikói kudarc után búcsúzott a zicói generáció, 1990-ben Sebastiao Lazaroni összehozta minden idők legunalmasabb selecaóját, a középpályán a Dunga, Alemao, Silas, Valdo sorral, majd négy év múlva a kegyelemdöfést Carlos Alberto Parreira adta meg a szépségnek, mert 1970 után ismét Brazíliába vitte a vb-serleget, de a labda és a nézők néha sírva fakadtak a Mazinho, Dunga, Mauro Silva, Zinho középpályás sor tettei miatt.
Négy év múlva Dunga és César Sampaio, majd Kléberson és Gilberto Silva alkotta a tengelyt (utóbbi újabb arannyal, mert Rivaldo és Ronaldinho játszott mellettük), Ronaldo meg előttük) aztán Émerson, Felipe Melo, G. Silva és Elano ideje is lejárt szép lassan, 2014-ben pedig akkor zárták be a boltot, amikor a formán kívüli Óscar helyett elkezdett szervezkedni a Ramires, Paulinho, Luiz Gustavo triász.
Visszatérve erre a mérkőzésre: amikor először összedőlt a belga Neymar-ellenes háromszög, szépített Brazília, a Neymarral helyet cserélő Coutinho passzát a csereember Renato Augusto a kapuba fejelte, a végére elfáradó Kompany és Verhongen közül.
Nem Marcelón múlott, balszélsőként szerepelt, közben szűrt és karmesterkedett
A belgák ugyanis kitikkadtak a végére, Augusto és Firmino is hős lehetett volna, egy büntetőt is majdnem összehozott abszolúte fölöslegesen Kompany, de mindent elmond a mostani brazil válogatottról, hogy az utolsó szalmaszáluk, Neymar a 88. percben egészen egyszerűen kivitte a labdát az ötös bal sarka elől csel címén az oldalvonalon túlra, aztán megpróbált eljátszani egy büntetőt, de olyan arccal ült a gyepen, mint egy felkészületlen gyerek a pótvizsgán – és úgy is járt, csúnyán megbukott, őt speciel a 94. percben Courtois tanár bácsi húzta meg egy fantasztikus bravúrral.
Mert a végére derült ki, mivel kell kezdeni a csapatépítés: mindig kell egy jó kapus…
E=M·C²? JÓ, JÓ, FIAM, DE SZERETNÉM LÁTNI A LEVEZETÉST IS!
MINTAKÉPP. Csak két csapat lőtt ebben az évszázadban legalább 14 gólt az első öt vb-meccsén: Brazília, 2002-ben és Belgium, 2018-ban.
HŐS. Hazard-nak mind a tíz csele sikerült, amióta mérik, azaz 1996 óta, ilyen sokat senki sem cselezett sikerrel a százszázalékos mérleggel rendelkező futballisták közül. Nem mellesleg megnyert négy légi párbajt, hétszer felrúgták, kétszer kapura lőtt.
HETI HETES. És ez nem vicces: ezen a vb-n két játékos tudott csak hét kapura lövési helyzetet előkészíteni a társainak: Mesut Özil Dél-Korea ellen, és most Neymar. Ki is estek íziben…
NEKIK KILENC. A második félidőben a brazilok 17-szer lőttek/fejeltek Courtois kapujára, egyből lett gól. A kapus összesen kilencszer védett, ez ezen a tornán csúcs, Guillermo Ochoával (a németek ellen) és Igor Akinfejevvel (a spanyolok ellen) egyetemben.
Karmesterek, a statisztikákat Coutinho nyerte, a meccset meg De Bruyne
BRAXIT! A brazilokat 2006-ban a franciák, 2010-ben a hollandok, 2014-ben a németek, most a belgák ütötték ki. A selecao nem szereti Nyugat-Európát, különösképpen a Benelux-környéket. Pedig Luxemburg is tud veszélyes lenni ám, tavaly ikszeltek a franciákkal, más csapatot meg el is vertek.
FIAIM, MAGUK KIFOGTÁK DÉL-AMERIKÁT! Mert egyetlen csapat sem jutott az elődöntőbe onnan, Uruguay és Brazília kiesett, Messiék meg már korábban belehaltak a francia csókba.
MESTERNÉGYES. Ezen a vb-n hárman jutottak el két gólig és két gólpasszig: a tunéziai Vahbi Kazri, Eden Hazard és Coutinho.
OPTAMG. 2002-ben Brazília 0–1-ről fordított Anglia ellen, majd világbajnok lett. Azóta, ha az ellenfél megszerzi a vezetést kieséses szakaszban Brazília ellen (2006: Franciaország, 2010: Hollandia, 2014: Németország, Hollandia, 2018: Belgium), meg is veri.
CSAPÁJEV. Lőttek, mint a nagy szovjet hős: a brazilok 27-szer próbálkoztak, ebből tíz ment kapura, egy a kapufára, a belgák nyolcszor lőttek, háromszor a kapura. Abból is egy az öngól volt, a másik kettőből az egyik a De Bruyne-gól.
Sokan és sokszor lőttek a brazilok, ezen a vébén rekord
ENNEK NEM ÖRÜLNE VEREBES MESTER. Erre a tornára totálisan kihalt a lescsapda, és lassan a les fogalma is: egyszer futottak lesre a felek, mindannyiszor a brazilok.
Egyéni hőtérképek, mint látjuk, a brazilok 2–2–2–2–2-ben játszottak, mint a régi szépben, a belgák meg gyakorlati 3–7-ben (fifa.com)
CSAPATSZELLEM. A belgák közül kilencen lőttek gólt a tornán, még egy, és rekord. Ahol tíz gólszerző volt, az egyik világbajnok lett: Olaszország, 2006-ban. A franciáknak sem sok kellett 1982-ben.
KETTŐS. A brazilok közül a vb-ken csak két játékos szerzett öngólt: Fernandinho most, Marcelo négy évvel ezelőtt.
SOROZATOK. Harminc mérkőzés után kapott ismét két gólt a brazil válogatott, a lehető legrosszabbkor, a belgák meg 24 mérkőzés óta veretlenek!
HÚSZAS. Bár most inkább szélső volt, de Lukaku nagyon ponterős: utóbbi 12 válogatott mérkőzésén 20 kanadai pontot szerzett, tizenhétszer maga volt eredményes, háromszor gólpasszt adott.
FIFA-VILÁGBAJNOKSÁG 2018, OROSZORSZÁG NEGYEDDÖNTŐ BRAZÍLIA–BELGIUM 1–2 (0–2) Kazany,Kazany Aréna,42 873néző.Vezette:Mazsics (szerb) Brazília:Alisson – Fagner, Thiago Silva, Miranda, Marcelo – Paulinho (Renato Augusto, 73.), Fernandinho – Willian (Roberto Firmino, a szünetben), Philippe Coutinho, Neymar – Gabriel Jesus (Douglas Costa, 58.).Szövetségi kapitány:Tite Belgium:Courtois – Alderweireld, Kompany, Vertonghen – Meunier, Fellaini, Witsel, Chadli (Vermaelen, 83.) – R. Lukaku (Tielemans, 87.), De Bruyne, E. Hazard.Szövetségi kapitány:Roberto Martínez Gólszerző:Renato Augusto (76.), ill. Fernandinho (13. – öngól), De Bruyne (31.) Sárga lap:Fernandinho (85.), Fagner (90.), ill. Alderweireld (47.), Meunier (71.)
Nem volt könnyű helyzetben Óscar Washington Tabárez minden bizonnyal utolsó világbajnoki mérkőzésén, mert ugyan a jóval esélyesebb franciák ellen csak egy embere hiányzott, de az, aki válogatottja utolsó három gólját szerezte a tornán: Edinson Cavani. Szerkezetet nem akart változtatni a veterán mester, mert nagyon jól tudta, hogy ezzel csak összezavarná övéit: a védelmi négyes Muslera előtt adott volt, a középpályán összeállt a rettenthetetlen Vecino, Torreira, Nández trió, a karmesteri pálca ezúttal is Bentancuré lett – s Cavani szerepkörét egy az egyben megpróbálták Stuanira testálni.
A 4–3–1–2-ről hamar kiderült, hogy ez gyakorlati 4–5–1, hiszen Suárez szokása szerint mélyen hátrahúzódott a labdákért, hogy kvázi irányítóként tevékenykedjen, távol a darálótól, csakhogy ezzel azt érte el, hogy az uruguayiak „megszabadultak” legjobb csatáruktól, és kaptak helyette egy pocsék formában lévő szélsőt, sStuani magára maradva harcolt, a várható eredménnyel.
Legalább sokat ment hátra védekezni, de nem volt benne köszönet: egyszer Mbappé helyett Godínt fogta, ezt még megúszta, majd lemaradt a gólt fejelő Varane-ról.
A másik oldalonDeschamps hozta a jól bevált 4–2–3–1-et a maga szabad szerepkörű Platinijével, Antoine Griezmann-nal a kvázi irányítói szerepkörben.
Kemény hat lövés volt ezen a nyolcaddöntőn
Aki szerzett is egy gólt, jobban mondva itt inkább csak társszerző volt szegény potyázó Muslerával – és ennyi, egy-egy a kapu felületére tartó fejest, illetve lövést volt képes kiizzadni magából az a francia válogatott, amely keretének becsült értéke egymilliárd eurónál is több…
Jobban kezdtek a dél-amerikaiak, a két szélső hátvéd néhány előrefutással rögvest megzavarta az ellenfél védelmét, de fordítva is igaz volt ez, sem Godín, sem Giménez nem volt csúcsformában (előbbi ráadásul kihagyta a kihagyhatatlant is nem sokkal az első gól után).
Vagy csak nagyon ravasz taktika volt? Mbappé egyetlen helyzetét úgy puskázta el, hogy az ötös előterében Stuani faképnél hagyta őt, Laxalt meg öt méterről követte, főleg szemmel, de a fiatal egyszerűen elkapkodta a ziccert, mert álmában sem gondolta volna, hogy ennyire üresen marad az uru kapu előtt a labdával.
Nem remekelt Varane és a barcelonai klubtársával keményen harcoló Umtiti sem, de mivel Stuani alulmúlta a La Ligában megszokott önmagát, és az ott roppant gólerős Maxi Gómez is teljesen súlytalan volt, megengedhették maguknak ezt a luxust (meglepően sok kósza beadást nézett el mindkét védelem).
Gondoljunk csak bele, amikor a második félidőben jönniük kellett volna az uruguayi rohamoknak, akkor sem kellett megizzadniuk a franciáknak, a potya gól után meg lélekben feladták az uruk, Giménez például már a 89. percben sírva fakadt.
Az uruk főleg hátul passzolgattak, úgy is jártak, mint a spanyolok
Egyébként nem csoda, hogy például Godín elfáradt, a klubjával 45 tétmeccset játszott a 32 éves védő (héttel többet, mint a nála kilenc évvel fiatalabb Giménez), de ameddig bírták erővel a dél-amerikai középpályások, addig levették a pályáról Mbappééket, aki átélte azt Oroszországban, amit előtte Paulus, Napóleon vagy XII. Károly svéd király: körbevették és már lövése sem volt…
Nagy kérdés, hogy a jóval ruganyosabb Cavani mentett volna-e Varane elől a gólnál, de mindent elmond a két csapat közötti különbségről az, hogy amíg Godín kihagyta a kihagyhatatlant,addig a nagyon aktív, sokszor a balhátvéd posztján mentő Cáceres fejese utánLloris kivédte a védhetetlent.
Elég volt a két kísérlet a franciáktól, mert mind a kettő betalált, a franciás könnyedség és eredményesség jegyében, félidőként egyszer-egyszer. Mert megtehették, most megtehették. Még.
Sokat elmond a franciákról, hogy a mérkőzésre egy sárga lappal a háta mögött érkező Paul Pogba a hajrában egy dulakodás közben mindent elkövetett, hogy ne lépjen pályára az elődöntőben, de megúszta a lökdösődést, tockososztást és az ellenfél leribancozását is.
Amikor a jobbhátvéd Cáceres szervezkedik, és a legtöbb kapura lövés is az ő nevéhez fűződik
A nyugati sajtó szerint immáron nyilvánvaló, hogy a francia csapat legnagyobb ellenfele csakis Deschamps, aki ezzel a parádés kerettel (sokak szerint az otthon hagyott játékosokból is összejöhetett volna egy, a legjobb nyolc közé jutó csapat) képes ennyire eredménycentrikus futballt játszani az argentinok elleni parádé után – vagy éppen a nem túl acélos albicelestétől kapott három gól miatt tartott ennyire a célestétől?
Mindenesetre furcsa ez a taktikai felállás egy olyan csapattól, amelyben a középpálya bal szélén nem Ousmane Dembélé, Fekir, Lemar vagy Thauvin szerepel, hanem a középső középpályás, az ezúttal is a mezőnymunkában jeleskedő, az eltiltott Matuidit helyettesítő Tolisso.
A széleken mentek volna előre a franciák, főleg a Pogba, Pavard tengely mentén (Forrás: 11tegen11)Torreira most is a központban, de mit keresett olyan sokat a labda Cáceresnél?
E=M·C²? JÓ, JÓ, FIAM, DE SZERETNÉM LÁTNI A LEVEZETÉST IS!
ÓMEN. Csak a szokásos: ha Griezmann betalált, nem kaptak ki a franciák, sőt a húsz ilyen mérkőzésből tizennyolcat meg is nyertek!
CSATÁRSORS. Griezmann: tizenöt kapura lövés ezen a tornán, nyolc ment konkrétan a kapu felületére, ezekből három gól született. Kettő büntetőből, egy meg méretes potya…
Pogba nem villogott, de sokat passzolt, sokat ment előre, ütközött, szerelt, harcolt és ötször tisztázott hátul
MESTERI HÁRMAS. Az egész mezőnyben Griezmann hozta legtöbbször helyzetbe a társait, három alkalommal, és senki sem ütközött nála többször (5) az ellenféllel.
HATOS CSOMAG. Célszerűség, Les Bleus a neved: a francia válogatott utolsó hat, a kapu felületére tartó lövéséből/fejeséből hat gól született. Szerintünk világrekord, bár nem ismerünk ilyen statisztikát.
FEJBEN OTT VAN. Varane harmadik találatát szerezte a címeres mezben, mindegyiket fejjel. Tényleg Sergio Ramos-utód.
Csak lőttek, csak lőttek...
TELJES LESZERELÉS.Suárez egyetlen egyszer nem ért labdába az ellenfél tizenhatosán belül, és egyetlen egyszer sem lőtt vagy fejelt kapura. Sem onnan, sem kívülről. Még csak meg sem harapott senkit, egyetlen emlékezetes tette az volt, amikor a hajrában egy dulakodás közben gúnyolódott Pogbával. Aligha az eredménnyel cukkolta…
BEDURVULTAK. Micsoda világ ez, az angolok megnyertek egy tizenegyespárbajt, az uruguayiak pedig vezetik a sportszerűségi listát! – jajdult fel nemrégiben a semmi újnak örülni nem tudó Marosi kolléga, a kedvéért a világoskék mezesekből előtört a dél-amerikai életérzés, és megduplázták sárga lapjaik számát. Kettőt is kaptak…
MÉG MINDIG Ő. Griezmann a nagy válogatott tornák egyenes kieséses szakaszában hatszor lépett pályára, és hétszer volt eredményes.
LEAGALÁBB EZ EGYENLŐ. Suárez éppen annyiszor ért labdába, mint a a francia kapus, Hugo Lloris.
Suárez (balra) és Griezmann (jobbra) hőtérképe. Hamis csatárok (Whoscored)
FIAIM, MAGUK KIFOGTÁK DÉL-AMERIKÁT! A franciák az utolsó tíz, dél-amerikaiak elleni vb-mérkőzésükön nem kaptak ki, nyolcszor egyenesen gólt sem kaptak. 1974, a hollandok óta először vert meg egy európai csapat három különböző dél-amerikai csapatot. Argentína már akkor is sírt.
NAGY ÖSSZEOMLÓK. Uruguay nem tudott nyerni a legutóbbi 17 olyan vb-meccsén, amelyen ő kapta az első gólt (3 döntetlen, 14 vereség). A legutóbbi fordítása éppen Franciaország ellen volt 1966-ban (2:1)!
MÉG NEM IGAZI FEJES. Ugyan egy fejese túl magas színvonalú lett, azaz a kapu tetején kötött ki, de ezen a vébén Mbappé öt kapura lövéséből mind a kapu felületére ment, és három gólba torkollott.
EZT MEG EL SEM HINNÉ VEREBES MESTER: ugyan a FIFA statisztikáin éppen nem látszik, de nulla, azaz nulla les volt a francia–uru rangadón!
