„Nagyon kellemetlen volt a szlovák Lubomír Pistej stílusa, egyszerűen nem tudtam mit kezdeni vele.”

INTERJÚ. „Korai lenne arról beszélni, egy ilyen hátraarc után mikor lesz újra hiteles Budapest.”

Ígéretes megállapodás a távol-keleti ország asztaliteniszezőivel – nagyot léphetünk előre. (x)

Szalay-Berzeviczy Attila, a BOM Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint Barcelona a követendő példa.

Az Agenda 2020 reformprogramnak köszönhetően két-hárommilliós nagyvárosok is rendezhetnek.

A magyar játékos nagyon boldog a linzi 4. hellyel, mégis maradt benne némi hiányérzet.

A lehetetlent nem ismerő budaörsi asztaliteniszezőktől minden eddiginél nagyobb bravúr kellene a Linz ellen.

Az Alba Volán szombat este zsinórban hetedik, összességében tizedik bajnoki címét szerezte meg – a győztes meccset felszabadult ünneplés követte, amelyből nemcsak a csapat, a nézők is kivették a részüket. A játékosok most egy hét pihenőt kapnak, utána ugyanis elkezdődik a felkészülés a svájci világbajnokságra.

Az osztrák liga élmezőnyéhez tartozó Klagenfurt vendégeskedett Fehérváron – magyar bajnokcsapat 4–4 után szétlövéssel győzött, így kilenc elvesztett meccs után szerzett ismét két pontot.

Azok után, hogy az 1996-os aranyolimpiát nem Athén kapta, borítékolni lehetett, hogy a NOB előbb-utóbb megpróbálja kiengesztelni a világot. Tekintve, hogy az atlantai játékokat szinte mindenki kritizálta, az akkor még Juan Antonio Samaranch vezette testület mindjárt az első kínálkozó alkalmat megragadta a jóvátételre: egy évvel Atlanta után, 1997 szeptemberében Athénnak adta a XXVIII. nyári olimpia rendezési jogát.

„Sydney minden idők legnagyobb olimpiáját rendezte meg” - szólt Juan Antonio Samaranch tömör, ám annál markánsabb értékelése a XXVII. nyári játékok záróünnepségén, s mint a spanyol sportvezető sok korábbi döntésével és kijelentésével, ezzel is egyet kell értenünk.

„Sydney minden idők legnagyobb olimpiáját rendezte meg” - szólt Juan Antonio Samaranch tömör, ám annál markánsabb értékelése a XXVII. nyári játékok záróünnepségén, s mint a spanyol sportvezető sok korábbi döntésével és kijelentésével, ezzel is egyet kell értenünk.

Azok után, hogy az 1996-os aranyolimpiát nem Athén kapta, borítékolni lehetett, hogy a NOB előbb-utóbb megpróbálja kiengesztelni a világot. Tekintve, hogy az atlantai játékokat szinte mindenki kritizálta, az akkor még Juan Antonio Samaranch vezette testület mindjárt az első kínálkozó alkalmat megragadta a jóvátételre: egy évvel Atlanta után, 1997 szeptemberében Athénnak adta a XXVIII. nyári olimpia rendezési jogát.

A férfi és a női pólóválogatott is bronzérmet szerzett a málagai Európa bajnokságon, ráadásul a férfiaknál Biros Pétert választották meg a torna legértékesebb játékosának. A kontinensbajnokság – amint az várható volt – a közelgő olimpia jegyében telt, s Kemény Dénes, a férfiak szövetségi kapitánya is ennek szellemében értékelte a tíz napot.

Nem a legjobb időben – alig több mint egy hónappal az olimpia előtt –, de ma megkezdődik Málagában a vízilabdázók Európa-bajnoksága. Tekintve, hogy ezúttal éppen ugyanolyan értékes aranyérmet adnak, mint bármelyik másik kontinensbajnokságon, nyilvánvaló, hogy a mostani győztesek számára ez a torna is fontos mérföldkő lesz, ám a többség – gyaníthatóan – inkább az augusztus 8-án kezdődő nyári játékokra koncentrál.

Nemcsak az asztaliteniszt, a többi sportágat figyelembe véve is ritkaság, hogy Jörgen Perssonéhoz hasonló múlttal büszkélkedő világsztár valamely magyar klubhoz igazoljon. A fantasztikus eredménysorral dicsekvő svéd világklasszis a magyar bajnok Lombard-BVSC hívó szavára mondott igent, s a klub vezetőinek reményei szerint a Bajnokok Ligájában sporttörténelmet írhatnak vele, hiszen magyar együttes még sohasem élte túl a csoportkört.

A magyar férfi asztalitenisz mindmáig utolsó aranycsapata a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején ejtette ámulatba a világot. A Jónyer István, Klampár Tibor, Gergely Gábor trió csúcsteljesítménye az 1979-es világbajnoki döntő volt, amikor legyőzte a verhetetlennek hitt kínaiakat. A legendás hármas két tagja már régen letette az ütőt, Klampár Tibor azonban még most, 55 évesen is aktív játékos a magyar NB I-ben, s emellett edzősködik is. A „Mr. Csukló”-nak is becézett zseni ugyan már nem képes tartani a ritmust a fiatalokkal, de a visszavonulás gondolatával még mindig nem foglalkozik.

Bizonyára kevesen gondolták, hogy amikor 1985-ben Kercsó Árpád Erdélyből áttelepült Magyarországra, és Dunaújvárosban kiválasztott néhány gyereket, alapjaiban változtatja meg a magyar hoki jövőjét. A tanítványok mára annak a válogatottnak a meghatározó játékosai, amely két hete erőn felül teljesítve feljutott az A-csoportba. A szakember érthetően büszke „fiaira”, közben Zalaegerszegen már a következő generációt neveli.