A nyáron nagybevásárlás, egyúttal jelentős fiatalítás, majd két éven belül áttörés a BL-ben – ezek az Inter elnökének és edzőjének nevével fémjelzett „Moratti–Mourinho paktum” legfontosabb pontjai.

Hiába jósolnak visszafogott nyári átigazolási időszakot Olaszországban, a – szombaton a Romával találkozó – Juventusnál a klubelnök ígérete szerint egy kiemelkedő sztárfutballista szerződtetésére készülnek.

Hogyan lehetne bármi biztosat mondani a Milannál várható változásokról, ha még az sem dőlt el, Carlo Ancelotti megőrizheti-e vezetőedzői állását? A lehetséges nyári igazolások szinte óránként bővülő listája egyelőre csak a helyzet képlékenységét mutatja, és azt, hogy a csapat a személyi döntésektől függetlenül jelentős átalakulás előtt áll.

Hogy az Udinese fiatalokra építő filozófiája a valóságban is alkalmazható, életszerű felfogást jelent, mindennél jobban bizonyítja: a friuli csapat az aktuális idényben minden más olasz együttest túlélt Európában. A Serie A legifjabb játékosállományával dolgozó gárdánál ráadásul egy magyar légiós, a 18 éves Tamási Zsolt is ott „settenkedik” a kertek alatt.

Feltettek egy sablonos kérdést, amelyre érkezett egy sablonos, de nem odavágó felelet. A Zlatan Ibrahimovic-ügyet le is zárhatnánk ennyivel, ha a történet nem sejtetne mélyebb problémákat: a Bajnokok Ligája-kudarc miatt csalódott Inter-csatár állítólag a távozás gondolatával foglalkozik.

Marco Di Vaio Olaszország legveszélyesebb támadója. A kijelentés igen abszurd olyan bajnoksággal kapcsolatban, amelyben mások mellett Zlatan Ibrahimovic, Kaká vagy Alessandro Del Piero szerepel. De igaz.

Filippo Inzaghi türelmesen kivárta a sorát, a sérülések miatt vasárnap el is érkezett az ő napja, és élt a lehetőséggel: a Milan 35 éves csatára az Atalanta elleni bajnokin (3–0) klasszikus mesterhármast ért el.

Ugyanabban a stadionban nyert 2–0-ra az Inter, amelyben három nappal korábban 3–0-s vereséget mértek rá: a fekete-kékek a Sampdoriától elszenvedett csúfos kupakudarc sebeit a Genoa elleni bajnoki sikerrel gyógyították.

A szombati Torino–Juventus bajnoki apropóján utánanéztünk, milyen társadalmi, identitásbeli különbségek húzódnak meg a két klub 102 éves párharcának hátterében. Alighanem egyedülálló a városi vetélkedések történetében a torinói rivalizálás nemi vonatkozása: a férfierőt megtestesítő „bikák” néznek itt szembe a női kifinomultságot képviselő „Öreg Hölggyel”.

Huszonkilenc perc, kilenc labdaérintés és jó néhány pluszkiló – így foglalható össze számokban Ronaldo Corinthiansban lejátszott első tétmérkőzése. A 32 éves aranylabdás csatár aligha őriz szép emlékeket az Itumbiara elleni, győztes Brazil Kupa-találkozóról, a lefújás után ugyanis egy lelkes riporter mikrofonjával alaposan arcul csapta.

Vagy José Mourinho nyitotta ki nagyon rosszkor a száját, vagy a Serie A játékvezetői hibáit vizsgáló elemzést tették közre nagyon jókor. A felmérésből mindenesetre kiderül, a bírói tévedések – a vezetőedző által sugalltakkal ellentétben – legtöbbször segítették az Intert, amely a bakik nélkül negyedik lenne a bajnokságban.

Ha a Milan a bajnokságban dobogón végez, Carlo Ancelotti vezetőedző a posztján maradhat, ám ha a feltétel nem teljesül, edzőváltás következik – és érkezhet például Frank Rijkaard. Az ultimátumot Adriano Galliani, a klub alelnöke fogalmazta meg.

Zlatan Ibrahimovic és Francesco Totti nélkül is hat gólt hozott az Internazionale–Roma (3–3) mérkőzés, amelyen a milánóiak már-már reménytelen helyzetből egyenlítettek.

Hiába csúfolják Mickey Mousekupának a ma már kétes értékű Angol Ligakupát, Sir Alex Ferguson, a Manchester United menedzsere állítja: csapata komolyan veszi a Tottenham elleni vasárnapi döntőt. Még ha a kezdők között ezúttal néhány zöldfülű is szóhoz jut.

A csütörtöki visszavágók nyomán tizenhatosra szűkült az UEFA-kupa mezőnye, és a társaságban – korántsem tizenhatodikként – szerepel a Zenit is. Huszti Szabolcs csapata a Stuttgart otthonában is 2–1-re nyert, és továbbjutott.

Egyetlen gólt sem szereztek az olasz együttesek az angol vetélytársaik elleni, hétközi Bajnokok Ligája-mérkőzéseik során, a Roma, az Internazionale és a Juventus csődjében pedig egyesek máris az itáliai labdarúgás hanyatlását látják. Mi ilyen kijelentésekre azért nem ragadtatnánk magunkat, azt azonban tényszerűen meg kell állapítanunk: a catenaccio taktika hagyományaira építő, biztonságra törekvő olasz futballstílus látványosan megbukott.

Többen rámutattak már: az angol utánpótlás-nevelés kudarcának egyik legfőbb oka, hogy a Premier Leagueben szereplő kluboknak sokszor jobban megéri készen vásárolni egy-egy kipróbált labdarúgót, mint éveken át képezni, nevelni, fizetni valakit, hogy aztán esetleg sohase térüljön meg a rá fordított összeg. Különösen igaz ez, ha a kiszemelt erősítés történetesen egy „tál lencséért” megvásárolható afrikai tehetség.

Megismerte a Bernabéut a Liverpool, és meg is szerette: az angol csapat a Real Madrid otthonában tett első látogatása során 1–0-ra nyert.

Kevesen számítottak rá, hogy Milánóban eleinte az angolok nyomasztó mezőnyfölényét hozza a Manchester United és az Internazionale Bajnokok Ligája-mérkőzése. Sir Alex Ferguson együttese helyzetei alapján már az első félidőben két–három góllal vezethetett volna, végül csak 0–0-s döntetlenre futotta erejéből.